Harmadik kiegészítés a biztonságiasítás európai dominanciájáról, a fejlesztés és a biztonság összefüggéseinek legújabb EU–Afrika kontextusáról

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szent-Iványi a következőképpen fogalmaz cikkében: „A dokumentumok elemzéséből kiderül, hogy az NGDO-k súlyos kritikákkal illették az EUTF-et és tágabban az EU migrációkezelési gyakorlatát. Az NGDO-k fő narratívája szerint az EUTF az EU önérdekeit szolgálja […] elmosta a határvonalat a fejlesztés – amelynek célja a szegények támogatása – és a biztonsági projektek között.” Vitán felül áll annak fontossága, hogy az EU különböző eszközökkel képes legyen megvédeni saját külső határait. A biztonságiasítás örve alatt 2015 óta azonban nem csupán a határellenőrzések szigorodtak, hanem EU-s források az európai, elsősorban (nemzet)biztonságot érintő migrációs elvárásokhoz lettek hozzákötve – ez utóbbit az Oxfam 2020-as januári jelentése is kiemeli (Oxfam, 2020), amelyre Szent-Iványi is hivatkozik cikkében. Ne feledjük, hogy az EUTF új uniós pénzalapként az Afrikához köthető instabilitással, kiemelten az irreguláris migráció okaival és az azokra adható válaszok finanszírozásával kapcsolatban jött létre a 2015-ös vallettai migrációs csúcson, és projektjein keresztül azóta a „jobb migrációkezelés” támogatását helyezte előtérbe. Az Oxfam-jelentés többek között megfogalmazza javaslatként, hogy az EU-nak sokkal kevésbé kellene direktben kötnie az EUTF projektfinanszírozását például a határvédelem jobb menedzsmentjéhez vagy az EU által elvárt visszatelepítésekhez (Oxfam, 2020: 5). Mindezek egymásba fonódása és egymástól való függősége is holisztikusabb megközelítést igényelne, amely további humanitárius és humán biztonsági szempontokat is képes figyelembe venni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EUTF mára egy megerősített, de még inkább átfogalmazott – itt elsősorban a diszkurzív aspektusra utalok – EU-s stratégiai keret része (kellene, hogy legyen). A 2005 decemberében elfogadott EU Strategy for Africa dokumentumhoz képest 2021-től az EU egy olyan összetett stratégiát kommunikál, amelynek már a címében is ez szerepel: „Towards a comprehensive strategy with Africa”. Itt igenis jelentősége van minden szónak, tehát a bő tizenöt évvel ezelőtti Afrika számára (for Africa) megírt elképzelések – egyúttal ismét elvárások – helyébe egy Afrikával közösen (with Africa) elgondolt és együttes megvalósítást igénylő keretrendszer kerül. Ez összecseng azzal, amit eddig fejtegettünk, tehát az afrikai helyi tulajdonlás konstatálásával, az arra való építéssel (amelyet az afrikai fél alapból elvár), valamint egy holisztikus(abb) szemlélettel. Persze nem lehetünk naivak – erre pontosan, tudományosan precízen adatolva mutat rá Szent-Iványi is –, mert jól látjuk mindezen történések átpolitizáltságát, politikai értelemben vett elvárási környezetét, amely (ez idáig) mégsem tette lehetővé a ténylegesen tetten érhető helyi problémák fenntartható kezelését. Az EU Európai Bizottság által összetett partnerségként meghatározott EU–AU keretek között megfogalmazott együttműködés jelen állapot szerint az alábbi öt fő területre koncentrál – mindvégig partnerségekről beszélve (és ez ismét lényegi diskurzus, hiszen egyenrangú partneri státuszt feltételez): 1) zöld/alternatív átalakulás és energia-hozzáférés; 2) digitális transzformáció; 3) fenntartható növekedés és munkahelyteremtés; 4) béke és [jobb] kormányzás; illetve 5) migráció és mobilitás. A legutolsó téma pedig visszacsatolja a vallettai irányelveket, és a kilences számú javasolt akció (Proposed Action 9) formájában „erőteljes fókuszt határoz meg a migrációs politika és kormányzás javítása, az afrikai partnerországok jobb határvédelmi menedzsmentje, egyúttal a kapacitások erősítése és a valóságon alapuló együttműködés tekintetében”. (European Commission, 2020) A 2022. februári EU–AU csúcstalálkozó megerősítette mindezeket, amikor „két unió egy közös víziójáról” beszélt (Two Unions, a joint vision) (lásd https://www.consilium.europa.eu/en/meetings/international-summit/2022/02/17-18/), méghozzá egy 2030-ig meghúzott idővonal mentén. A vízió egyik sarokpontja a migráció és a biztonság, többek között az irreguláris migráció megakadályozása, a határok védelme, de például kitüntetett helyet kapott benne az agyelszívás kihívásainak kezelése és olyan befektetések ösztönzése, amelyek a fiatalokra koncentrálnak (nem csoda, hiszen Afrika a világ egyik legfiatalabb korfával leírható térsége), különösen a nőkre, illetve a szakképzésre és a technológiai tudástranszferekre.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave