5.2.6. A magyar eurolektus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazai kontextusban nem tudunk olyan empirikus kutatásokról beszámolni, amelyek a magyar eurolektust korpusznyelvészeti eszközökkel vizsgálják. Készültek azonban olyan munkák, amelyek egy-egy sajátosságot elemeztek, illetve leíró jelleggel foglalták össze a magyar európai uniós szaknyelvet jellemző sajátosságokat. Az alábbiakban ezeket ismertetem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klaudy (2004c) az európai uniós szaknyelv sajátosságait a közös lexikai és mondatszerkesztési jellemzőkkel írja le, amelyek a következők: az ún. „kötött” kifejezések nagy száma, az elhomályosult jelentésű, sokfunkciós „gumiszavak”, a személytelen megfogalmazás, a sokszorosan összetett mondatok, a névszói szerkezetek túlsúlya, a sokszorosan bővített főnévi és igeneves szerkezetek. A magyar nyelvet ért legjellemzőbb hatásként a nagy kezdőbetűk terjedését, a dátum és a lakcím fordított sorrendjét, az „egy” határozatlan névelő indokolatlan használatát és terjedését is említi. Klaudy (2005: 251) arra is felhívja a figyelmet, hogy „az EU-szövegek fordításának oktatását nem szabad leszűkíteni a terminológiai adatbázisok kezelésének oktatására, hiszen az európai uniós szövegek puha részének számító, nem terminusértékű lexikai állomány is jelenthet fordítói problémákat”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klaudy (2004a) a kommunikatív szakaszhatárok eltűnését is vizsgálta az európai uniós szövegekben. A kutatás hipotézise az volt, hogy az angolról magyarra fordított mondatokat azért nehéz néha megérteni, mert sorozatosan eltolódik a kommunikatív szakaszhatár jelölése, így a mondat üzenete csak később válik világossá az olvasó számára. Klaudy kutatásával éppen arra kívánt rámutatni, hogy a magyarra fordított európai uniós szövegek hatalmas korpusza új lendületet adhat a fordított magyar szövegek nyelvészeti leírásának. Ezt a gondolatot azzal egészíthetjük ki, hogy az európai uniós fordított magyar korpusz annak vizsgálatára is lehetőséget adhat, hogy kimutatható-e eltérés a magyar eurolektus és a nem fordított magyar szövegek között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klaudy és Kovács (2016) szépirodalmi és európai uniós szövegeken vizsgálta a frazeologizmusok fordítására jellemző műveleteket. Az uniós kutatás korpuszát az Európai Parlament honlapjáról elérhető sajtószövegek és vitairatok adták. Összesen negyven francia–angol–magyar frazeologizmust (szólást, közmondást, helyzetmondatot) vizsgáltak – a fordítástudomány és a kognitív szemantika elméleti keretében, párhuzamos korpuszon. A kutatási eredmények rámutattak, hogy az európai uniós szövegekben a frazémák fordítását – a szépirodalmi fordítással ellentétben – nem a kreativitás, hanem a kreativitás hiánya jellemzi. A kutatók megállapítják, hogy az egyszerűsítés univerzáléként való bizonyításához nagyobb adatmennyiségre lenne szükség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rádai-Kovács (2010) az európai uniós szaknyelv sajátosságait – számos magyar példával alátámasztva – a szövegjellemzők, valamint a szintaktikai, a morfológiai, a lexikai és a szemantikai jellemzők alapján különítette el. A szövegszintű jellemzők között említi a rögzített tagolást, azaz a különböző szövegműfajok – különösen a jogi aktusok – egységes szerkezeti felépítését, valamint a jogi aktusok szerkesztésének kötött szabályait. A szintaktika szintjén a tömörítő (implicit) szerkezetek, a funkcionális igék gyakori használata, a személytelen szerkezetek használata, negatív szerkezetek használata, a nominalizáció és a standard mondatok, formulák használata a jellemző. Morfológiai sajátosság a jelen idő túlnyomó használata, sajátos szóképzési mechanizmusok (görög és latin eredetű képzők, a gyakori euro- előtag) és a szóösszetételek gyakorisága. Szemantikai jellemzők a jelentésszűkülés és a jelentésbővülés, valamint a kompozicionális jelentés. A lexikai elemek között pedig a jellegzetes szavak, lexikai csoportok, az európai uniós fogalmakat jelölő terminusok, rögzült szókapcsolatok, neologizmusok, metaforák, tükörfordítások és mozaikszavak említhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látható, hogy a nemzetközi kutatásokhoz hasonló, nagyszabású korpusznyelvészeti kutatások a magyar nyelv vonatkozásában még nem indultak, holott a fenti, kisebb mintákon végzett eredmények mindenképpen igazolják ennek relevanciáját. A hazai kutatások ma elsősorban a terminológia sajátosságaira fókuszálnak, de indokolt lenne az eurolektusok egészét érintő kutatások megkezdése. A következőkben a terminológiai jellemzőkről lesz szó.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave