5.2.1. Az angol eurolektus – általános jellemzők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3.2. alfejezetben láthattuk, hogy a hivatalos nyelvek számára az angol tölti be az elsődleges forrásnyelv szerepet, így indokolt e nyelv uniós sajátosságait külön is megvizsgálnunk. Elöljáróban fontos hangsúlyoznunk, hogy az angol nemcsak forrásnyelvként (a szövegezés nyelveként), hanem célnyelvként is domináns szerepet tölt be a hivatalos nyelvek között. Alakulására tehát ugyanolyan nagy hatással vannak az uniós fordítások, mint más célnyelvek esetében. További sajátosság, hogy uniós kontextusban az angol nem anyanyelvi nyelvváltozatnak számít. Ezért amikor az angol nyelv más nyelvekre gyakorolt hatásáról beszélünk, akkor e hatások hátterében más nyelvek is állhatnak. Ezt a jelenséget a brexit tovább erősítheti, hiszen az Egyesült Királyság – és ezzel az anyanyelvi beszélők – távozásával az angol még inkább egy nem anyanyelvi nyelvváltozatként fejlődik tovább.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2000-es évek elején számos kutatás indult az uniós angol nyelvváltozat sajátosságainak feltárására, amit a korpusznyelvészeti kutatások fellendülése is elősegített. Bár a kezdeti vizsgálatok csak egy-egy sajátosságra és egy-egy műfajra fókuszáltak, és többségében kis mintát vettek alapul (ami megkérdőjelezi a reprezentativitást), az eredmények rámutattak arra, hogy nagyobb mintákon is érdemes e kérdésekkel foglalkozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Népszerű kutatási téma volt a shall, may, must segédigék használata a jogi aktusokban (Caliendo 2007; Felici 2012), a személytelen szerkezetek és a főnevesítés (Caliendo 2004), a neologizmusok kutatása (Caliendo et al. 2005), az uniós pályázatokban megjelenő nyelvezet (Tribble 2000) és a hold ige vizsgálata az ítéletekben (Mazzi 2017). E kutatások sorába illeszkedik két hazai kutató, Jablonkai (2009, 2010a, 2010b) és Trebits (2008, 2009a, 2009b) több vizsgálata is. Bár mindkét kutató egyértelműen az uniós angol nyelvváltozat sajátosságait mutatta ki, kutatásaikban még nem jelenik meg az eurolektus megnevezés. A jelenségre következetesen az EU English elnevezést használják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jablonkai több tanulmányában is elemezte az uniós dokumentumokban használt angol nyelv sajátosságait, és e témának szentelte doktori disszertációját is (Jablonkai 2010a). Kutatásainak különlegességét egyrészt a pedagógiai fókusz, másrészt a több műfajra kiterjedő vizsgálat adja. Jablonkai (2009) első vizsgálatában a négyszavas lexikai csoportokat (lexical bundles) egy 120 ezer szövegszó nagyságú, uniós sajtóközleményeket és a Hivatalos Lapból vett jogi szövegeket tartalmazó korpuszon vizsgálta, majd vetette össze egy hasonló méretű, európai uniós sajtóhíreket tartalmazó korpusszal.1 Ennek eredményeként a kutatás a sajtónyelvi korpuszban 83, a hivatalos uniós szaknyelvi korpuszban eddig 89 lexikai csoportot határozott meg. A vizsgálat kimutatta, hogy a hivatalos uniós szövegek korpuszában több – elsősorban passzív igei szerkezetű – igés szerkezetet tartalmazó lexikai csoportot találunk, és jelentősen több a szövegszervező és logikai kapcsolatot kifejező lexikai csoport. E vizsgálat – a kis minta ellenére is – bizonyította, hogy az EU-intézmények által kiadott dokumentumokban vannak olyan – különösen frazeológiai – sajátosságok, amelyek csak ezekre a szövegekre jellemzőek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jablonkai (2010a) a vizsgálatot doktori disszertációjában nagyobb korpuszra is kiterjesztette: a British National Corpust (BNC) vetette össze az általa létrehozott Angol EU nyelvhasználati korpusszal, amely 1 174 753 szövegszót, 40 különböző EU-műfajt és 241 szöveget tartalmazott. A kutatás három területre fókuszált: az uniós korpusz legyakoribb lexikai elemei (EU-kulcsszavak, szólista), a gyakori lexikai elemek kollokációinak, szemantikai preferenciáinak és szemantikai prozódiáinak vizsgálata és ezek összevetése a BNC korpusszal, valamint – Biber és Conrad (1999) munkájára támaszkodva – a lexikai csoportok (lexical bundles) vizsgálata. A kutatás összesen 247 lexikai csoportot azonosított. Megállapította, hogy bár e lexikai csoportok osztályozása szerkezetüket és funkciójukat tekintve nagyon hasonlít az írott regiszterek (pl. Academic English) nyelvezetére, kimutathatóak olyan sajátosságok, amelyek csak az uniós szövegekre jellemzőek. A leggyakrabban előforduló – köztük négyszavas – lexikai csoportok, mint például referred to in Article, in accordance with the, of regulation EU No., having regard to the, for the purposes of, the European Parliament and, Member States shall ensure that hatszázszor gyakrabban fordultak elő (millió szavanként) más regiszterekhez képest. E lexikai csoportok kiemelt referenciális funkciót is betöltenek a szövegben – vagy a szövegen belül, vagy más szövegekre utalva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollokációs vizsgálat rávilágított arra, miért tekinthetőek az uniós dokumentumok hibrid szövegnek. A kutatás több különbséget is talált az EU-szólista kiválasztott lexikai elemeinek gyakori kollokációi között az angol nyelvű általános szövegekben (BNC-korpusz) és az EU szövegekben (EU-angol korpusz). Emellett bebizonyosodott, hogy a kollokációk a szokásostól eltérő nyelvtani kapcsolatban is állnak egymással. A különböző kollokációk és a szemantikai preferenciák száma azonban a BNC írott részében magasabb, ami arra enged következtetni, hogy a kiválasztott lexikai elemek kollokációi az Angol EU nyelvhasználati korpuszban lexikai szempontból állandósultabbak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Trebits (2008) az uniós szövegek lexikai sajátosságait egy kisebb, 200 ezer szóból álló korpuszon vizsgálta, és hasonló következtetésekre jutott. A vizsgálat a konkordanciaelemzés segítségével feltárta a korpuszban leggyakrabban előforduló lexikai egységeket, ezek kollokációit, valamint ezen elemzések pedagógiai relevanciáját a tananyagok készítése számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a korpuszban leggyakrabban előforduló lexikai egységek mintegy fele nem található meg a BNC 3000 legyakoribb eleme között. Mindkét kutatásnak fontos pedagógiai üzenete is van: az uniós szövegek olvasása a B1-B2 szintű nyelvtudással rendelkezők számára kihívást jelenthet, hiszen számos olyan (nem csupán terminológiai) sajátossággal találkozhatnak, amelyek csak az uniós szövegekre jellemzőek. Ezt az igényt felismerve készült Trebits és Fischer (2009) EU English kurzuskönyve, amely több feladatban is épített Jablonkai és Trebits korpusznyelvészeti kutatásainak eredményeire. Koltai (2012) és Károly (2012) pedig ugyancsak az EU English pedagógiai vonatkozásait kutatták.
 
1 Mivel az uniós kontextus vizsgálatakor Jablonkai (2010a) a lexikai csoport kifejezést használta, ezért e monográfiában is ezt a megnevezést használom az angol lexical bundles kifejezésre.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave