Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
2. Az európai uniós kontextus alapfogalmai
›
2.1. Az európai uniós joghoz kötődő alapfogalmak
›
2.1.1. Nemzetekfelettiség – kormányköziség

2.1.1. Nemzetekfelettiség – kormányköziség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió eltér a klasszikus nemzetközi kormányközi szervezetektől – mint amilyen az Európa Tanács, az OECD vagy az ENSZ – és nem is tekinthető egy szövetségi államnak sem – mint amilyen a Németországi Szövetségi Köztársaság vagy az Amerikai Egyesült Államok. Egy sajátos képződmény, amely ötvözi a nemzetek feletti és a kormányközi jelleget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Német nyelven külön megnevezést – Staatenverbund – is alkottak e képződmény leírására, amely a lazább Staatenbund és a szoros Bundesstaat közötti állapotot jelöli (Fischer 2010d: 130).1 A szorosabb (inkább nemzetek feletti) és a lazább (inkább kormányközi) együttműködés gondolata már a második világháború végén is felmerült, amikor Európa vezetői több olyan megoldásban is gondolkodtak, amely hosszútávú békét hozhat a kontinensre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik elképzelés egy laza, tisztán kormányközi, a nemzeti szuverenitás feladásával nem járó szervezetben gondolkodott, a másik irányvonal azonban egy szorosabb együttműködést tartott szükségesnek és megvalósíthatónak. Míg az első elképzelés eredménye a strasbourgi székhelyű, 1949-ben alapított, ma 47 tagot számláló Európa Tanács lett, addig a másik elképzelés az Európai Unió egyik gyökeréhez, az 1951-ben alapított Európai Szén- és Acélközösség létrehozásához vezetett. Ennek célja az volt, hogy a szén- és acéltermelést – a háborúk indításához szükséges két alapvető nyersanyagot – közös irányítás alá vonják, ami egy nemzetek feletti főhatóság – a mai Európai Bizottság elődjének – létrehozását jelentette. E szektorális gazdasági együttműködés olyan jól működött, hogy azt kiterjesztették a gazdaság más területeire is, így született meg az Európai Gazdasági Közösség – a mai Európai Unió másik gyökere.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európában tehát két hasonló nemzetközi szervezet is tevékenykedik, amelyek azonban alapvetően más szereppel és hatáskörrel bírnak. Míg az Európa Tanács egy klasszikus, kormányközi alapon működő szervezet, amelynek célja kezdetektől a jogállamiság, valamint az alapvető szabadság- és emberi jogoknak a védelme, addig az Európai Unió története a kezdetektől egy szoros, nemzetek feletti és elsődlegesen gazdasági együttműködéssel indult, amely később egyre több, nem gazdasági szakterületre is kiterjedt. A két szervezet párhuzamos jelenléte fordítási szempontból is kihívást jelent, hiszen az EU két intézménye – az Európai Tanács és az EU Tanácsa – gyakran összemosódik a szervezettel, az Európa Tanáccsal (Fischer 2009a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elkülönítésben az 1. táblázat szerinti kulcsfogalmak segíthetnek. Az Európa Tanácshoz – mint nemzetközi szervezethez – a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a nyelvoktatásban, a nyelvvizsgákban jól ismert Közös Európai Referenciakeret (KER) A1–C2 szintjei kötődnek. Ezzel szemben az Európai Tanács az EU egy intézménye, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója. Itt döntenek az EU jövőbeni irányairól, ezt az ülést kíséri kiemelt médiafigyelem, és erről készül a jól ismert – és hivatalosan is így nevezett – családi fotó. Az EU Tanácsa alacsonyabb szinten, de ugyancsak a tagállamokat képviseli, ahol félévente más-más tagállam tölti be a soros elnökséget. Ülésein a tagállamok miniszterei vesznek részt, különböző formációkban, az adott szakterülettől függően – ezért is nevezik Miniszterek Tanácsának vagy röviden Tanácsnak. Ez az intézmény az EU jogalkotó szerve, az Európai Parlamenttel karöltve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A „három Tanács”
Szervezet
Intézmény
Kulcsfogalmak
Európa Tanács
-
kormányközi együttműködés, KER-szintek, Emberi Jogok Európai Bírósága
Európai Unió
Európai Tanács
EU-csúcs,
az állam-, illetve kormányfők találkozója, családi fotó
Az EU Tanácsa / Tanács
Miniszterek Tanácsa,
tagállami miniszterek találkozója, soros elnökség, formációk
Forrás: Fischer 2018a alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két uniós intézmény elkülönítése kutatási szempontból is releváns, hiszen más-más szövegműfajok kapcsolódnak a két intézményhez – amiről részletesen a 3.3.3. alfejezetben lesz szó. Míg a Tanáccsal összefüggésben rendeletek és irányelvek képezhetik a korpuszt, addig az Európai Tanácshoz a csúcstalálkozók után kiadott következtetések kapcsolódhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetek feletti és kormányközi jelleg nemcsak a nemzetközi szervezetek szintjén – Európai Unió versus Európa Tanács –, hanem az EU intézményei tekintetében is értelmezhető. Az intézmények közül az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bíróság tekinthető nemzetek feletti intézménynek, míg az Európai Tanács (a tagállami állam-, illetve kormányfők találkozója) és a Tanács (a tagállami miniszterek találkozója) kormányközi alapon működik. Amíg az előbbiek az uniós érdekek képviseletét szolgálják, addig a két utóbbi a tagállami érdekek képviseletének fóruma. Emellett fontos említést tenni az intézményi háromszög (institutional triangle) fogalmáról, amely a Bizottságot (mint végrehajtó ágat), valamint a Parlamentet és a Tanácsot (mint jogalkotó ágat) foglalja magában. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottságra az uniós zsargonban gyakran használják az EU executive kifejezést, utalva a Bizottság végrehajtó, „kvázi kormány” szerepére (Trebits–Fischer 2009: 187).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetek feletti vagy kormányközi működésnek a nyelvhasználat szempontjából is nagy jelentősége van. A nemzetközi szervezetekben a nyelvek számának meghatározását általában praktikus megfontolások vezérlik (pl. Európa Tanács – 2 nyelv, Egyesült Nemzetek Szervezete – 6 nyelv, Kereskedelmi Világszervezet – 3 nyelv), azaz nem jelenik meg valamennyi tagállam nyelve hivatalos nyelvként. Az Európai Unióban azonban éppen a nemzetek feletti jelleg teszi szükségessé, hogy valamennyi tagállami hivatalos nyelv uniós státuszt kapjon. Bár az uniós hivatalos státusszal rendelkező nyelvek nagy számát gyakran csak a politikai presztízs egyik megnyilvánulásának tartják, fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban lényeges jogi oka is van az egyenrangúságnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kormányközi szervezetben a nyelvek száma lehet korlátozott, ott ugyanis a döntések nem válnak automatikusan a tagállam jogának részévé. Az Európai Unióban azonban a tagállamok bizonyos hatásköröket átruháztak a közös uniós intézményekre, amelyek kötelező jogi aktusokat – rendeleteket, irányelveket, határozatokat – hozhatnak. Az EU-jog elsőbbség (supremacy) alapelve szerint a tagállamok nem is hozhatnak e kötelező erejű jogi aktusokkal ellentétes tagállami rendelkezést. A jogi aktusok közül a rendeletek pedig nemcsak kötelezők, hanem közvetlenül alkalmazandók (directly applicable) is, azaz automatikusan a nemzeti jog részévé válnak. Ez azt jelenti, hogy a Hivatalos Lapban (az uniós „közlönyben”) való kihirdetésük után nem igényelnek további, tagállami hatályba léptető aktust. Ha a hivatalos nyelvek száma korlátozott lenne, akkor e jogi aktusok nem az adott tagállam hivatalos nyelvén (például Magyarországon magyarul), hanem egy idegen nyelven épülnének be a tagállam jogrendjébe – és ez természetesen elképzelhetetlen lenne.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elsőbbség mellett fontos kiemelni az EU-jog egy másik alapelvét, a közvetlen hatályt (direct effect) is. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok a tagállami bíróságok előtt is hivatkozhatnak az uniós jogi aktusok rendelkezéseire – a rendeletek esetében mindig, más jogi aktusok és az elsődleges jog esetében pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ez ugyancsak a hivatalos nyelvek egyenrangúságát és magas számát indokolja, hiszen az uniós polgár nem tudna élni e jogával, ha az uniós rendelkezések a saját tagállama hivatalos nyelvétől eltérő nyelven jelennének meg – legalábbis az uniós polgártól nem várható el feltételként e nyelv(ek) ismerete. Phoebus (2006: 5) szavai szerint az EU többnyelvűsége tehát szükségszerű feltétel, hiszen ennek hiányában az EU-jog elsőbbsége és közvetlen hatálya nem tudna érvényesülni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió nemzetek feletti jellegét és egyben példátlan többnyelvűségét éppen e jogi aktusok közvetlen alkalmazandósága és közvetlen hatálya tükrözi leginkább. A hivatalos nyelvek példátlanul magas száma tehát nemcsak a politikai presztízs, hanem az EU szupranacionális jellegéből is adódik. E jogi aktusokat elérhetővé kell tenni a tagállamok hivatalos nyelve(i)n azért, hogy e nyelve(ke)n épülhessenek be a tagállam jogába. Emellett természetesen az Unió demokratikus működésének alapelve az is, hogy a további, releváns dokumentumok azon a nyelven is olvashatók legyenek, amelyeken azt az Unió polgárai megérthetik – legalábbis a tagállamok hivatalos nyelvein.
 
1 A fogalmat a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) 1993-ban vezette be az ún. Maastricht-ítéletében. A bíróság ebben mondta ki azt, hogy a Maastrichti Szerződés nem ütközik a német alaptörvénnyel, és a szupranacionális szervezetben való tagság mindaddig nem megy szembe a demokratikus alapelvekkel, amíg maga a szervezet is demokratikus elvekre épül. BVerfGE 89, 155 Karlsruhe, 12.10. 1993
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave