Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
3. A fordítástudomány alapfogalmai – európai uniós kontextusban
›
3.3. Szöveg
›
3.3.3. Uniós szövegfajták – szövegműfajok

3.3.3. Uniós szövegfajták – szövegműfajok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nincs könnyű dolgunk, ha egy teljes listát szeretnénk készíteni az uniós intézményekben alkotott, majd lefordított szövegekről. Mind a szakirodalomban, mind az uniós intézményekben ugyanis többféle csoportosítást találunk, attól függően, hogy a szövegeket milyen szempontok szerint sorolják különböző kategóriákba. A szövegek egy jelentős szeletét kétségtelenül a jogi szövegek adják, ezért gyakori tévhit, hogy az uniós szövegeken csak a jogi szövegeket értjük. Ez azonban koránt sincs így, számos más szöveg születik az uniós intézményekben, úgymint a jogszabályok előkészítését szolgáló zöld és fehér könyvek, tanulmányok, jelentések, beszédek, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények és információk vagy a weboldalak a nagyközönség számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További problémát jelent az, hogy a szakirodalomban a megnevezések nem egységesek. A jogi szövegek tekintetében Balogh (2020) rámutat, hogy egyes kutatók – például Garzone (2000) – csak a joghatással bíró szövegeket tartják jogi szövegnek, míg mások – például Šarčević (1997) – értelmezése tágabb. Utóbbiak nemcsak a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás során létrejövő szövegeket is jogi szövegeknek tekintik. A legtágabb értelmezés szerint minden olyan szöveg jogi szövegnek minősül, amely a jogi szaknyelvre jellemző sajátosságokat hordoz, és amelyet a joggal bármilyen összefüggésben akár laikusok, akár jogászok használnak. Ennek megfelelően a jogi szövegeket számos szempont szerint csoportosíthatjuk, így a könyvtári osztályozó rendszer, a jog által kialakított kategóriák (pl. jogágak), de a jogi szövegek címzettjei, szerzői, alkalmazási területei szerint is (Dobos 2012: 112).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövegekhez hasonlóan az uniós fordításokat is gyakran azonosítják a jogi fordításokkal, de ez is téves leegyszerűsítés. Bár a jogi fordítások valóban kiemelt szerepet játszanak az uniós fordításokban, mennyiségét tekintve a jogalkotás eredményeként születő szövegek, valamint az uniós esetjog szövegei – a közvélekedéssel ellentétben – az EU-fordításoknak egy igen kis szeletét teszik ki (Biel 2017a). Biel e szövegeket a szakértő–szakértő típusú kommunikáció csoportjába sorolja, de hangsúlyozza, hogy számos uniós szöveg a szakértő–laikus típusú kommunikációra is épül.1 Emellett a szakértő–szakértő kommunikáción belül a jogi szövegek ismét csak egy részét teszik ki az egésznek. Ramos (2018) is felhívja a figyelmet arra, hogy bár a kutatások egy része a jogi fordításokat helyezi a kutatások középpontjába, nem szabad elfeledkezni a többi szövegfajtáról sem. Fontos szerepet töltenek be más, az intézmény működéséhez ugyanúgy elengedhetetlen (a megvalósításhoz, a monitoringhoz, a tágabb közönséghez kapcsolódó) szövegek, dokumentumok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövegek csoportosítását nehezíti továbbá az a tény, hogy a szakirodalomban gyakran nem egyértelmű a műfaj, a szövegtípus és a szövegfajta fogalma közötti különbség. Balogh (2020) értekezésében részletesen ír e problémáról, és rámutat, hogy az angol nyelvű szakirodalom sem használja egységesen a szövegtípus és a műfaj fogalmát: míg a szakirodalom egy része szövegtípusként (text type) utal a szöveg konkrét megvalósulási formáira, a műfajkutatás szakirodalma ezeket is műfajnak (genre) nevezi. Balogh (2020) gondolatmenetével egyetértve magam is Károly (2007: 134) definíciójára támaszkodom, aki Trosborg (1997) nyomán szövegtípuson „a közlés módjára jellemző speciális retorikai stratégia nyomán létrejött szövegeket” érti (például elbeszélő, leíró, érvelő, összehasonlító stb. szövegek). Ezzel szemben a műfajnak „a szöveg konkrét megvalósulási formáját hívjuk, amely […] már adott céllal, adott társadalmi kontextusban, meghatározott közönség számára hajt végre egy konkrét retorikai cselekedetet”. Végül a szövegfajta a szövegek szakterületek szerinti elkülönítését jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a legtágabb kategóriának a szövegfajta tekinthető (pl. jogi szövegek) – aminek az uniós kontextusban nagy jelentősége van. Ezen belül további két kategóriát különböztetünk meg: a retorikai stratégia szerinti szövegtípusokat (például preskriptív vagy deskriptív) és konkrét funkciójuk szerint a műfajokat (például szerződés, ítélet) (Balogh 2020: 54). A továbbiakban e kategóriák szerint mutatom be, milyen csoportosításokkal találkozhatunk az uniós intézményekben és a szakirodalomban, hiszen ez az uniós szövegek kutatását is meghatározza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós intézmények részéről az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (DGT) két fontos dokumentumát kell megemlíteni. A Főigazgatóság 2015-ben adta ki – csak angol nyelven – a DGT Translation Quality Guidelines útmutatót (European Commission 2015), amelyet 2017-ben egy másik, elsősorban a külsős fordítóknak szóló Translation Quality Info Sheets for Contractors című útmutató követett, és amely lényegében az első dokumentum egy rövid összegzésének tekinthető (European Commission 2017). Mindkét dokumentum a fordítások minőségének, a minőségi követelmények meghatározásának céljából született. A két dokumentum között van némi eltérés, így a bemutatás során a belső fordítóknak szóló 2015-ös útmutatóra támaszkodom (a 2017-es dokumentum egy-egy műfajt nem tartalmaz).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az útmutató funkció szerint 4 kategóriába (szövegfajtába) sorolja az uniós szövegeket, majd kategóriánként felsorolja az adott kategórián belül leggyakrabban előforduló konkrét szövegműfajokat vagy dokumentumtípusokat. Az útmutató emellett felsorolja mindazon szempontokat, amelyeket a fordítóknak az adott műfaj fordítása során követniük kell. A legkomolyabb minőségi követelmények értelemszerűen az „A” kategóriához, azaz a jogi dokumentumokhoz kapcsolódnak. A kategóriarendszert Balogh (2020) disszertációjában is részletesen ismerteti, így az egységes magyar terminológiahasználat érdekében az ő leírására is támaszkodom – a könnyebb átláthatóság érdekében táblázatba foglalva az egyes fajtákat és műfajokat (ld. alább 5. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biel (2019) az uniós jogi szövegek elemzése kapcsán rámutat, hogy az Európai Bizottság csoportosításában a jogi szövegek („A” kategória) nagyobb csoportot ölelnek fel, mint ahogyan a jogi fordításokat a szakirodalom definiálja. Ramosra (2014: 315–316) támaszkodva megállapítja, hogy a szakirodalom szerint az uniós jogi szövegek a jogalkotáshoz, a végrehajtáshoz-ellenőrzéshez és az ítélkezéshez köthetőek, és olyan műfajok tartoznak ide, mint: az elsődleges jog nemzetközi megállapodásai (Szerződések), a másodlagos jog aktusai (rendeletek, irányelvek, határozatok) és az esetjog (ítéletek, határozatok, vélemények). Ez a megközelítés tehát szűkebb, mint a Bizottság meghatározása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biel (2019) szerint feltételezhető, hogy a Bizottság azért sorolja az ajánlattételi, a közbeszerzési és a munkaerőtoborzási dokumentumokat is e szövegek közé, mert ezek nem megfelelő fordítása pénzügyi és jogi kockázatokat rejt. Emellett tág értelemben a jogi fordításokhoz sorolhatók a „B”, „C” és „D” kategória egyes elemei, azaz a jogi aktusokról szóló összefoglalók, a sajtóközlemények, a Bíróság honlapja vagy a tagállamoknak az irányelveket átültető jogszabályai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Az uniós szövegfajták és műfajok az Európai Bizottság útmutatója (2015) és Balogh (2020) fordítása alapján
A. Jogi dokumentumok
1.
Szerződések, rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások, vélemények, nemzetközi megállapodások
2.
adminisztratív vagy jogi eljárásokban (kötelezettségszegési, versenyjogi, összefonódás-ellenes és dömpingellenes, valamint állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban) alkalmazott dokumentumok, például bírósági beadványok, felszólító levelek, indokolással ellátott vélemények, kifogásközlések stb.
3.
közbeszerzési és finanszírozási programok, ajánlattételek, ösztöndíjkérelmek és szerződések dokumentumai
4.
munkaerő-toborzással kapcsolatos felhívások, EPSO pályázatkiírások és tesztdokumentumok
B. Működési és adminisztratív dokumentumok
1.
a jogi aktusok szerves részét nem képező kísérődokumentumok, azaz munkadokumentumok, hatásvizsgálatok, valamint a jogalkotási dokumentumok kötelező erővel nem rendelkező részei, azaz mint pénzügyi kimutatások, magyarázó emlékeztetők stb.
2.
fehér és zöld könyvek és egyéb, a nyilvános konzultáció célját szolgáló dokumentumok
3.
jogi és politikai kötelezettségből vagy célból keletkező egyéb hivatalos adminisztrációs dokumentumok, vagyis költségvetés, jelentések, éves beszámolók, iránymutatások és közlemények
C. A nyilvánosság számára hozzáférhető információ
1.
sajtóközlemény, memorandum
2.
sajtóban megjelenő cikkek, beszédek, interjúk
3.
tájékoztatók, brosúrák, plakátok
4.
webes szövegek
D. Az Unió jogalkotásához, működéséhez és adminisztrációjához kapcsolódó szövegek
1.
uniós jogot átültető tagállami jogalkotási szövegek
2.
a tagállamoknak (kormányoknak vagy parlamenteknek) a Bizottsági politikával kapcsolatos, az uniós jogalkotás, eljárások, kötelezettségszegési eljárások stb. előkészítése folyamán keletkezett véleménye
3.
tagállami (kormányzati, központi vagy regionális igazgatási), uniós jogalkotásból eredően kötelező jelentések és beszámolók
4.
tagállami (kormányzati vagy ügynökség általi) kötelező értesítések vagy elfogadásra váró nemzeti pályázati dokumentumok
5.
a Bizottság információ- vagy segítségkérésére adott tagállami (kormányzati, központi vagy regionális igazgatási) válaszok
6.
egyéb érdekelt szervek (civil szervezetek, cégek, szövetségek, szervezetek, ombudsman stb.) által kibocsátott dokumentumok
7.
uniós polgárok levelei, információs célú híradások
8.
az Unió hivatalos nyelvein vagy egyéb nyelveken írt, nem uniós országokból, harmadik országbeli kormányoktól, nemzetközi megállapodásokból, külső szervektől származó dokumentumok vagy levelezés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekkel kapcsolatban két gondolatot érdemes megjegyezni. Egyrészt látható, hogy az uniós szövegek gyakorlati és kutatási szempontú csoportosítása között lehetnek különbségek. Másrészt a különböző szövegműfajoknak uniós kontextusban a minőség szempontjából is nagy jelentősége van, hiszen műfajonként más-más követelményeket határozhatnak meg a szövegezésre és a fordításra vonatkozóan. Ez pedig – ahogyan a későbbiekben látni fogjuk – magára a szövegre és a nyelvre is visszahat. A kutatás során tehát pontosan meg kell határozni a vizsgálni kívánt uniós szövegműfajt.
 
1 Ez a nyelven belüli fordítás, amelynek tipikus példái azok a weboldalak, amelyek szakmai témákat osztanak meg laikus közönség számára (pl. JogSzerviz) (Dobos 2019: 194). A nyelven belüli fordítás szakmai nyelvhasználatban betöltött szerepéről lásd még részletesen: Dobos (2020).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave