1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi fejlesztési civil szervezetek (non-governmental development organizations, NGDO) fontos szerepeket játszanak a nemzetközi segélyezés rendszerében. Fejlesztési projekteket valósítanak meg, lobbitevékenységet végeznek a donor- és a recipienskormányok felé, és igyekeznek növelni a nemzetközi fejlesztéssel és fejlődéssel kapcsolatos társadalmi tudatosságot. Ezekben a szerepekben sok különböző, olykor egymásnak ellentmondó érdekei is lehetnek az NGDO-knak. Bár általában morális/erkölcsi alapokon álló szereplőkként tekintünk rájuk, fontos motiváció számukra a működésükhöz és túlélésükhöz szükséges finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés biztosítása is. Ahhoz, hogy hozzáférjenek ezekhez a forrásokhoz, esetleg vitatható döntéseket kell hozniuk, ami kompromittálhatja morális/erkölcsi, a szegények támogatását előtérbe helyező missziójukat (Banks et al., 2015). Ilyen lehet a donorkormányok prioritásaihoz való igazodás, az alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóság vagy a járadékvadász lobbitevékenység (Szent-Iványi–Timofejevs, 2021). A szakirodalom már kimerítően dokumentálta, hogy NGDO-k pénzügyi erőforrásoktól való függése megváltoztatja a viselkedésüket (Cooley–Ron, 2002; Fruttero–Gauri, 2005; Banks et al., 2015). Nem világos azonban, hogy pontosan hogyan hoznak döntéseket ilyen esetekben, és hogyan igyekeznek minimalizálni azokat a károkat, amelyeket a pénzügyi megfontolásokból hozott döntések okozhatnak a hírnevükben, reputációjukban. Egy NGDO-nak különösen óvatosnak kell lennie, ha olyan donortól pályázik támogatásra, amelynek deklarált céljai ellentétesek a szervezet erkölcsi víziójával, és figyelembe kell vennie ennek a hírnevére gyakorolt hatásait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányban az Európai Unió Afrikai Alapjának (EU Trust Fund for Africa, EUTF)1 esettanulmányán keresztül azt fogjuk bemutatni, hogy az északi/nemzetközi NGDO-k hogyan próbálnak egyensúlyozni morális és pénzügyi érdekeik között. Az EU vezetői 2015-ben azért hozták létre az EUTF-et, hogy csökkentsék az EU-ba irányuló irreguláris migrációt az azt kiváltó, „mögöttes okok” kezelése révén. Az alap projektjei között fontos szerepet kapott az afrikai küldő és tranzitországok idegenrendészeti és határellenőrzési képességeinek erősítése. Ezzel szemben a civil szervezetek migrációs narratívái alapvetően pozitívak: a migráció segíti a fejlődést, illetve a lakóhelyüket elhagyók jólétét támogatni, emberi jogaikat pedig védeni kell. Az EUTF céljai tehát ellentmondanak az NGDO-k morális elveinek, és így az alap megvalósításában való részvétel reputációs kockázatot hordoz számukra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A civil szervezetek motivációiról szóló szakirodalom alapján két hipotézist fogalmazunk meg. Az első, hogy az NGDO-k jól láthatóan jelezni fogják az EUTF-fel kapcsolatos morális aggályaikat érdekérvényesítő retorikájukban és publikációikban. A második, hogy ha részt vesznek az EUTF-ben projektmegvalósítóként, akkor igyekezni fognak minimalizálni ennek negatív hatásait a hírnevükre. Az első hipotézis vizsgálatához azt elemezzük, hogy a migráció és a fejlődés közötti kapcsolat hogyan jelenik meg a legnagyobb nemzetközi NGDO-k jelentéseiben és más publikációiban. Ezeket a publikációkat a CONCORD, az NGDO-k páneurópai ernyőszervezete, illetve huszonöt legnagyobb tagszervezetének weboldalain végzett szisztematikus kereséssel azonosítottuk be. A második hipotézis esetében az NGDO-k tényleges EUTF-es részvételének valószínűségét meghatározó tényezőket vizsgáltuk regressziós módszerekkel. Ehhez az Európai Bizottság EUTF projektadatbázisát használtunk (European Commission, 2020b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés bemutatja, hogy az NGDO-k rendkívül kritikusan viszonyultak az EUTF céljaihoz, és olyan „politikai eszköznek” bélyegezték, amely azt a hamis illúziót kelti, hogy a migrációt kiváltó, mélyen beágyazott, hosszú távú elköteleződést igénylő problémák gyorsan megoldhatók. Az NGDO-k érvelése szerint az EUTF akár több kárt is okozhat, mint hasznot. Mindezen kritikák ellenére mégis sok NGDO-t találunk az EUTF megvalósítói között. A regressziós elemzés eredményei azt mutatják, hogy az NGDO-k elsősorban olyan projektekben vettek részt, amelyek a helyi közösségek külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét fejlesztették, illetve javították az afrikai szegények életkörülményeit. Mindez összeegyeztethető a civil szervezetek morális motivációival. Viszonylag egyértelmű továbbá, hogy elkerülték az EUTF sokkal vitatottabb, kimondottan a migráció kezelését szolgáló projektjeit, amelyek gyakran a határrendészeti és megfigyelési képességeket fejlesztették a recipiensországokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EUTF esetében tehát világosan látszik, hogy az NGDO-k – érdekérvényesítő publikációikon keresztül – egyértelműen kommunikálták morális motivációikat, és csak olyan projektekben vettek részt, amelyek összeegyeztethetőek voltak erkölcsi álláspontjukkal. Az eredményekből az a következtetés vonható le, hogy olyan témákban, amelyekben az NGDO-k erőteljesen hangot adnak az álláspontjuknak – mint a migráció –, fontos lesz számukra, hogy megőrizzék reputációjukat, és ennek megfelelően alakítsák finanszírozási stratégiáikat. Nem fognak tehát bort inni, miközben vizet prédikálnak. A civil szervezetek tágabb világával foglalkozó szakirodalom ennek általában az ellenkezőjét állította (lásd pl. Mosley, 2012), vagyis hogy a pénzügyi érdekek eltorzítják e szervezetek érdekérvényesítő tevékenységét. Noha a tanulmány nem feltétlenül vitatja ezt az álláspontot, mégis fontos érvek szólnak amellett, hogy olyan átpolitizált, a lakosságot foglalkoztató témák esetében, mint az európai migráció, az NGDO-k számára fontosabb, hogy ragaszkodjanak erkölcsi elveikhez, és ne sérüljön jó hírük. Természetesen úgy is lehet érvelni, hogy a valóban morális álláspont az lett volna az NGDO-k részéről, ha teljesen elutasítják az EUTF-et, de ez valószínűleg nem reális elvárás, tekintve a finanszírozási forrásokért folyó éles versenyt. A valóságban inkább azt látjuk, hogy az NGDO-k különböző stratégiákkal – elsősorban morális pozíciójuk hangoztatásával – igyekeznek semlegesíteni az EUTF-ben való részvételük esetleges negatív következményeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő szakasz áttekinti az NGDO-k motivációival foglalkozó szakirodalmat, és bemutatja a tanulmány elméleti keretét. Ezt követően ismertetjük az EUTF felépítését és működését. A negyedik szakasz bemutatja az első hipotézis vizsgálatához használt adatgyűjtési módszertant és az elemzés eredményeit. Az ezt követő szakasz pedig a második hipotézis vizsgálatát tartalmazza, vagyis az NGDO-k EUTF-implementációban való részvételét meghatározó tényezők regressziós elemzését.
1 Teljes nevén az Európai Unió „Afrikai stabilitással, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapja” (European Union Emergency Trust Fund for stability and addressing root causes of irregular migration and displaced persons in Africa).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave