Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
7. Összegzés – kitekintés

7. Összegzés – kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai uniós szövegeket többnyelvű környezetben alkotják, amelyet a nyelvek egymásra hatása mellett számos intézményi, politikai és jogi tényező is meghatároz. E többnyelvű intézményi környezet és a folyamatos fordítási tevékenység következményeként az uniós szövegeket egy sajátos nyelvezet jellemzi, amely az uniós hivatalos nyelvekben önálló, európai uniós nyelvváltozatok – eurolektusok – születéséhez is vezetett. E nyelvváltozatok egy olyan szaknyelvi változatnak tekinthetők, amelyek több szakterületet is magukban foglalnak – és amelyek keretét az uniós szabályozás révén a jog, a jogi nyelv adja. Az eurolektusok egyrészt saját (jogi) nyelveik sajátosságait viselik magukon, ugyanakkor egymás tükörképei is, hiszen meg kell felelniük az uniós követelményeknek is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eurolektusok egymáshoz és a tagállami hivatalos nyelvekhez való viszonyát az határozza meg, hogy mennyire erős az egyik (az uniós) vagy másik (a tagállami) oldalhoz való igazodás. Ez alapvetően két stratégia, a honosítás és az idegenítés közötti választásként írható le – mind a szövegezés (egy nyelven belül), mind a fordítás (két nyelv között) folyamatában. Míg a honosítás a tagállami konvenciókhoz való igazodást szolgálja, addig az idegenítés a tagállami konvencióktól való távolodással jár, és egyre egységesebb eurolektusok irányába hat. Minderre több tényező is hatással van: milyen szövegműfajról van szó, milyen távol van az adott nyelv a forrásnyelvtől, mikor csatlakozott a tagállam, milyen mértékű a francia vagy az angol nyelv hatása, a tagállamot milyen nyelvpolitikai és jogi hagyományok jellemzik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az idegenítés és a honosítás közötti választás azonban nem egyszerűsíthető le egyetlen döntésre – a szöveg(műfaj), a szintaxis, a morfológia, a frazeológia és a terminológia szintjén különböző lehet a döntés. Az eurolektusokról való gondolkodás egyik nagy kérdése, hogy mennyire indokolt az idegenítés, mekkora lehet vagy legyen az eltérés a tagállami standard nyelvtől. Míg a terminológia és a műfaji keretek esetében indokolt lehet e stratégia, addig a frazeológia és a szintaxis esetében kevésbé. E komplex döntések tudatosítását nagyban nehezíti az a tény, hogy a megnevezések a szakirodalomban és az útmutatókban sem egységesek. Az uniós gyakorlat nem mindig követi a tudomány fejlődését – a tudományos eredmények (és főként a jelenségek tudományos elnevezése, úgymint honosítás, idegenítés, uniós terminus, műfajalapú megközelítés) gyakran nem épülnek be az uniós útmutatókba. Ennek hátterében azonban éppen az állhat, hogy maga a szakirodalom sem egységes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kötetben e téma komplexitására kívántam rávilágítani. Rendszereztem és részletesen elemeztem az európai uniós joghoz és többnyelvűséghez kapcsolódó alapfogalmakat, ami az eurolektusokat vizsgáló, különösen a korpusznyelvészeti kutatások megbízhatóságát növeli. Első ízben vizsgáltam meg tételesen a fordítástudomány alapfogalmait az európai uniós kontextus hatásának tükrében, ami a fordítástudomány számára ad többletértéket. Az eurolektusokat vizsgáló terminológiai kutatásokhoz kívántam hozzájárulni azzal, hogy rámutattam a fogalomalapú megközelítés fontosságára, önálló sajátosságként tárgyaltam a terminológiai sajátosságokat, és felvázoltam egy lehetséges elméleti keretet e kutatásokhoz. Mindezek a kutatási eredmények a nemzetközi kutatások számára is relevánsak lehetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai kutatásokat kívántam előmozdítani azzal, hogy feltártam az európai uniós szaknyelvi nyelvváltozat leírására szolgáló megnevezéseket, elemeztem a használatból adódó problémákat, és a nemzetközi definícióval összhangban javaslatot tettem az eurolektus fogalmának bevezetésére a magyar szakirodalomba. Emellett feltártam és rendszereztem az uniós szövegezést és fordítást szabályozó uniós útmutatókat és kiadványokat, valamint a jelenségek megnevezésével kapcsolatos problémákat. Első alkalommal összesítettem és csoportosítottam az eurolektusok vizsgálatára irányuló nemzetközi és hazai kutatásokat, különös tekintettel az intézményi fordítások és a jogi fordítások kutatására, valamint a korpusznyelvészeti kutatásokra. Végül rendszereztem magyar nyelven az eurolektusok szövegszintű, szintaktikai, frazeológiai és terminológiai jellemzőit, különös tekintettel a jogi eurolektus sajátosságaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentősége ellenére az eurolektusok kutatása egészen a kétezres évekig nem tartott számot a kutatók érdeklődésére – sem a fordítástudományban, sem más tudományterületen. A kutatások csak a kétezres években indultak meg, először főként leíró, kis kutatások formájában, amelyeket később a korpusznyelvészeti kutatásoknak köszönhetően nagyobb empirikus kutatások is követtek. A kutatásokat ma egyenetlenség jellemzi, mind a nyelveket, mind a műfajokat, mind a vizsgált sajátosságokat illetően. A tagállamok egy részében folyamatos, nagyszabású kutatások indultak. Ebben leginkább Lengyelország jár elöl, aminek hátterében Łucja Biel áll, akinek kutatásai ma alapvetően dominálják e területet. Újdonság, hogy a műfajt tekintve a jogi aktusok – és különösen az irányelvek – vizsgálatáról a hangsúly fokozatosan más műfajokra (honlapokra, ítéletekre, jelentésekre) is áttevődik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban javaslatot teszek további, lehetséges kutatási irányokra:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A magyar nyelv tekintetében mindazon sajátosságok és műfajok vizsgálhatók, amelyekre a nemzetközi kutatásokban már van példa – e kutatások megkezdéséhez kiváló alapot jelenthet a hazai Miskolc Jogi Korpusz és a Pannónia Korpusz.
  • Feltáratlan területet jelent az európai uniós terminológia (mint önálló sajátosság) korpusznyelvészeti vizsgálata.
  • Bár a jelenlegi kutatások alapvetően az írott (jogi) nyelv sajátosságait – és emiatt a fordítók szerepét – vizsgálják, fontos lenne a kutatásokat a tolmácsok hatására is kiterjeszteni.
  • Az angol nyelvet vizsgáló kutatások tekintetében érdemes lenne megvizsgálni, hogy az EU English nyelvváltozat mennyiben mutat azonos sajátosságokat a kontinentális angol (Euro-English) nyelvváltozattal.
  • A gépi fordítás uniós elterjedésével egyre indokoltabb megvizsgálni a gépi fordítás és általában a fordítástámogató eszközök (CAT) hatását az eurolektusokra.
  • Fontos lenne egy átfogó kutatást készíteni arról, milyen gyakorlatot folytat a tagállam az uniós fordítások és a terminológiai munka koordinálására.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül fontos hangsúlyoznunk, hogy az európai uniós többnyelvűség lehetőséget is jelent a tagállam számára, hiszen a folyamatos fordítási kötelezettség a szaknyelvek folyamatos fejlesztését is szükségessé teszi. E lehetőséggel azonban a tagállam csak akkor tud élni, ha a csatlakozás után is kellő figyelmet fordít nemcsak a fordítási-terminológiai tevékenységek koordinációjára, a szakemberek érzékenyítésére, hanem a nyelvben végbemenő változások nyomon követésére, vagyis az eurolektusok kutatására is.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave