Demokratikus kontroll a tisztségviselőkön és testületeken

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közös ügyekben a döntés végső soron a közösség egészét, a Rajkban a kollégiumi gyűlést illeti meg. De a kiterjedt tevékenységi kör miatt már egy Rajk-méretű közösségben is komplex szervezetre van szükség. A Kollégiumi Gyűlés tisztségviselőket választ és bizottságokat hoz létre, konkrétan meghatározott felhatalmazással. A Diákbizottság (DB) az általános operatív vezető szerv, amely két Kollégiumi Gyűlés között az operatív döntéseket hozza. Látható, hogy a Rajk-féle demokráciamodell távol áll a bázisdemokráciától.1 Én nem is hiszek személy szerint sem a bázisdemokráciában bizonyos taglétszám (körülbelül 50 fő), ügyszám és ügykomplexitás fellett. Az erőltetett bázisdemokrácia ugyanis nagyon ki van téve az információs aszimmetriáknak, a kaotikus, túl hosszú és obstrukcióval kisiklatható döntéshozatali fórumoknak. Ehelyett demokratikus felhatalmazásra és elszámoltatásra, a hatalommegosztás és a nyilvánosság kontrolljára van szükség:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A tisztségviselők és bizottságok döntési hatáskörei világosan definiáltak (viszonylag széles azoknak a döntéseknek a köre, amelyek nem vehetők át a Kollégiumi Gyűléstől).
  • Általában maximum 1-1,5 éves megbízatást kapnak, a legritkább esetben fordul elő újraválasztás ugyanazon pozícióra.
  • Minden választott funkció és bizottság esetében van beszámoló és értékelés a Kollégiumi Gyűlésen (általában közvetlenül az újak megválasztása előtt).
  • A bizottságok között csak rendkívüli esetben van személyi átfedés.
  • Minél komolyabb döntésekre van felhatalmazása egy személynek, annál erősebb nyilvánossági kontrollt kell vállalnia. A DB ebből a szempontból a legfontosabb; nemcsak hogy nyilvános minden ülése és döntése, de feladata is a nyilvánosság biztosítása – súlyos kritika egy DB számára, ha kevesen vesznek részt az ülésein.
  • A nyilvános üléseken mindenki szabadon felszólalhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közösség végső soron mindig visszaveheti a döntés jogát, bármely tisztségviselő, bizottság határozatát felülírhatja, és ettől a jogától nem fosztható meg, erről nem mondhat le. A tagság relatíve kis százaléka (20%) összehívhat rendkívüli Kollégiumi Gyűlést. Ez például azért érdekes, mert annak ellenére lehet nagyon fontos, hogy jól működő szervezetekben ez elég ritka. A Rajkban talán 10-15 évente van példa tagság által kikényszerített rendkívüli Kollégiumi Gyűlésre. De ennek ellenére ez élő hagyomány, és ismert szabály – sokkal gyakrabban felmerül, hogy ha nincs más út, elindul a szükséges aláírások összegyűjtése. Ezért aztán minden DB-nek elemi érdeke, hogy inkább az élére álljon az ilyesfajta kezdeményezéseknek, és inkább maga tűzze napirendre a vitás kérdést.
1 A bázisdemokrácia alapelve, hogy minden tag minden döntésben részt vehet, és nem szabad többségi szavazással kikényszeríteni döntést – tehát konszenzuális megoldásra van szükség. A Rajk-modellben a tagság egésze átadja a döntés jogát bizonyos kérdésekben a testületeknek, akik törekednek is a döntésekre, akár többségi szavazás útján is. Ugyanakkor a döntéshozatali fórumok szigorúan nyilvánosak minden tag számára – ebben a tekintetben tehát a Rajk nem bázisdemokrácia, de megfelel az úgynevezett részvételi demokrácia feltételeinek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave