A hatalommegosztás, intézményi fékek és ellensúlyok felborulása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatalommegosztás és a fékek és ellensúlyok gondolatkörét Montesquieu óta leginkább az országos politika szintjén értelmezzük, de tapasztalatunk szerint ez kisebb közösségek szintjén is fontos. Persze egy kis csapatnál még csinálhat mindent a közös fórum, de minél komplexebb, nagyobb egy szervezet, annál inkább szükség van operatív döntéshozókra, tisztségviselőkre és specializált feladatkörökre. Ez nem a demokrácia csorbítása, jó esetben annak kiterjesztése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy látom, sok demokratikus kisközösség idegenkedik olyan fogalmaktól, mint a hatalom, a személyes tekintély vagy a politikai erő. Lehet persze ezeknek virágnyelvi megfelelőit használni (és ez egyáltalában nem lekicsinylő; minden közösségnek saját nyelve alakul ki, aminek komfortosnak, a kultúrájukhoz illőnek kell lennie). Viszont döntésképességre, ehhez kapcsolódó személyes felelősségre, a teljesítmény közösségi elismerésére (és persze ennek párjaként a hibák kimondására) szükség van – a társadalomtudományokban ezt hívhatjuk hatalomnak, erőnek, tekintélynek. Ezeket nem megszüntetni kell, mert az anarchiához vezet, hanem egyensúlyba hozni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A demokrácia fundamentálisan és definíciószerűen erősen folyamatszemléletű: azzal foglalkozik, hogyan születnek a döntések, kevésbé azzal, hogy mik is azok. (Még akkor is, ha korábban számos érvet és példát hoztunk arra, hogy a demokrácia eredménye is csábító.) Tipikus csapda, hogy a jó szándékú, a közösségért elkötelezett szereplők előrerohannak (hisz a többségnél nagyobb a tenni akarásuk, sokszor épp a befektetett munkájuk révén több ismerettel, információval rendelkeznek). A demokratikus jóváhagyás megszerzése nyűggé, technikai kérdéssé válik a szemükben. Különösen veszélyes ez, ha egyébként épp jól mennek a dolgok, sikeres a szervezet. Ilyenkor a nem bevont, informálatlanabb tagok – még ha rossz szájízzel is – úgymond a „közösség érdekében” elfogadják a helyzetet. Ez azonban mély és tartós sebeket ejthet egy közösség demokratikus kultúráján. Az újak számára már ez a minta, különösen, amint említettük, amikor épp sikerek kötődnek ehhez a felálláshoz. Viszont a közösség már középtávon érdektelenné válik; a „szolgáltatásfogyasztó” szemlélet, nem pedig a felelősségben részt vevő döntéshozó attitűd erősödik meg („hát csináljátok csak, ha majd elrontjátok, maximum leváltunk titeket…”). Így a közügyek szakértői ügyekké válnak. (Látható, hogy szükségtelen bármiféle rossz szándék vagy hataloméhség feltételezése ebben a folyamatban.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk belső közösségét körülölelő külső szervezeti héjban a fő hatalommegosztási frontok a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a diákokat képviselő vezető; a DB titkár;
  • az igazgató (egyben a Rajk pénzeit kezelő alapítvány kuratóriumának elnöke, ehhez kapcsolódó aláírási jogok gyakorlója, az egyetem felé a Rajk képviselője stb.);
  • az elnök (az alapító, aki a kezdetektől itt van, minden információ, személyes kapcsolatok kulcsszereplője);
  • az alumni egyesület elnöke és vezetése (a Rajk pénzének, társadalmi beágyazottságának fő forrása az alumni).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Persze más szervezeteknél, szakkollégiumokban más-más a felállás – az igazgató sokszor a fenntartó (egyház, egyetem) képviselője. Az alumni szerepét máshol valamilyen szakmai grémium, felnőtt tanácsadó testület tölti be. Az alapítók (nálunk az elnök) helyett pedig általában a végzettek aktív csoportja is szerepelhet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a viszonyban is a diáktag, a DB titkár az elsődleges szereplő, annak ellenére, hogy a pénzszerzésre, anyagi erőforrásokra jogilag és ténylegesen is kevés ráhatása van. Mégis itt az elsődleges erőforrás a közösséghez való hozzáférés, ami viszont leginkább hozzá kötődik. Az egyes szereplők hatáskörei viszonylag tisztán definiáltak, de a gyakorlatban folyamatos egyeztetés, egymásrautaltság dominál. A Rajk-modellt borítaná fel, ha bármely szereplő önjáróvá válna (itt inkább hipotetikus példaként sorolom fel a következőket, bár némelyik a szakkollégiumi mozgalomban sajnos a valóságban is megtörtént):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Mondjuk az igazgató elkezdené költeni saját hatáskörben a kollégium pénzét (jogilag ez persze az alapítványé, és erre a kuratóriummal együtt joga is lenne, de természetesen és tartalmilag ez a Rajk közösségéé), vagy megakasztaná azokat a kifizetéseket, amelyekről a többi szereplő döntött. Ezt nem mint volt igazgató írom, hanem azért, mert sajnos más szakkollégiumnál előfordult ilyen vita.
  • Ugyanúgy zavar támadna, ha az alumni vezetése beleszólna a Rajk életébe; programjaiba, szakmai orientációjába stb. (mondván, mi adjuk a pénzt, tőlünk veretes a Rajk hírneve).
  • Sok fiatal szakkollégiumnál merült fel az, hogy az alapítók nehezen adták át a stafétát az új generációnak. Nehezen viselik az újak „botladozásait”. Bele akarnak szólni az új diákvezetők kiválasztásába stb.
  • És bár ez a kevésbé veszélyes a demokráciára, de bizony az is káros, ha a diákság megszakítja kapcsolatát a múlttal, a szervezet hagyományaival (ez ritka, és akkor is inkább már válasz a többi oldal beavatkozására, de van olyan szakkollégium, amely rendszeresen főnixmadárként felgyújtja magát és újjászületik).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eggyel beljebbi szinten is érvényesül a hatalommegosztás:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • DB titkár;
  • a Diákbizottság (ahol minden tag külön egyedi felhatalmazást kap);
  • a Szakmai Munka Tanácsa, a Felvételi Bizottság és egyéb szakbizottságok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a sokszögben az igazgató és az elnök mozgó pontokként, inkább közvetítő szerepet játszanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a struktúra biztosítja, hogy nem tudja egy ember vagy szűk társaság magában „megoldani a dolgokat”. Az információk a sok szereplő révén ezer helyen folynak ki. A tagság (és ez részben a volt tagokra is igaz) számára sokféle pálya rajzolódik ki, hol és milyen formában lehetnek részesei a vezetésnek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave