Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Első rész: Elvek és működés
›
I. Rajk-történet
›
1.1. Az alakulás és közege

1.1. Az alakulás és közege

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatvanas-hetvenes évek fordulója viszonylag kedvező időszak volt Magyarországon az ifjúsági kezdeményezések számára, jelentős változások zajlottak a szűkebb és tágabb környezetben. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése a közvetlen gazdasági hatások mellett a korábbinál valamivel liberálisabb feltételeket teremtett a szellemi mozgásoknak, a csehszlovákiai bevonulás ugyanakkor megmutatta, hogy milyen erősek a szabad gondolkodás korlátai. Ehhez a fiatalok által érzékenyen fogadott kettősséghez járult a fejlett országok egy részében, mindenekelőtt az Egyesült Államokban és Franciaországban megerősödő kapitalizmuskritika, amely különösen komoly bázisra lelt a fiatalok körében. A diákmozgalmak és a kapcsolódó alternatív kulturális minták hazánkban is jelentős hatást váltottak ki. A korszellemet kifejező számos értékes irodalmi, művészeti alkotás közül könyvünk témája szempontjából különösen fontos volt, hogy Jancsó Miklós ekkor (1969) készítette el a népi kollégiumi mozgalmat megidéző, sok vitát kiváltó Fényes szelek című filmjét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a környezetben született meg 1969 tavaszán a Közgázon az a gondolat, hogy kellene egy „rendes” kollégiumot csinálni. Chikán Attila tanársegéd vetette fel egy nevelési tanácskozáson, de akkor vált komollyá, amikor Szabó Kálmán rektor felkarolta az ügyet, s az év őszén elkezdődhetett a szervezés a diákság körében. A Közgázon ez időben a Szabó Kálmán által vezényelt, az ortodox tervgazdasági szemlélettel – a kor feltételei által értelemszerűen korlátozott mértékben – szakító oktatási reform nyomán megfogalmazódott az igény az oktatás differenciálására, a tehetséges hallgatók számára új lehetőségek teremtésére, ami megadta egy „rendes” kollégium alapításának egyetempolitikai hátterét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabadabb szellemi mozgások egyik megnyilvánulása volt, hogy nyilvánosságot kaphattak olyan társadalompolitikai problémák, amelyek az előző két évtizedben tabunak számítottak. Ezek között az egyetemi környezetben különösen fontos téma lett a társadalmi mobilitás nagy mértékű lelassulása, ami ellentmondásban volt a hivatalos rendszerideológiával. Ez az ellentmondás is erőteljesen hozzájárult ahhoz, hogy a népi kollégiumok 1949-ben elátkozott gondolata újra felszínre kerülhessen, s ezen az értelemszerűen plebejus szemléleti bázison is kereshető legyen a mobilitás növelésének lehetősége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a helyzetben a politikai-társadalmi közeg számára elfogadhatóvá vált a kezdeményezés, amelyet Szabó Kálmán a népi kollégiumok korszakából származó kifejezéssel első pillanattól „szakkollégiumnak” nevezett. Az alapításra való készülődés folyamatában hamar megtaláltuk a közvetlen mintákat is: sokat hivatkoztunk a népi kollégiumok mellett a francia és angol mintákra épülő történelmi (1949 előtti) Eötvös Collegium szellemi elit képzésére és a magyar történelmi kollégiumi hagyományokra is (Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed és társaik). Nem volt ez persze nagyon tudatos, jelentős ismerethiányban voltunk, de a szakkollégium alakulását megelőző vitákban mindezen tényezők megjelentek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vita pedig volt bőven. Egyrészt a diákok fokozatosan formálódó szervező csapatában, ennek összejövetelein, ahol a leendő kollégium természete, küldetése, szervezeti és szakmai alapelvei alakultak ki. Másrészt pedig a különböző formális és informális egyetemi fórumokon, ahol oktatási-szakmai szempontból nem, politikai-ideológiai szempontból annál inkább vitatták a szakkollégium létjogosultságát, hasznosságát. Szabó Kálmán határozott támogatása nélkül aligha lehetett volna átvinni a gondolatot az egyetemi párt és a KISZ fórumain, ahol az ideológiai fenntartások mellett szervezeti aggályokat is megfogalmaztak – különösen, hogy a tervek (s később a megvalósulás) szerint a Szakkollégium nem tartozott az egyetemi KISZ hatáskörébe, ami akkor példa nélküli volt az ifjúsági mozgalomban. Ellentmondásos volt a szakkollégium alapításának fogadtatása az egyetemisták aktív köreiben is. Voltak, akik idegenkedtek az újfajta mozgalmárságtól, voltak, akik a népi-urbánus gondolatvilágba helyezve érveltek a „plebejus” kezdeményezés ellen, mások nem tartották elég radikálisnak, és hangos volt a KISZ mozgalmi monopóliumát féltők hangja is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezőmunka eközben folyamatos volt, az első meghirdetésre 34 hallgató jelentkezett. Valamennyien másodéves hallgatók voltak, hisz az volt a terv, hogy évről évre építjük fel alulról a teljes, 70-80 főre tervezett létszámot. A Felvételi Bizottság héttagú, kompromisszumos összetételű volt: három szervező diák, az egyetem három karának KISZ titkára és a kezdeményező tanársegéd alkotta. A bizottság 25 főt vett fel, akik közül a 16 vidéki beköltözött az egyetem Veres Pálné utcai kollégiumának 3-4 ágyas szobáiba. Március 20-án megtörtént az ünnepélyes alakulóülés, és a Szakkollégium elkezdte működését.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave