Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Második rész: Rajk-modell: közösségi iskola – demokratikus közösség
›
III. A Rajk és a demokrácia
›
3.5. A „rajkos vita”
›
Hogyan szavazunk?

Hogyan szavazunk?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy átlagos szervezetben talán fel sem merül a kérdés, hogyan is történik technikailag a döntés. Valóban az esetek többségében a vita és a döntés-előkészítés a kulcsa mindennek, de van jelentősége magának a szavazási szabályrendszernek is, hisz eltérő algoritmusok ugyanabban a vitában eltérő eredményhez vezethetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modellben a személyi döntéseknél sokkörös szavazást folytatunk. Tegyük fel, hogy 6 jelölt van három bizottsági helyre (most direkt egy kellően bonyolult, de a valóságban nagyon is életszerű példát hozok). Mindenki 3 jelöltre szavaz – régen ezt papíron tettük, és tízperceken át dolgoztuk fel az eredményt, amíg az egész közösség feszülten várt. Ma mindez online módon, egy kattintással végbemegy. Aki 50% feletti szavazatot kap, bekerül, aki 20% alatt az kiesik. Ha mindenki 20%-felett van, akkor a legkevésbé támogatott jelöltet levesszük a listáról. Mindenkiről, aki már nyert, és aki nem esett ki, újra szavazunk. Így minden bekerült a közösség többségének támogatását kapja meg, viszont a döntést nem befolyásolhatják az irreleváns alternatívák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gondoljunk csak bele, mennyire más eredmény születne más szabályok alapján! Tegyük fel, a korábbi példában a három legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer! Mondjuk a következő eredmény születik a szavazáson (mindenkinek 3 szavazata van, ezért az összeg 300%):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A: 90%
D: 40%
B: 80%
E: 35%
C: 45%
F: 10%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az „A” és „B” minden rendszerben nyer, ez nem vitás, őket nyilván akarja a közösség. De ki legyen a harmadik? Az egykörös szavazás esetében „C”. De elképzelhető, hogy „F” összes támogatója jobb híján „D”-re szavazna. Sőt, lehet, hogy bár „E” nem túl népszerű, ha már kiderült, hogy „A” és „B” biztos bent van, melléjük a többség inkább „E”-t akarná ellensúlynak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az egyszerű kis példa is megmutatja, hogy a közösségi akaratot nem feltétlenül képezi le a szavazási rendszer. A rajkos modell biztosítja, hogy minden bekerülő mögött a közösség többsége álljon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bizony sokszor mondjuk, hogyha már mindenki szavazhatott, akkor ez önmagában demokratikus is. Valójában nagyon bonyolult feladvány, hogyan lehet egy közösség akaratát szavazással leképezni. Egyik Neumann-díjasunk, a Nobel-díjas Kenneth Arrow híres „lehetetlenségi tétele” bizonyítja be, hogy – egyszerűen fogalmazva – nincs minden szempontnak megfelelő, igazságos szavazási módszer.1 A rajkos módszer sem tökéletes! Rengeteg alternatív szavazási rendszer létezik. Ezek nem objektívek, hanem az adott közösség értékrendjéhez kell igazítani őket – ezzel újabb dimenziója nyílik a demokratikus közösségek világának!
 
1 https://hu.enemonzo.org/arrows-impossibility-theorem-4b0e02
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave