Illúzió a változás? Válasz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture tanulmányával kapcsolatos cikkekre

Is Change an Illusion? Response to the Papers Addressing the Regenerative Agriculture Report by the European Academies’ Science Advisory Council (Easac)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Báldi András1, Valkó Orsolya2, Lengyel Szabolcs3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA levelező tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2az MTA doktora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3az MTA doktora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ökológiai Kutatóközpont, Budapest
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közelmúltban jelent meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture in Europe: A Critical Analysis of Contributions to European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies (EASAC Policy Report 44) című tanulmánya, melynek célja a „regeneratív mezőgazdaság” gyűjtőfogalom alá tartozó megközelítésekkel és módszerekkel kapcsolatos tudás szintézise, kritikus értékelése. Jelen cikkben az EASAC-tanulmány fő mozgatórugóit és eredményeit mutatjuk be, valamint választ adunk a Magyar Tudomány 2022. októberi számában megjelent tematikus cikkgyűjteményben az EASAC-tanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott véleményekre és kritikákra. A Magyar Tudományban megjelent tematikus cikkgyűjtemény és az erre reflektáló jelen válaszcikkünk kiindulópontja lehet egy konstruktív szakmai vitának és együttgondolkodásnak, melynek során az agrártudományok képviselői és az ökológusok, természetvédelmi biológusok közösen, mindkét oldal szempontrendszerét figyelembe véve vitatják meg a kérdéskört. A szakterületek együttműködésére feltétlen szükség lenne ahhoz, hogy a jövő generációk élhető környezetének és természeti örökségének megőrzésére irányuló globális és európai stratégiai célok megvalósulhassanak.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Recently, the European Academies Science Advisory Council (EASAC) has published a policy report entitled Regenerative Agriculture in Europe: A Critical Analysis of Contributions to European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies (EASAC Policy Report 44), which aims to synthesise and critically assess knowledge on practices under ‘regenerative agriculture’. In this article, we present the main motivations and results of the EASAC report and respond to the opinions and criticisms of the EASAC study expressed in the thematic collection of articles published in the October 2022 issue of Magyar Tudomány (Hungarian Science). The thematic article collection published in the journal and the present response article reflecting on it can be the starting point for a constructive professional debate and cooperation during which representatives of agricultural sciences, ecologists and conservation biologists discuss the issue together, considering the viewpoints of both sides. Cooperation between these disciplines is essential to achieve the global and European strategic goals of preserving the living environment and natural heritage for future generations.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: átalakító változás, jövő generációk jólléte, többcélú mezőgazdaság, fenntarthatóság, ökoszisztéma szolgáltatás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: transformational change, well-being of next generations, multifunctional agriculture, sustainability, ecosystem service
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.8.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Tudomány 2022. októberi számában tematikus cikkgyűjtemény (Balázs, 2022) jelent meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture in Europe: A Critical Analysis of Contributions to European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies (EASAC Policy Report 44) című tanulmányával kapcsolatban. Örvendetes, hogy a tematikus összeállítás ráirányította a figyelmet az EASAC-tanulmányra, ezzel is kiemelve annak fontosságát, és ennek révén mi is kifejthetjük véleményünket. A cikkgyűjteményben számos kritikai megjegyzés, valamint konstruktív hozzászólás és javaslat is szerepel, amelyekre jelen cikkben szeretnénk válaszolni. Meg kell vallani azonban, hogy jobban örültünk volna, ha az októberi számba kapott volna meghívást ez a válaszcikk is. Az EASAC-tanulmány összeállításában érintettek vagyunk: Valkó Orsolya a tanulmányt író munkacsoport társelnöke, Lengyel Szabolcs a munkacsoport egyik tagja, Báldi András pedig az érintett EASAC Környezettudományi Irányító Testület (Environment Steering Panel) társelnöke. További hazai vonatkozás, hogy a tanulmányt 2022 áprilisában Budapesten mutatta be az EASAC, együttműködésben az Academia Europaea Budapest Knowledge Hubbal és az MTA-val, melynek képviseletében az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, Balázs Ervin akadémikus köszöntötte a rendezvényt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az EASAC-tanulmányok elkészültének és utóéletének menetrendje
(Introducing EASAC – A Guide for New Members alapján, URL1)
 

2. Az EASAC és tanulmányai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EASAC (European Academies’ Science Advisory Council) tagjai az európai tudományos akadémiák: minden EU-tagállamból, valamint Svájcból és Norvégiából egy-egy akadémia (www.easac.eu). A testület célja, hogy az aktuális és jelentős szakpolitikai témákban összegezze a meglevő akadémiai tudást, ezzel támogatva a döntéshozatalt, kiemelten az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet. Három fő tématerületet céloz meg tevékenységével: az élettudományokat, az energiatudományokat és a környezettudományokat. A tanulmányok témáját az EASAC tanácsa hagyja jóvá, melyben minden tagakadémia képviselője jelen van. A tanulmányokat a tématerület nemzetközi szakértőiből álló, ad hoc szakértői csoportok írják meg, melyek tagjait az akadémiák javasolják és delegálják. A tanulmányokat a tagakadémiák által javasolt számos lektor véleményezi. Így elmondható, hogy széles körű előkészítés és az akadémiákon alapuló magas és megbízható tudományos színvonal jellemzi ezeket (1. ábra). Ugyanakkor a tanulmányok akut szakpolitikai témákhoz kapcsolódnak, ezért fogadtatásuk eltérő a különböző érintett csoportoknál. Ennek ellenére, a cél nem a vita generálása, hanem egy adott szűk téma – és nem egy teljes stratégia – tudományos összegzése a döntéshozók számára.
 

3. Az EASAC-tanulmány mozgatórugói, céljai és rövid tartalma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első lépésként fontosnak tartjuk tisztázni az EASAC-tanulmány összeállításának mozgatórugóit, célkitűzéseit és röviden összefoglalni a tartalmát. A teljes, hetvenoldalas tanulmány elérhető a következő linken: EASAC, 2022.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Földünk szárazföldjeinek mintegy felét mezőgazdasági területek borítják. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelés sokszorosára nőtt, amit az egyre intenzívebb gazdálkodás tett lehetővé, melynek során a műtrágya és a peszticidek használata jelentősen megnőtt, csakúgy mint a gépesítés, a tábla- és üzemméret stb. Habár a világ népességének táplálékkal ellátása nyilvánvaló prioritás, amely indokolja az egyre intenzívebb gazdálkodást, fontos azt is leszögezni, hogy napjainkra a túlsúlyos emberek száma kétszeresen meghaladta az éhezők számát, illetve a megtermelt élelmiszer hasznosultsága csak kb. 70%, míg a maradék 30% a szemétben végzi. Az intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés a biodiverzitás pusztulásával jár, ami már pusztán az élelmiszer-veszteség csökkentése révén azonnal jelentősen csökkenthető lenne a mezőgazdasági produkció változása nélkül. Márpedig a mezőgazdaságnak a környezetre gyakorolt hatása óriási. A mezőgazdasághoz kapcsolható az édesvízi élőhelyek 70%-ának eltűnése, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-a, illetve a mezőgazdasági tevékenység a biológiai sokféleség csökkenésének a legfontosabb mozgatórugója (lásd még EC SCAR, 2020). Ezért a mezőgazdaság többpólusúvá tétele nemzetközi prioritás, ahol a termelés mellett környezeti, fenntarthatósági és egyéb funkciókat is el kell látni, beleértve például itthon a magyar puszta megőrzését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A téma hazai jelentőségét jól példázza, hogy a Kárpát-medencéből a jelenkor (holocén) során az emlősök (Mammalia) tizenegy faja pusztult ki (Németh et al., 2017). Közülük nyolc faj az egykori füves területekhez kötődött, és eltűnésük a bronzkor elejére, az állattartás és a növénytermesztés Kárpát-medencei elterjedésének és a füves élőhelyek visszaszorulásának idejére datálható. Más szavakkal: jelenleg az egykori csúcsragadozóitól és nagytestű növényevőitől megfosztott, jelentősen átalakult szerkezetű ökológiai rendszereket próbálunk megvédeni a még természetközeli állapotban megmaradt élőhelyek kicsiny gyepfoltjain. Többek között éppen ezért szentel az EASAC-tanulmány is nagy terjedelmet a gyepeken folyó gazdálkodásnak, azoknak a regeneratív, a növényi produkciót, illetve szálastakarmány-termelést, valamint a még megmaradt biológiai sokféleség fenntartását egyaránt szolgáló megoldásoknak, például az extenzív legeltetésnek és kaszálásnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kevesen tudják, de a hosszú időn (évezredeken) át alacsony intenzitással működő európai mezőgazdaság meglepő módon pozitív hatással is járt a biológiai sokféleségre nézve, hiszen az évezredek során számos növény- és állatfaj alkalmazkodott ezen újonnan megnyílt élőhelyekhez (szántók, parlagok, legelők, fás legelők, kaszálók stb.). Ezen fajokat a jelenkor körülményei között éppen az extenzív mezőgazdasági területek visszaszorulása fenyegeti, hiszen az intenzív mezőgazdasághoz kapcsolódó műtrágya-, növényvédő- és rovarirtószer-kihelyezés, valamint a hatékonyabb betakarítási technológiák stb. révén az általuk hasznosítható források (táplálék, búvó- vagy szaporodóhely stb.) eltűnnek, és így számuk jelentősen csökken. A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő biológiai sokféleség az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerekben kiosztott eurómilliárdok ellenére is folyamatosan csökken (lásd pl. European Court of Auditors, 2020). Az EASAC-tanulmány ezért is foglalkozik jelentős terjedelemben a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő biológiai sokféleség és a regeneratív mezőgazdaság témakörébe tartozó módszerek kapcsolatának tárgyalásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány célja a „regeneratív mezőgazdaság” gyűjtőfogalom alá tartozó megközelítések és módszerekkel kapcsolatos tudás szintézise, kritikus értékelése. A „regeneratív mezőgazdaság” a tanulmányban használt meghatározás szerint (EASAC, 2022, 4.) mezőgazdasági elvek rendszere, mely a mezőgazdasági termelékenység fenntartása mellett növeli vagy helyreállítja a biológiai sokféleséget, azon belül is különös tekintettel a talaj biodiverzitására, és növeli az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, beleértve a szénmegkötést és -tárolást. A regeneratív mezőgazdaság tehát az intenzív mezőgazdasági művelés káros környezeti hatásainak mérséklését, sőt, akár felszámolását célozza. A regeneratív mezőgazdaság két alapvető jellemzője (1) a talaj egészségének helyreállítása, beleértve az éghajlatváltozás hatásait mérséklő szénmegkötési és -tárolási kapacitás növelését, valamint (2) a biológiai sokféleség fogyatkozásának visszafordítása. Az EASAC-tanulmány is kimondottan e két jellemzőre fókuszál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek alapján a tanulmány nem eredeti, elsődleges kutatáson alapuló kutatási jelentés, hanem már publikált elsődleges kutatások és átfogó tanulmányok (review-k) alapján a fenti megközelítések és módszerek kritikus értékelése. Hangsúlyozzuk, hogy a tanulmány NEM az EU Zöld megállapodás, illetve annak szakpolitikai dokumentumai, a Termőföldtől az asztalig stratégia és a Biodiverzitás stratégia céljait gondolja tovább vagy valósítja meg, hanem ezen stratégiák és a mezőgazdasági gyakorlat közelítését célozza a regeneratív mezőgazdaság gyűjtőfogalom alá tartozó megközelítések és módszerek kritikus értékelésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány által közvetlenül vizsgált kérdések az alábbiak (EASAC, 2022, 4.): Milyen mértékben kompatibilisek a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia céljai, és elérhetőek-e ezek a célok a fogyasztók költségeinek jelentős növekedése vagy a gazdálkodás jövedelmezőségének és a gazdálkodók megélhetésének csökkenése nélkül? Vajon a jelenleg mezőgazdasági termelés alatt álló területek elegendőek lesznek-e, és milyen mértékűek a szinergiák, melyek révén a mezőgazdasági gyakorlat innovációi lehetővé tehetik ezen célkitűzések egyidejű elérését? Vannak-e fontos csereviszonyok (fordított arányosságok), melyeket nehéz vagy nagyon költséges lesz áthidalni? A tanulmányt a fenti célkitűzések és kérdések fényében kell értelmezni és értékelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány első részében a döntéshozók számára készített összefoglalás és szakpolitikai javaslatok találhatók. Az első két fejezet célja a problémafelvetés és a tanulmány célkitűzéseinek tágabb kontextusba helyezése. Az első fejezetben kerül sor az európai uniós agrár-környezetvédelmi szakpolitikák és stratégiák rövid bemutatására. A második fejezet az élelmiszer-termelési rendszerekről, az európai és globális mezőgazdaság viszonyáról szól. A harmadik fejezet az európai mezőgazdasággal kapcsolatos legfontosabb kihívásokat elemzi, nyolc alfejezetben. A negyedik fejezet a tanulmány legfontosabb része, mely bemutatja a regeneratív mezőgazdaság fogalmát, és elemzi, milyen módszerek és jó gyakorlatok léteznek, amelyek az élelmiszer-termelés biztonságát fenntartva hozzájárulhatnak a mezőgazdaság negatív környezeti hatásainak csökkentéséhez és az agrárökoszisztémák biodiverzitásának és ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzéséhez. A fejezet részletesen elemzi, hogy a regeneratív mezőgazdaságban használt gyakorlatok mennyire hatékonyak a szénmegkötés elősegítésében, illetve, hogy a mezőgazdasági termelés diverzifikációja milyen hatással van a biodiverzitásra különböző térléptékeken. Külön alfejezetek foglalkoznak a tájléptékű hatásokkal, az állattartással, az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal, a modern technológiai vívmányok alkalmazásában rejlő innovációs lehetőségekkel, valamint a közös agrárpolitikával és az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerekkel. Az ötödik fejezet a tanulmány által szintetizált tudás alapján javaslatokat tesz az agrár-környezetvédelmi szakpolitikák finomhangolására.
 

4. Általános reakciók a tematikus cikkgyűjtemény több szerzője által felvetett kritikai megjegyzésekre

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tematikus gyűjteményben megjelent cikkekben szereplő kritikák jelentős része onnan ered, hogy azok megfogalmazói félreértették az EASAC-tanulmány célját. Például „Ennek a munkának az volt a célja, hogy értékelje az Európai zöld megállapodás (European Green Deal) két tételével (Farm to Fork Strategy és Biodiversity Strategy) kapcsolatos hozzászólásokat, és javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntéshozók számára” (Hornok, 2022). Habár az EASAC-tanulmány címe hasonló ehhez, a tanulmány célkitűzései részletesen kifejtve a dokumentumban szerepelnek. Ezek alapján a tanulmány célja az új és ígéretes, de tudományos szempontból jórészt még nem tesztelt „regeneratív mezőgazdálkodás” gyűjtőfogalom kritikus értékelése (lásd EASAC, 2022, 4., 2. bek.: „critical analysis of the recent and promising, but from a scientific point of view largely untested, concept of regenerative agriculture”).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány céljának félreértése miatt a cikkgyűjteményben említett kritikák egy része valójában nem az EASAC-tanulmányra, hanem a tanulmányban csak háttérként idézett célokra vagy más szakpolitikai dokumentumokban (pl. Zöld megállapodás, Termőföldtől az asztalig stratégia) megfogalmazott célkitűzésekre vonatkozik. Az ehhez hasonló félreértések elkerülése érdekében a tematikus gyűjtemény cikkeinek címeiben nem az EASAC-tanulmánynak, hanem az Európai zöld megállapodásnak kellett volna szerepelnie. Továbbá fontos rögzíteni, hogy ezen kritikai megjegyzések jelentős része valójában az EASAC-tanulmányt sem formai, sem tartalmi szempontból nem érinti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tematikus gyűjtemény cikkeinek további gyakran elhangzó kritikája, hogy az EU szintjén a Zöld megállapodás keretében javasolt célkitűzések megvalósítása aláássa Európa mezőgazdasági termelékenységét, és veszélyezteti a globális élelmiszer-ellátást és élelmezésbiztonságot (például „A javaslat […] elvileg nem kifogásolható, de Európa mezőgazdasági produkciójára jelentős hatású lesz akkor, amikor a Föld népessége élelmiszerhiánnyal néz szembe”) (Rajkai, 2022). E kritikák jelentős része azonban összemossa a léptékeket, azaz a globális élelmiszer-biztonsággal szembeállítja az EASAC-tanulmány Európára korlátozódó és annak is csak bizonyos területein megvalósítható, regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatos fókuszát a globális kihívásokkal. Fontos leszögezni, hogy az EASAC-tanulmány értelmezési tartománya nem a globális élelmiszer-termelés, hanem az Európán belüli, a biodiverzitás-védelmi és gazdaságossági-fenntarthatósági szempontokat jobban elősegítő módszerek áttekintése és értékelése. E tekintetben tehát nem jogos a kritika, hogy az EASAC-tanulmány nem foglalkozik a globális élelmezésbiztonsággal, hiszen nem ez volt a tanulmány célja. A globális élelmezésbiztonsággal részleteiben ugyan nem foglalkozik a tanulmány, de a 2. fejezetben globális kontextusba helyezi az európai mezőgazdasággal kapcsolatos kihívásokat, illetve a 4.9. fejezetben is ad Európán kívüli kitekintést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több szerző is „egyoldalúsággal” vádolja az EASAC-tanulmányt, mert az főleg a negatívumokra koncentrál. Ez főleg a tanulmány helyzetfeltáró, bevezető fejezeteire vonatkozik, és így természetes, és nem igényel különösebb indoklást: ahol nincs baj, ott nem kell vizsgálódni és beavatkozni. Amivel kapcsolatban azonban problémák merülnek fel, azzal foglalkozni kell. Ha pedig vannak problémák, azokat be kell mutatni, hogy érthető legyen, milyen kihívások indokolták a tanulmány elkészültét, és mire kíván reagálni a tanulmány. Megjegyezzük azonban azt is, hogy a tanulmány a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban számos előremutató fejlesztést, innovációt is bemutat (4.6. fejezet), csak nem a helyzetfeltáró, a tanulmány szükségességét indokló első fejezetekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másik oldalról, az EASAC-tanulmány által bemutatott adatok és a hivatkozott szakirodalom alapján a mezőgazdaság valóban „felelős az ökoszisztémák rombolásáért, az éghajlatváltozás felgyorsulásáért és a környezet szennyezéséért” (Rajkai, 2022). Hozzátennénk, hogy az EASAC-tanulmány a mezőgazdaságot mint a fenti folyamatok egyik, de nem egyetlen mozgatórugóját nevezi meg, így a megállapítások és ajánlások egyáltalán nem „szélsőségesen eltúlzottak és egyoldalúak”. A tanulmány az 1. Bevezetés, 2. Kihívások a globális élelmiszer-rendszerben és a 3. Kihívások és lehetőségek az európai mezőgazdaságban című fejezetekben, a helyzetfeltárás céljával mutatja be azokat az adatokat, melyek az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság jelentős erőforrás-, terület- és vízigényével, környezetünkre és természeti rendszereinkre gyakorolt óriási terhelésével kapcsolatosak, és bemutatja az ezen kihívásokra adott európai szintű politikai eszközöket (Zöld megállapodás, Termőföldtől az asztalig stratégia, Biodiverzitás stratégia) és azok fontosabb célkitűzéseit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak tartjuk a tematikus cikkgyűjteményben megfogalmazott kritikákra, hozzászólásokra a teljesség igényével is válaszolni. Az egyes cikkekben felmerült konkrét kritikákat és ezekre adott válaszainkat az Elektronikus függelékben (URL2) foglaltuk össze.
 

5. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EASAC-tanulmány felveti a termelési módok jobb összehangolásának lehetséges módjait a regeneratív (azaz a termőképesség hosszú távú fenntartását szolgáló) mezőgazdasági módszerek bemutatásával és kritikus elemzésével. A regeneratív mezőgazdaság nem csupán az ökológiai gazdálkodás, de az intenzív nagyüzemi gazdálkodás feltételeit is javíthatja, mivel a környezeti feltételekhez való jobb illeszkedéssel, az agrár-ökoszisztémák egészséges működésének biztosításával csökkenthetőek a gazdálkodás járulékos költségei. A Magyar Tudományban megjelent tematikus cikkgyűjtemény és az erre reflektáló jelen válaszcikkünk a kiindulópontja lehet egy konstruktív szakmai vitának és együttgondolkodásnak, melynek során az agrártudományok képviselői és az ökológusok, természetvédelmi biológusok közösen, mindkét oldal szempontrendszerét figyelembe véve vitatják meg a kérdéskört. Az agrártudomány, az ökológia és közgazdaság-tudományok művelőinek fontos közös feladata a regeneratív mezőgazdálkodás minél több módszerét piaci alapon is értelmezhetővé tenni. A szakterületek együttműködésére feltétlen szükség lenne ahhoz, hogy a jövő generációk élhető környezetének és természeti örökségének megőrzésére irányuló globális és európai stratégiai célok megvalósulhassanak.
 

Köszönetnyilvánítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Köszönjük dr. Podmaniczky Lászlónak a kézirathoz fűzött hasznos és építő jellegű szakmai javaslatait.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs E. (2022): Illúziók fogságában – Reflexiók az EASAC Regenerative Agriculture jelentéséhez. Bevezető. Magyar Tudomány, 183, 10, 1241–1245. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.1, https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud202210_f80649_i1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EASAC (2022): Regenerative Agriculture in Europe. A Critical Analysis of Contributions to European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies. (EASAC Policy Report 44) European Academies’ Science Advisory Council, https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Regenerative_Agriculture/EASAC_RegAgri_Web_290422.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EC SCAR – European Commission, Standing Committee on Agricultural Research (2020): Resilience and Transformation. Natural Resources and Food Systems: Transitions Towards a ‘Safe and Just’ Operating Space. Brussels: Publications Office, DOI: 10.2777/717705, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/98f123a1-4404-11eb-b59f-01aa75ed71a1/language-en

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

European Court of Auditors (2020): Biodiversity on Farmland: CAP Contribution Has Not Halted the Decline. Luxembourg: Publications Office of the European Union, https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/biodiversity-13-2020/en/#chapter10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hornok L. (2022): Az Európai zöld megállapodás meggondolatlanul korlátozza a kémiai növényvédelmet. Magyar Tudomány, 183, 10, 1255–1264. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.3, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80651/#matud202210_f80651

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neményi M. (2022): Gondolatok „a regeneratív mezőgazdaság Európában” stratégiáról és a célkitűzések megvalósíthatóságának feltételrendszeréről – Digitalizációs paradigmaváltás az agráriumban. Magyar Tudomány, 183, 10, 1288–1296. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.6, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80654/#matud202210_f80654

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh A. – Bárány A. – Csorba G. et al. (2017): Holocene Mammal Extinctions in the Carpathian Basin: A Review. Mammal Review, 47, 1, 38–52. DOI: 10.1111/mam.12075, http://real.mtak.hu/47261/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Popp J. – Oláh J. (2022): Feláldozzák-e a zöld célokat az energia- és élelmezésbiztonság oltárán? Magyar Tudomány, 183, 10, 1297–1306. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.7, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80655/#matud202210_f80655

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rajkai K. (2022): Talajökológiai egyensúly érdekében csökkenő élelmiszer-termelés: Dilemma vagy szükségszerűség? Magyar Tudomány, 183, 10, 1246–1254. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.2, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80650/#matud202210_f80650

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szendrő Zs. – Horn P. – Kovács M. (2022a): Állattenyésztés 1. Miért mindig az állattenyésztés a bűnös? Magyar Tudomány, 183, 10, 1265–1275. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.4, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80652/#matud202210_f80652

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szendrő Zs. – Horn P. – Kovács M. (2022b): Állattenyésztés 2. Mit lehet tenni az állattenyésztés környezeti lábnyomának csökkentéséért? Magyar Tudomány, 183, 10, 1276–1287. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.5, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80653/#matud202210_f80653
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Introducing EASAC – A Guide for New Members, 2017. https://easac.eu/fileadmin/docs/Transparency/EASAC_Induction_material.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: Báldi A. – Valkó O. – Lengyel Sz. (2023): Elektronikus függelék. Illúzió a változás? Válasz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture tanulmányával kapcsolatos cikkekre. A kritikák és válaszok részletes listája. Magyar Tudomány, 184, 08, A megadott szám digitális kiadása: https://mersz.hu/hivatkozas/matud202308_f90362
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave