Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
3. A fordítástudomány alapfogalmai – európai uniós kontextusban
›
3.1. Fordítás
›
3.1.1. A fordítás mint intézményi (szupranacionális) fordítás

3.1.1. A fordítás mint intézményi (szupranacionális) fordítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítások uniós kontextusban való vizsgálatához először azt a kérdést kell tisztáznunk, mit értünk európai uniós fordításon. Bár első látásra egyszerűnek tűnik a válasz, egy komolyabb vizsgálatot követően egyértelművé válik, hogy igencsak pontatlan megnevezésről van szó. Szűk megközelítésben az uniós fordítások azok a fordítások, amelyeket az európai uniós intézmények fordítói készítenek. Ez a meghatározás azonban pontosításra szorul, hiszen az intézmények belső (in-house) fordítói mellett külső fordítók is fordítanak. A kiszervezett fordítások aránya az Európai Bizottságban 31%, az Európai Parlamentben 30,9%, tehát jelentős arányról van szó (European Commission 2020). Nem véletlenül hangsúlyozza Biel (2017b: 32), hogy olyan fordításokat is uniós fordításoknak nevezhetünk, amelyeket az uniós intézmények számára készítenek. Biel (2014b: 56) emellett arra is rámutat, hogy – az általános vélekedéssel ellentétben – a jogi szövegek fordítása az uniós fordításoknak csak egy szeletét teszi ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel komoly intézményi háttérről van szó, amely meg is határozza a fordítások folyamatát, ezért az uniós fordításokat a szakirodalom egy nagyobb kategóriába, az ún. intézményi fordítások közé sorolja. A nyolcvanas évek végén Mossop (1988: 65) hívta fel először a figyelmet arra, hogy a „fordító intézmények” (translating institutions) nem jelennek meg a különböző fordítási modellekben, holott ezek az intézmények kiemelt szerepet játszanak a fordítási tevékenységekben. A téma a kétezres évektől jelent meg a fordítástudományi kutatásokban, bár mindössze esettanulmányok szintjén. A nagyobb volumenű, rendszerszintű kutatások csak pár évvel később indultak meg (vö. Koskinen 2008). Intézményi fordításon eredetileg csak a szupranacionális intézményekben, például az Európai Unióban folyó fordításokat értették. A tágabb értelmezés szerint azonban bármilyen intézményi keretben folyó fordítást intézményi fordításnak tekinthetünk. Napjainkban az intézményi fordítás a fordítástudomány önálló kutatási területévé nőtte ki magát, amelynek szakirodalmi hátterét a 4.2.2. alfejezetben mutatom be részletesen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményi fordítások fő sajátossága Schäffner és társai (2014: 493–494) szerint a szervezésben rejlik: a folyamatban több szereplő vesz részt (collective), a fordító láthatatlan marad (anonymous), és a fordítási folyamat szigorúan szabályozott (standardised) keretek között valósul meg. Ennek következménye az, hogy a fordított szövegek – mind lexikai, mind nyelvtani, mind stilisztikai szempontból – elkezdenek igazodni egymáshoz, egyre egységesebbé válnak. Schäffner szerint e szabályozottság adja az intézményi fordítások legjellemzőbb tulajdonságát, amelyet az intézmény útmutatók, eljárások, célzott képzések és a CAT-eszközök révén ér el. A követendő szabályok és ajánlások jelentőségére Svoboda (2017) is felhívja a figyelmet. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a fordítástudományban eddig még feltáratlan területet jelent az útmutatók és kézikönyvek kutatása. Erre tekintettel külön figyelmet fordítok az uniós útmutatók elemzésére a 3.6.2. alfejezetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koskinen (2008: 22) további fontos sajátosságként említi azt, hogy az uniós fordítások esetében a megrendelő egy intézmény. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézmény kommunikációs eszköze maga a fordítás, ennek révén kommunikál a külvilággal, így végül az intézmény maga is a fordítás tárgyává válik. Koskinen (2014a) az intézményi fordítás vizsgálatának később egy teljes monográfiát is szentelt, amelyben az Európai Bizottság finn osztályának példáján mutatta ki a sajátosságokat. Azt vizsgálta, milyen hatással van maga az intézmény a fordítási folyamatra, a fordítók szakmai identitására és szerepére, és e tényezők mennyiben jelennek meg később a fordításaikban. Ezért arra a következtetésre jut, hogy maga az Európai Unió nemcsak egy fordító, de egy folyamatosan „fordított intézmény” (translated institution) is (Koskinen 2014a: 3).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezekre tekintettel Koskinen (2014a) az intézményi fordítást egy önálló fordítási fajtának tekinti, amely abban különbözik a többitől, hogy nem az egyénhez, hanem az intézményhez kötődik. Az egyén csak korlátozott felelősséget tud vállalni azért, hogy mit, kinek és hogyan mond. A fordító lényegében egy eszköz, akin keresztül az intézmény kommunikál. Az intézmény pedig szabályozó eszközöket alakít ki e tevékenység, a megfelelőség ellenőrzésére. Koskinen (2014b) egy további, ugyancsak 2014-ben megjelent tanulmányában az intézményi fordítást a kormányzás egyik eszközének is tekinti (the art of government by translation). Véleménye szerint a többnyelvű környezetben működő intézmények a fordítást eszközként alkalmazzák irányító funkciójuk gyakorlása érdekében, azaz a fordítás segítségével kormányoznak. Ezzel összhangban Bednárová-Gibová (2016) is azon a véleményen van, hogy az EU-intézmények nyelvileg is irányítják a folyamatot – így például a főnévi szerkezetek használatát is a fordítás „intézményiesítése” (institutionalization) egyik eszközének tartja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós fordítások egy jelentős részét a jogi fordítások teszik ki, amelyek a klasszikus kormányközi nemzetközi szervezetekben folyó fordításokhoz képest eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Az intézményi jogi fordítások kutatása egyre inkább önálló kutatási területként jelenik meg – bár Šarčević (2018) megjegyzi, hogy egy olyan tevékenység kutatásáról van szó, amelyet a kormányok és nagyobb szervezetek évszázadok óta gyakorolnak. Nem véletlen, hogy Kjær (2007: 71) egy további terminust – szupranacionális fordítás (supranational translation) – vezet be, amely kifejezetten az uniós jogi fordítások sajátosságainak leírására alkalmas. Ennek alapvető eleme, hogy a fordítás – ahogyan ezt a következő alfejezetben látni is fogjuk – történhet különböző jogrendszerek között, illetve egy jogrendszeren, az EU-jogrendszeren belül is. Ez pedig nemcsak a jogalkotás keretében született szövegekre igaz, hanem az Európai Bíróság ítéleteire és a tagállamok bíróságai által indított előzetes döntéshozatali eljárásokra is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dollerup (2001, idézi Biel 2014a) szerint uniós kontextusban nem önmagában a fordítás adja meg a terméket, hanem számos további politikai, eljárásjogi, ideológiai tényező komplex együttese. Ezért az intézményi és a szupranacionális sajátosságok mellett az uniós fordításokat politikai fordításnak, illetve még szűkebb értelmezésben diplomáciai fordításnak is tekinthetjük, hiszen a szövegek hosszú tárgyalások és a tagállamok közötti kompromisszum eredményeként jöttek létre (Trosborg 1997: 147).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül fontos hangsúlyozni, hogy az uniós fordítások az intézményeken belül szervezetileg is elkülönülnek. A fordításokért felelős európai uniós intézmények külön fordítószolgálattal rendelkeznek. Így külön fordítószolgálata van az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, valamint a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak, az Európai Unió Bíróságának és az Európai Számvevőszéknek is (vö. Phoebus 2006). Fontos még említést tenni az EU Szerveinek Fordítóközpontjáról is, amelyet 1994-ben hoztak létre, és amelynek feladata a mintegy 70 uniós ügynökség és szerv fordítási igényeinek kielégítése (Translation Centre 2019). Mindebből jól látható, hogy uniós kontextusban a fordítás elválaszthatatlan az intézményi kerettől, és a fordítószolgálatok külön-külön is hathatnak a fordítás folyamatára.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave