1.4. Kiútkeresés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hatalmas sokkot jelentett a kollégiumnak a már említett költözés. Az egyetem formálisan a főépületben folyó felújításra hivatkozva döntött úgy, hogy 1981 őszétől az akkor még Makarenko, jelenleg Horánszky utca 20-ban kell folytatnunk a működést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hely effektíve szűkös volt, lepukkant, nagyon idegenül éreztük magunkat benne, s évekig próbálkoztunk azzal, hogy a rekonstrukció befejeztével visszaköltözzünk. Ez végül nem sikerült, s pár év alatt, amikorra a korábbi épületben szocializálódott emberek végeztek, beletörődtünk ebbe, s az egyébként jókora épületkomplexum jól elszeparált harmada negyedszázadig az otthonunk volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez idő tájt igen élénk szellemi élet jellemezte a kollégiumot. Fokozatos, de visszanézve látványos generációváltás történt a nyolcvanas évek első felében: egyre nagyobb szerepet kaptak a szocializmus fenntarthatóságát kétségbe vonó, ezt tudományos alapon is tárgyaló kollégisták. A kurzusokon (amelyek működését ez időszakban többször is átszerveztük) az élénkülő hazai közgondolkodásban felmerülő kulcskérdésekkel foglalkoztunk (kiemelhetők az Andorka Rudolf által irányított szociológiai tanulmányok vagy a Kornai műveire épülő „Hiány”-kurzusok). 1981-ben Tervtörténet címmel rendeztünk sorozatot a Műegyetem Münnich Ferenc Kollégiumával közösen az első ötéves terv 30. évfordulójára hivatkozva. A sorozat keretében archív filmeket vetítettünk, s hozzá az akkor formálódó demokratikus ellenzék prominens alakjait kértük fel előadónak. Ezt három alkalom után betiltották. Markáns fejleménye volt az egyre nyitottabb gondolkodásnak a Szakkollégiumi füzetek sorozat publikálása: főleg olyan szellemi nagyságokról, akiket ismerniük kellett a szakkollégistáknak, de korábban nem juthattak hozzá.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980 és 1989 közötti időszakban 26 számot készítettek a szakkollégisták. Bretter Györgytől Pierre Bourdieu-n, Hervay Gizellán, Hamvas Bélán és Jászi Oszkáron át Navratil Ákosig a 20. századi magyar szellemi élet nagyon színes körképét adták.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kulturális élet „tűrt” kategóriájának több nagyágyúja (például Tamás Gáspár Miklós, Vekerdy Tamás vagy a Balázs Béla Stúdió alkotói) mellett az MSZMP elődpártjai történetének legizgalmasabb alakjai közül néhányan (Demény Pál, Donáth Ferenc, Fock Jenő), a filmművészetben akkor csúcson lévő alkotók: Kovács András, Kósa Ferenc, Sára Sándor voltak a vendégeink. Sajátos színfolt volt, hogy egy-két évig mi adtunk otthont a Lévai Sándor (neves bábművész, sok más fontos figura mellett Süsü, a sárkány alkotója) által kezdeményezett Interdiszciplináris Tudományos Diákkörnek, amely az akkori idők divatos témájában, a jövő század élhető lakókörnyezetére vonatkozólag végzett izgalmas tevékenységet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két előadás-sorozatunk volt ez időben, amely nagy hatással volt a kollégisták gondolkodására és egyébként városszerte felkeltette az érdeklődést, nagyon sok külső vendégünk volt: az egyik a liberalizmusról szólt, a másik a 20. század elfelejtett magyar gondolkodóiról. Sokan voltak, akik itt szereztek először információt Heller Farkasról, Szekfű Gyuláról vagy Klebelsberg Kunóról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két évben is volt egyhetes nyári egyetemünk, egyik alkalommal hazai kiválóságok, másodikra – az akkor már formálódó hazai ellenzéki mozgalom segítségével – külföldi közgazdászok voltak vendégeink (köztük a rendszerváltás utáni lengyel, cseh és szlovén kormány egy-egy minisztere: Leszek Balcerowicz, Karel Duba és Jože Mencinger voltak a vendégeink). 1984-ben fogadtuk első Nobel-díjas vendégünket: Kenneth J. Arrow-t, minden idők egyik legnagyobb közgazdászát. (Érdemes megjegyezni, hogy az ezredforduló után Leszek Balcerowicz és Arrow ismét meglátogatta a kollégiumot.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon szerettük volna kiterjeszteni a szakkollégiumi mozgalmat, jártuk az ország nagy egyetemeit és ezek kollégiumait, meséltük, miket csináltunk, biztattunk saját szakkollégium alakítására. Nem mondható, hogy komoly sikerünk lett volna, de néhány kezdeményezés azért született Pécsett, Szegeden, Debrecenben, s talán a szemléletformálás sem volt jelentéktelen. Ezeknek az agitációs kirándulásoknak az biztosan egy fontos eredménye volt, hogy erősítette a rajkos identitást. Csoportosan mentünk mindenhová, s a résztvevő rajkosok egyrészt maguknak is megfogalmazták a választ a „Mi dolgunk a világon?” kérdésre, másrészt szembesültek azzal, hogy mennyivel gazdagabb a kollégiumi lét a Rajkban más helyekkel összevetve, s milyen gyümölcsei vannak a diákönkormányzatnak. Budapesten közben elkezdődött a fellendülés: a TEK túlélte a kritikus első éveket, megalakult a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium, a későbbi Bibó, s működött a Közép-Európa Kör, amely az évtized közepén alakult át Széchenyi Szakkollégiummá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyolcvanas évek közepére összeért a két szál: a Rajkon belüli ellenzéki gondolkodás tudatossá és szakmailag alátámasztottá válása, valamint a szakkollégiumok közötti kapcsolatrendszer megerősödése, melyek együtt vezettek el a szakkollégium-történet legnagyobb súlyú politikai eseményéhez, a szakkollégiumok 1985-ös nyári találkozójához, a NYATA-hoz, vagy ahogy szintén gyakran emlegetik, a „szarvasi találkozóhoz”, illetve az ezt követő évek intenzív szakkollégiumi mozgalmához.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave