5. Az ágazatok térbeli koncentrálódása és a térségek specializációja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan a bevezetőben kiemeltük, a térbeli koncentrációhoz kapcsolódó agglomerációs előnyök napjainkban igen fontossá váltak. Kétféle mutatót számoltunk az ágazatokra: az egyik a foglalkoztattak (9. ábra), míg a másik a bruttó hozzáadott érték (10. ábra) koncentrációját mutatja. A kettő nyilván összefügg, az eltérések a termelékenységi szint különbözőségeiből adódhatnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. ábra. A KKE5-ben a foglalkoztatottak létszáma alapján az ágazatok térbeli koncentrációjának alakulása, Theil-index
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. ábra. A KKE5-ben a bruttó hozzáadott érték alapján az ágazatok térbeli koncentrációjának alakulása, Theil-index
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét számítási mód szerint az információs és kommunikációs ágazat (J) koncentrációja a legnagyobb mértékű, amely főként a 2008-as válság után erősödött fel. Szintén erős a mezőgazdaságé (A), amely a szűkös termőföldekhez kapcsolódik, és emiatt nyilván lassan változik, hasonlóan a bányászat, energiaszektor, vízgazdálkodás (B+D+E) ágazatcsoporthoz. A többi ágazat térben viszonylag egyenletesen helyezkedik el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban előbb a típusokat vetjük össze a bruttó hozzáadott értéket figyelembe véve, majd az erősebb koncentrációt mutató ágazatokat, illetve a feldolgozóipart (C) mutatjuk be részletesebben. Megjegyezzük: elképzelhető, hogy az információs és kommunikációs ágazat (J) esetében az adatgyűjtés és a nyilvántartás változott 2009-ben, de az új módszertant nem vezették visszafelé 2000-ig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5-ben a térségtípusokat tekintve az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték mindegyik típusnál nőtt az elmúlt két évtizedben (11. ábra). Kiemelkednek a fővárosi térségek: fajlagos értékük másfélszerese a köztes térségekének és közel kétszerese a rurálisoknak, és az is látható, hogy a 2008-as válság őket mélyebben érintette. Magas növekedés jellemzi az alacsony értékről induló RUR és INT-M típusokat, ahol közel kétszeresére nőtt az érték. Ennek ellenére a rurális térségek jócskán elmaradnak a többitől, pedig a foglalkoztatotti létszám jelentősen csökkent 2000 és 2019 között, ami elvileg javíthatja a termelékenységet. Az is megfigyelhető, hogy a köztes térségek két típusa helyet cserélt ugyan, de a metropolitan jellegű térségek csak lassan hagyják le a non-metropolitan típust – ami arra is rámutat, hogy a második szintű (second-tier) várostérségek visszafogottan fejlődnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. ábra. A KKE5-ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU5-ben a KKE5 térségtípusaihoz képest eltérő folyamatok figyelhetők meg (12. ábra). Itt is mindegyik típusnál nőtt a termelékenység, de nagyjából hasonló ütemben. Szembetűnő, hogy a nagyvárosi térségek (URB, benne a fővárosok) az utóbbi években lelassultak, és lehagyták őket a metropolitan jellegű, inkább második szintű (second-tier) köztes térségek (INT-M). Az is látható, hogy a rurális térségek felzárkóztak a non-metropolitan jellegű köztesekhez, ami erős területi kohézióra utal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. ábra. Az EU5-ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magas koncentrációt mutató információs és kommunikációs ágazatban (J) foglalkoztatottak létszáma a fővárosokban nőtt igen dinamikusan: 2019-ben a foglalkoztatottak 61 százaléka már ott dolgozik (13. ábra; a két időpont térképi ábrázolását lásd a 2. függelékben). A metropolitan jellegű köztes térségekben (INT-M) szintén nőtt a létszám, a másik két típusnál viszont csak stagnálás látható. A termelékenység a fővárosokban és 2015-től a többi térségtípusban furcsa módon alakult – ennek tisztázása további vizsgálatot igényel (14. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. ábra. A KKE5-ben az információs és kommunikációs ágazatban (J) foglalkoztatottak számának alakulása, ezer fő
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. ábra. A KKE5-ben az információs és kommunikációs (J) ágazatban az egy foglalkoztatottra jutó GVA, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén magas koncentrációt mutat a foglalkoztatottak száma alapján a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki ágazatcsoport (K+L+M+N), amely főként a fővárosokban növelte a létszámot (15. ábra; a két időpont térképi ábrázolását lásd a 3. függelékben). Ennél a nagy létszámú ágazatcsoportnál a bruttó GVA alapján nem figyelhető meg koncentráció, ami valószínűleg az igen heterogén tevékenységekre vezethető vissza (pl. kutatóintézetek kisebb városokban) (16. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15. ábra. A foglalkoztatottak számának alakulása a KKE5-ben a K+L+M+N ágazatokban, ezer fő
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. ábra. Az egy foglalkoztatottra jutó GVA a KKE5-ben a K+L+M+N ágazatokban, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feldolgozóipar (C) a KKE5-ben kiemelt figyelmet élvez, a foglalkoztatottak száma mindegyik térségtípusnál magas (17. ábra; a két időpont térképi ábrázolását lásd a 4. függelékben). 2008 után mindenütt visszaesett a létszám, de néhány éves stagnálást követően 2014–2015-től újra fellendült, érdekes módon a rurális térségekben is. A termelékenység a fővárosokban magas, valószínűleg a vállalati központok és a modern iparágak miatt; a másik három típusnál nagyjából hasonló (18. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

17. ábra. A KKE5-ben a feldolgozóiparban (C) foglalkoztatottak számának alakulása, ezer fő
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

18. ábra. A KKE5-ben a feldolgozóiparban (C) az egy foglalkoztatottra jutó GVA, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térségtípusok specializációjának bemutatására szintén Theil-indexen alapuló módszertant alkalmazunk. A foglalkoztatási szerkezet alapján a fővárosok gazdasága igen specializált; mint bemutattuk (lásd 6. táblázat), a szolgáltatások egyre inkább előtérbe kerülnek (19. ábra). Hasonlóan specializált gazdasággal bírnak a rurális térségek, ahol a feldolgozóipar és a mezőgazdaság áll az előtérben. Ha a termelékenységet tekintjük, akkor is a főváros és a rurális térségek gazdasága tekinthető specializáltnak, de a non-metropolitan (INT-N) térségeké is egyre inkább specializálódik (20. ábra). A fővárosoknál valószínűleg az urbanizációs agglomerációs előnyök hatnak, de a két köztes típusnál (INT-M és INT-N) a gyenge specializáció azt sugallja, hogy nem érvényesülnek a lokalizációs agglomerációs előnyök, mivel gazdasági szerkezetük igen diszperz. A kisebb méretű városok (INT-N) esetében némileg javul a termelékenység, de a specializáció sok esetben csak egy-egy nagyobb üzemre vezethető vissza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

19. ábra. A KKE5-ben a típusok specializációs indexének alakulása a foglalkoztatási szerkezet alapján
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

20. ábra. A KKE5-ben a típusok specializációs indexének alakulása az egy foglalkoztatottra jutó GVA alapján
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave