Regionális fejlődés és területi tagolódás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KMT-vezérelt növekedési modell térbe ágyazott, több léptéket fog át, amelyben megjelenik a közép-európai makrorégió egésze, a különféle fejlődési pályákat bejáró régiók köre (Lengyel–Szakálné–Vida, 2023-ban URB, INT-M, INT-N és RUR kategóriákat elkülönítő négyes; Kuttor, 2010, Lengyel, 2012 és Lux, 2017 munkáiban hármas, Lengyel–Varga, 2018 tanulmányában ötös térfelosztás), valamint a funkcionális városi térségek köré szerveződő helyi szint is. A KMT térformáló szerepe bizonyos értelemben univerzális erő; valamilyen formában a tér minden pontján és minden térségtípusban megjelenik. Ugyanakkor az általános trend mögött jelentős különbségek húzódnak. A gazdasági szerkezetváltás folyamataiban egymástól elkülönülő fejlődési pályák alakulnak ki, és a régiók e pályák mentén tipizálhatók. A regionális gazdaságtan a konvergenciaklubok jelenségéhez hasonló növekedési csoportok jelenlétét tárta fel a regionális fejlődésben, különleges hangsúlyt fektetve a regionális és lokális szinten jelentkező agglomerációs előnyök és túlcsorduló hatások szerepére (Harris, 2011; Harris, 2017). A globális versenybe mélyen beágyazott gazdasági szereplők és hálózatok térhez és specifikusan a helyi szinthez való kötődése, lokalizációja erősödik; a posztindusztriális fejlődésben a globális–lokális paradoxon érvényesül (Lengyel, 2010). A hatékonyan működő regionális rendszerek elhelyezkedése azonban nem homogén, hanem a tér kitüntetett pontjaihoz és sűrűsödéseihez kötődik; a méretgazdaság mellett ezek segítik elő a kiemelkedő kompetitív versenyelőnyök kialakulását (Bailey–De Propris, 2014). Bizonyos régiók esetében azonban az agglomerációs előnyök gyengeségeiből, földrajzi hátrányokból, a gazdaságszerkezet és a globális integrációs formák problémáiból eredő kedvezőtlen hatások kerülnek túlsúlyba, gyenge konvergenciateljesítményt és tartós lemaradást eredményezve (Petrakos–Kallioras–Anagnostou, 2011). Közép-Európában korábbi kutatások igazolták ezeket a gyengeségeket (Lengyel–Szanyi, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A makrorégió szerkezetváltási folyamataiban tehát indokolt differenciáltan, fejlődési típusok szerint vizsgálni a regionális átalakulás folyamatait, amihez Lengyel és szerzőtársai jó alapot biztosítanak (Lengyel–Szakálné–Vida, 2023). Az elmúlt évtizedek területi divergenciája növekvő fejlődési problémák kialakulását eredményezte. A természetes jelenségként értelmezhető térbeli különbségek és térbeli koncentráció „túlszaladása” a sikeres térségekben túlkoncentrációhoz, a perifériákon a széles bázisú növekedés gyengeségéhez vezetett, és a folyamat két oldala most erősíti egymást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A fővárosi térségekben a magas hozzáadott értékű szolgáltató és tudástermelő tevékenységek sűrűsödése agglomerációs hátrányokat generál, végső soron a fogyasztók oldalán a lakhatás és más megélhetési költségek emelkedését is eredményezi. Ugyanakkor ezek a növekedési gyengeségek abban is gyökereznek, hogy a perifériák – vagy akár a köztes térségek – gazdaságszerkezete nem kínál fel erős impulzusokat a központok innovatív kapacitásai számára. (A KMT-projektek ezeket a nyugati magtérségekben veszik igénybe, a hazai szereplők pedig gyengék.) Paradox módon a fővárosi térségeknek a tanulmányban is jelzett megtorpanása nem azért jelentkezik, mert nem koncentrálják elégséges mértékben a gazdasági erőforrásokat, hanem mert nem alakultak ki megfelelően erős, a központot részben tápláló, részben tehermentesítő ellenpólusok, alternatív növekedési bázisok. (A tanulmányban nem vizsgált Lengyelországban kedvezőbb a helyzet.)
  • A KMT-alapú fejlődés nyertes térségeinek tekintett köztes régiókban szintén a túltelítődés hatásai figyelhetők meg. Ennek eredményeként az új kapacitások már nem biztosítanak számottevő többletelőnyöket. Habár a képzett munkaerőért folytatott intenzív verseny hozzájárul a gazdaságszerkezet folyamatos megújulásához és mozgásban tartásához (Pavlínek–Ženka, 2010), a csökkenő hozadék elve lép életbe, és a hazai KKV-szektor kárára érvényesülő eltömődési és kiszorító hatásokat tapasztalunk. Hasonló jelenségek alakultak ki a KMT-re alapozó nyugat-európai régiókban (Bailey–Driffield, 2007; Menghinello et al., 2010; Gaddi et al., 2021), és ezek hazánkban is egyre tisztábban kirajzolódnak (Lux–Páger–Kovács, 2020).
  • A perifériák, vidékies térségek számára csapdahelyzetet jelent, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenységek megjelenése gyenge, elterjedésüket pedig földrajzi tényezők is behatárolják (alacsony urbanizációs szint, az erős régióközpontok hiánya, rossz elérhetőség), vagyis ezek nem kínálnak követhető utat problémáik megoldására. A másik oldalon viszont az itt megjelenő KMT-beruházások java is közepes, kisebb mértékben alacsony hozzáadott értékű tevékenységekre szakosodott, nem járul hozzá a termelékenység megfelelő növekedéséhez. Itt is elérhetők a feljebb lépési folyamatok egyes formái, amelyek gyakran a nem technológiai innovációhoz, a helyi tudásbázisok és agglomerációs előnyök kiaknázásához, illetve a hatékony intézményekhez és regionális politikákhoz kötődnek (Benneworth, 2004; Szalavetz, 2011; Gál–Ptaček, 2011). Ezek azonban – mint a Lengyel és szerzőtársai által vizsgált eredmények, valamint az elmúlt évek kutatásai is mutatják (Lengyel–Szakálné–Vida, 2023; lásd még Gwosdz–Domański, 2019; Molnár–Saidi–Szabó, 2022; Nagy et al., 2022) – korlátozottak. Hasonlóan gyengék az endogén fejlődés később tárgyalt helyi feltételei.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave