3.6.1. A minőség fogalmának változása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai uniós kontextusban a minőség fogalma jelentős változáson ment keresztül. Biel (2017a) a minőség komplex fogalmára tekintettel két lehetséges dimenziót különít el: a fordítás szövegének minősége (a fordítás mint termék) és a fordítás folyamatának minősége (a fordítás mint szolgáltatás). A két dimenzió (termék és folyamat) szorosan összefügg és hat egymásra, azaz a szolgáltatás minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítás mint termék dimenziójában Biel (2017a) további két vizsgálati szempontot javasol, amely lényegében a 3.4. alfejezetben bemutatott különböző ekvivalenciadimenzióknak felel meg. Az első szempont a szűk értelemben vett ekvivalencia vizsgálata, amelyről a 3.4.1. alfejezetben volt szó. Ennek során a cél annak feltárása, hogy a fordított szöveg ekvivalens-e a forrásszöveggel (klasszikus ekvivalencia) és más nyelvi változatokkal (konkordancia), illetve érvényesül-e az ekvivalencia a fordított szöveg és a korábbi vagy magasabb rangú szövegek között (folytonosság). A második szempont pedig az igazodás (textual fit), azaz annak vizsgálata, hogy a fordított szöveg megfelelően illeszkedik-e az adott tagállam más, nem fordított szövegeinek sorába. Az első szempont vizsgálatával az uniós intézmények foglalkoznak, hiszen az ekvivalencia ezen dimenziói egyben uniós követelmények. A második vizsgálati szempont pedig a tagállamokhoz kötődik, és ma a legnépszerűbb kutatási témát jelenti az uniós szövegekkel foglalkozó kutatásokban. Ezért a továbbiakban az első szemponttal foglalkozom, a textual fit kutatások eredményeit pedig a 4. fejezetben ismertetem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biel (2017a) rámutat, hogy az uniós intézményekben az EU-fordítások minőségéről való gondolkodásban jelentős elmozdulás tapasztalható az utóbbi években. Míg a korábbi alapelvek a forrásnyelvi szöveghez való hűséget tekintették elsődlegesnek, addig az utóbbi időben egyre inkább a célnak való megfelelést (fit for purpose) tartják szem előtt – igazodva ezzel az ISO 17100:2015 és az EN 15038:2006 szabványokhoz is. Az EU-fordítások minőségét ma már tehát alapvetően az határozza meg – legalábbis az alapelvek, iránymutatások szintjén –, hogy mennyire képes a fordított szöveg megfelelni az olvasó elvárásainak. A minőség tehát uniós kontextusban is egy dinamikusan változó fogalommá vált, amely már nem egy abszolút kategória, hanem az adott céltól függően relatív, és több szinten is értelmezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További fontos fejlemény, hogy a minőség relatív értelmezésének megfelelően a követelményeket ma már az egyes szövegtípusokra és műfajokra vonatkoztatva határozzák meg. A 4.3. alfejezetben láthattuk, hogy az uniós intézmények különböző szövegműfajokat azonosítottak be a fordítások priorizálása érdekében – és ezekhez a kategóriákhoz kezdtek el minőségi követelményeket is kapcsolni. Ez azt jelenti, hogy a minőségi követelmények az egyes műfajok tekintetében eltérhetnek. Ezt Biel műfajalapú megközelítésnek nevezi, de megjegyzi, hogy ezt a megnevezést az Európai Bizottság nem alkalmazza. A minőség műfajalapú megközelítése azért is fontos fejlemény, mert Šarčević (1997, idézi Balogh 2020) szerint nem volt egységes gyakorlat az egyes jogi műfajok fordítására, és az egyes műfajokra vonatkozó formai és stilisztikai követelmények intézményenként eltértek. Bár az intézményi sajátosságok elkerülhetetlenek, hiszen – ahogyan Balogh (2020) is megjegyzi – minden intézménynek a saját működése és eljárási rendje képeződik le az általa használt dokumentumokban, a műfajalapú minőségi követelmények terén láthatóan jelentős előrelépés történt. És ez igaz akkor is, ha explicite nem nevesíti egy uniós dokumentum sem a műfajalapú minőség fogalmát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Strandvik (2015) részletesen leírja, hogy az Európai Bizottságban milyen folyamatok és gondolkodás előzte meg az egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítását. Az évek során egyre határozottabban fogalmazódott meg a Fordítási Főigazgatóságban az, hogy az egységes intézményi nyelv előfeltétele – a fordításban, az értékelésben és a lektorálásban egyaránt – annak meghatározása, mit is ért az intézmény minőségen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E felismerés eredményeként született meg a Quality management framework című dokumentum 2014-ben – majd erre építve 2015-ben a Translation Quality Guidelines, amelyben rögzítették a minőség fitness-for-purpose alapú meghatározását (European Commission 2015). A dokumentum külön felhívja a figyelmet arra, hogy az adott célnak való megfelelés és a műfajok szerinti minőségi követelmények nem azonosak az „elég jó” fordítással, amelyet a szoftveripar és a gépi fordítás is alkalmaz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A célnak való megfelelés mint alapelv nemcsak az Európai Bizottságban, hanem valamennyi uniós intézményben megfogalmazódott. Hanzl és Beaven (2017) rámutatnak, hogy az Európai Unió Tanácsában is az adott célnak való megfelelés és a műfaj határozza meg az adott hiba javításának mikéntjét. A szövegek lektorálása során is ez a gyakorlat érvényesül. A kiemelt politikai dokumentumok, szerződések esetében a lektorálás alapos, egynyelvű és kétnyelvű lektorálást is magában foglal, míg más dokumentumoknál ez csak egynyelvű vagy akár opcionális is lehet. A legérzékenyebb műfajt az Európai Tanács következtetései jelentik, hiszen megjelenésük után e szövegeket a politikusok, újságírók és a közvélemény is azonnal értékelik. E dokumentumok azért is különlegesek, mert a többi szövegműfajjal ellentétben a fordításukért csak a Tanács Fordítószolgálata felel, és a fordítási folyamatban nem szerepel olyan sok szereplő (más intézmények fordítói, jogász-nyelvészek, tagállami szakértők), mint például a jogi aktusok esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem véletlen, hogy e szövegek fordításakor különös gondossággal járnak el – főleg egy komoly diplomáciai bakit okozó fordítási hibát követően. Az euróövezet egyik csúcstalálkozója után megjelent következtetések francia nyelvű verziójából ugyanis kimaradt egy szó, amely a francia elnök és a német kancellár között okozott feszültséget (Rousselin 2012, idézi Hanzl és Beaven 2017). A fő kérdés az volt, hogy az euróövezet 500 milliárd euró értékű mentőcsomagja, az Európai Stabilitási Mechanizmus, mikor nyújthat közvetlen pénzügyi támogatást a rászoruló bankoknak. Az angol eredeti szövegben szerepelt az effective szó, a francia nyelvű verzióból azonban ennek a fordítása kimaradt.1 A francia szöveg alapján így arra lehetett következtetni, hogy a támogatást már 2013. január 1-től megadnák, ekkorra állt ugyanis fel az egységes felügyeleti rendszer. A rendszer ténylegesen azonban csak 2014. november 4-től kezdett működni – erre utalt az angol effective szó.2 Ez a példa jól alátámasztja Šarčević (1997: 73) azon állítását, amely szerint a minőség alapvető kritériuma uniós kontextusban az egységes értelmezés és alkalmazás. A legsúlyosabb hiba ezért az, amely különböző, nem szándékolt jogokat és kötelezettségeket eredményez – mint a számszerű tévedések, elírások, kihagyások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordításra vonatkozó minőségi követelmények nem vonatkoztathatóak el a forrásnyelvi szöveg minőségi követelményeitől. Az EU-intézmények az 1980-es évektől kezdve kezdtek figyelmet fordítani a szövegezés kérdésére, és tettek lépéseket a szövegezés egységesítése és a minőség növelése érdekében. E kezdeményezések három szálon indultak el. Az első szál a jogalkotáshoz, a jogalkotás minőségének növeléséhez kapcsolódott, a második általában az uniós kiadványok szerkesztéséhez, a harmadik pedig az ún. plain English mozgalomhoz. Míg az első kezdeményezés elsősorban a jogi aktusokat érintette, a másik kettő más szövegműfajokra is kiterjedt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben áttekintem, milyen lépések vezettek az intézményi és intézményközi uniós útmutatók elkészítéséig. A bemutatást a fenti kezdeményezéseknek megfelelően a jogszabályok szövegezésére vonatkozó alapelvekkel kezdem, és ezt követően térek rá a többi szövegműfajra, az általánosabb szövegezési elvekre. A bemutatás során elsősorban azokra az intézményközi megállapodásokra és útmutatókra helyezem a hangsúlyt, amelyek a nyelvi megfogalmazásra, a nyelvi minőségre vagy a fordításra vonatkozóan tartalmaznak iránymutatásokat. Nem foglalkozom tehát azokkal az útmutatókkal és megállapodásokkal, amelyek a jogalkotás egészére irányulnak. Az alábbi táblázat e feltáró munka eredményét tükrözi, és áttekintést nyújt mindazon útmutatókról, amelyekről a következő két alfejezetben szó lesz. Az eltérő színek az összetartozó kiadványokat jelölik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. táblázat. Európai uniós szövegezési és fordítási útmutatók és segédanyagok
Útmutató címe
Első/ aktuális kiadás
Intézmény
Nyelv
Téma
Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató
1997/
2021
Európai Bizottság
hivatalos nyelvek
kötelező irányelvek az uniós kiadványok szövegezéséhez, technikai, szerkesztési és nyelv-specifikus szabályokkal
Intézményközi megállapodás a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról
1998
Európai Bizottság, Európai Parlament, az EU Tanácsa
hivatalos nyelvek
alapelvek a jogszabályok egyértelmű, egyszerű és pontos megfogalmazása érdekében
Közös gyakorlati útmutató az Európai Unió jogszabályainak szerkesztésében részt vevők számára
2000/
2008 (hu)
2016
Európai Bizottság, Jogi Szolgálat
hivatalos nyelvek
részletes példák és tanácsok a jogszabályok szövegezéséhez
English Style Guide – A handbook for authors and translators in the European Commission
1982/
2022
Európai Bizottság
angol
ajánlott angol nyelvhasználat a (nem csak jogi) kiadványokban
Country Compendium – a Companion to the English Style Guide
1982/
2022
Európai Bizottság
angol
(fordítási példákkal)
ajánlott angol nyelvhasználat a kiadványokban ország- és nyelvspecifikus fordítási útmutatóval
What’s new – Changes to the English Style Guide and Country Compendium
2006/
folyamatos
Európai Bizottság
angol
változások nyomon követése a két útmutatóban
How to write clearly /
A pontos fogalmazás művészete
1998/
2011(hu)
2016
Európai Bizottság, Fordítási Főigazgatóság
hivatalos nyelvek
ajánlott, közérthető nyelvhasználat a kiadványokban
Clear English – Tips for Translators
2014
Európai Bizottság, Fordítási Főigazgatóság
angol
egyszerűsített ajánlások a korábbi kiadványok alapján
Translation Quality Guidelines
2015
Európai Bizottság, Fordítási Főigazgatóság
angol
a minőség fogalma és az uniós szövegműfajok meghatározása
Writing for Translation
1999 /
2019
Az EU Szerveinek Fordítóközpontja
angol, francia
fordításra szánt uniós dokumentumok szövegezése
Misused English Words and Expressions in EU Publications
2013/
2016
Európai Számvevőszék
angol
lista a helytelenül használt angol szavakról
Megjegyzés: A kiadványok elérhetőségét az Irodalomjegyzék tartalmazza. (Európai uniós kiadványok, útmutatók)
1 „When an effective single supervisory mechanism is established, …” / „Lorsqu’un mécanisme de surveillance unique, auquel sera associée la BCE…” / Angol visszafordítás: „When a single supervisory mechanism is established, …” (Rousselin 2012, idézi Hanzl és Beaven 2017)
2 Ezt az esetet követően vezették be a dokumentumok „előzetes olvasását”. Ez azt jelenti, hogy a csúcstalálkozó előtt egy héttel már megküldik a tagállamoknak a következtetések tervezeteinek fordítását. Emellett a csúcstalálkozó előtt egy nappal a fordítóknak tájékoztatást adnak arról is, melyek lehetnek a legvitásabb kérdések a találkozón, a szövegnek mely részére kell majd különös figyelmet fordítaniuk (Hanzl és Beaven 2017).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave