5.2.3. A francia és az angol eurolektus – az ítéletekben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió Bíróságának az elsődleges nyelve a francia, e nyelven szövegezik a Bíróság dokumentumait (így az ítéleteket és a főtanácsnokok indítványait). Ez az angol nyelv számára egy különleges helyzetet teremt, hiszen a többi uniós intézményben készült szövegekkel ellentétben a Bíróságnál az angol nem forrás-, hanem célnyelvi szerepet tölt be. Ezért indokolt az alábbiakban e „célnyelvi angol eurolektus” sajátosságainak bemutatása. Emellett, mivel az ítéletek fordítása során a magyar számára a francia nyelv jelenti a forrásnyelvet, az alábbiakban röviden kitérek a bírósági francia nyelv sajátosságaira is.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint az előző alfejezetekben láthattuk, a kutatások elsősorban a jogi aktusokban és ezen belül is az irányelvekben megjelenő eurolektust vizsgálták. A Bíróságnál készült szövegek – azon belül is az ítéletek – nem képezik olyan sok és átfogó kutatás tárgyát, mint a jogi aktusok. Az ítéletek jelentőségére McAuliffe (2010) hívta fel a figyelmet – és ő volt az, aki először tárta fel az ítéletek sajátosságait, és e műfajban a hibrid „bírósági francia” nyelv létezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

McAuliffe (2010, 2011, 2016) több tanulmányban is részletes elemzését adja az ítéletek francia nyelvi jellemzőinek. Az Európai Bíróság bíráinak jogi referenseivel (référendaires) készített interjúk alapján rámutat, hogy az ítéletek szövegezői maguk is idegennek érzik e szövegeket (McAuliffe 2016). A bírósági ítéletek nagyon sok idegen, formulaszerű elemet tartalmaznak. Emellett egy olyan, túlságosan emelkedett hangnemet alkalmaznak, amely valószínűleg a francia bíróságok gyakorlatára épül. Az interjúalanyok további problémaként említették, hogy egyrészt az ítéleteket nem anyanyelvűek szövegezik, másrészt az ítéletek nyelvi lektorai (francia anyanyelvű jogászai) olyan szöveget kérnek tőlük, amelyek jól fordíthatók, azaz a cél a minél egyszerűbb nyelvi szerkezetek alkalmazása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek az eredménye azonban egy olyan – gyakran gyermeki módon – egyszerű szöveg lesz, amelynek hangvétele mégis emelkedett. E hibrid „bírósági nyelv” pedig óhatatlan hatással van a többi hivatalos nyelvre. A jogi aktusokban megjelenő angolhoz hasonlóan van példa olyan francia kifejezésekre is, amely idegenszerű, nem része a standard francia nyelvnek. Erre példa a prester un service – egy olyan kifejezés, amelyet csak az Európai Bíróság használ (a francia executer vagy fournir un service helyett). Az interjúalanyok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a hibrid szövegek és a sokszor idegennek ható nyelvezet éppen az egységes végtermékhez járulnak hozzá. Fontos megemlíteni, hogy e kutatások mellett a Eurolect Observatory projekt (ld. 4.2.4.1. fejezet) is felvette kutatási témái közé az ítéletek vizsgálatát – így e projekt keretében is várhatóak további eredmények.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti tényezők az angol nyelvre is hatással vannak. Egy-egy kutatás ugyan készült az angol eurolektus ítéletekben való vizsgálatára, de ezek egy-egy sajátosság vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Erre példa Mazzi (2017) kutatása a hold ige vizsgálatára, valamint Szczyrbak (2013) tanulmánya a modális határozószókról, Koźbiał (2018) vizsgálata az ítéletek frazeológiai sajátosságairól, valamint Trklja (2018) és Koźbiał (2020) kutatása az uniós ítéletek és az egyesült királyságbeli ítéletek közötti különbségek feltárására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első átfogó kutatás Biel, Koźbiał és Müller (2021) nevéhez köthető, akik az uniós ítéleteket vetették össze az Egyesült Királyság legfelsőbb bíróságának (UK Suppreme Court – UKSC) ítéleteivel, valamint az EU jogi aktusaival. A kutatásnak két célja volt. Egyrészt fel kívánta tárni, hogy az uniós ítéletek mennyiben térnek el az egyesült királyságbeli ítéletektől, másrészt a közös jellemzőkön túl milyen eltérés mutatható ki a két műfaj, azaz az uniós jogi aktusok és az uniós ítéletek között. E két műfaj két szakaszt is megtestesít: egyrészt az uniós jog alkotásának, másrészt értelmezésének és alkalmazásának szakaszát. Az uniós ítéletek korpusza két alkorpuszt foglalt magában, a Bíróság és a Törvényszék 2010 és 2019 között született ítéleteit. Az uniós jogi aktusok korpusza pedig alapvetően rendeleteket tartalmazott ugyanezen időszakban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás alapvető hipotézise az volt, hogy mivel az ítéleteket angolra fordítják, ezért az angol nyelvű ítéletek szükségszerűen a fordításnyelv sajátosságait is magukon viselik. Ez különösen az uniós ítéletek lexikai változatosságának, gazdagságának hiányában nyilvánult meg az UKSC ítéleteihez képest (bár Biel szerint ez az eredeti francia szövegre is jellemző lehet, és a nemzetközi intézmények standardizáltságának magas fokára is visszavezethető). Érdekes ugyanakkor, hogy a Bíróság ítéletei mégis jobban igazodnak az UKSC ítéleteihez, mint a Törvényszéké. Emellett a kutatás feltárta, hogy az angol nyelvű uniós ítéletekre szigorúbb makrostruktúra, a személytelen szerkezetek használata jellemző – összességében több olyan nyelvi elem van, amely a távolságtartást, a pártatlanságot hivatott jelezni. A kutatás azt a hipotézist is alátámasztotta, hogy az ítéletek eurolektusa eltér a jogi aktusokétól.
 
1 A francia nyelvre természetesen ugyanolyan hatással vannak az uniós fordítások, mint a többi hivatalos nyelvre. A francia eurolektus e sajátosságainak bemutatásától azonban a terjedelmi korlátok miatt eltekintek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave