Talán egy külső szemlélő a fenti demokratikus procedúrák szabadon engedését kockázatosnak tartaná, mondván, hogy a pillanatnyi többségi erőviszonyokon kívül is lehetnek érvek valamely hagyomány fenntartására. Mindazonáltal a Rajk működésében, azzal együtt, hogy ténylegesen működtek a fentebb leírt demokratikus mechanizmusok, több módja is van a folyamatosság és a stabilitás képviseletének. A leginkább triviális ebben az igazgató(k) szerepe. Ha már megválasztották, ő a folyamatosság és a hagyomány egyik letéteményese. A Rajk kezdeti éveiben ezt a szerepet töltötte még be a szintén választott nevelőtanár intézménye, illetve a korábbi évek ún. szeniori rendszere. Ma hasonló szerepet töltenek be a Rajk (megint csak választott) állandó tanárai, akik szintén az adott egy-két éven túlnyúló folyamatosságot képviselik, illetve (legalábbis elvileg) ez lenne a szerepe a Tanácsadó Testületnek is. Mindezek mellett a Rajk életében folyamatosan szerepet játszott az alumni szervezete (ez formailag a Rajk Szakkollégisták Egyesületébe tömörült voszkosokat jelenti). Miközben az alapítást követő években a jeszkesek és a voszkosok közötti életkori távolság egy-két év volt, az idő előrehaladtával a VOSZK életkori szórása a 25 évesektől mára a 75 évesekig tart. Ezek az eltérő korosztályok a reprezentánsaik révén mind képviselve vannak (a szintén választott) a VOSZK elnökségében, ami rendszeresen tart üléseket és éppen aktuális, a VOSZK és a JESZK szempontjából egyformán fontos (zömmel stratégiai jellegű) kérdéseket tart napirenden. A JESZK képviseletében a DB és a jelenlegi kollégisták köréből (választás révén) felálló VOSZK Munkabizottság van jelen, valamint az igazgatók és az elnökség tagjai. Összességében ez is a tradíció, a folyamatosság intézménye.