1.6. A rendszerváltás évei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a rendszerváltás egésze nem pontszerűen ment végbe, úgy a Rajkban is folyamatként éltük meg. 1988–90 között számos olyan esemény zajlott le, amelyek ebbe a folyamatba illeszkedtek. A legfontosabb persze a belső közélet aktivitása volt, de rendeztünk joggal legendásként számontartott előadásokat, megtartottuk az első Közép-európai Konferenciát, szerveztünk több tábort erdélyi diákoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltás markáns kísérő jelensége volt az intézmények és a közterek átnevezése. Ebben a hullámban természetesen felerősödtek azok a (már korábban is felmerült) vélemények, hogy a kollégium szellemiségéhez és törekvéseihez nem illik Rajk László nevének viselése, nekünk is nevet kellene változtatni. Erről nagy viták voltak, de a kollégium nagy többsége nem értett egyet a névváltoztatással.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történelmi vita és döntés a Rajk név megtartásáról, Szabó Kálmán alapító rektor jelenlétében, 1989 nyári tábor, Tata
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérlegelési folyamat csúcspontját az 1989-es nyári tábor jelentette, ahol nagy létszámú végzett szakkollégista részvételével rendezett félnapos vita után (amelyen alapító rektorunk, Szabó Kálmán és a szakkollégium támogatói körének más képviselői is megjelentek) a jelenlévők mintegy háromnegyedes többséggel a név megtartása mellett voksoltak. Az azóta is alkalmazott, számos alkalommal részletesen megvitatott és kicsiszolt érvrendszer lényege, hogy a névviselés nem Rajk László személyéhez, hanem a kollégium múltjához kapcsolódik – a közelmúltban ennek markáns kifejezését adtuk azzal, hogy „Rajk László” helyett „Rajk” Szakkollégium lettünk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt érdemes megemlíteni, hogy ugyanebben a táborban kezdődött el a rajkos alumni szervezet (VOSZK = Volt – más forrásokban Végzett – Szakkollégisták Köre, részletesen lásd a IV. fejezetet) erőteljesebb intézményesüléséhez vezető folyamat. Ennek az elnökség átalakításán túl fontos lépése volt, hogy megalakítottuk a Rajk Szakkollégisták Egyesületét, amely azóta jelentős fejlődési folyamaton átmenve a voszkos együttműködés fő szervezeti keretét jelenti. Az egyesületet 1986 decemberében jegyezték be először, de adminisztratív okok miatt újra kellett alakulnia, alakuló ülése 1990 decemberében volt. Szimbolikus és gyakorlati szempontból is lényeges volt 1993-ban az első (azóta rendszeresen megújított) rajkos Ki Kicsoda? létrehozása, amely a végzettek elérhetőségeit tartalmazza.
 
Helykeresés a kialakulóban lévő új rendben
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első szabad választás tavaszán ünnepeltük a Rajk fennállásának 20. évfordulóját. Az eseménysorozat kiemelkedő pontja a Szellemjárás címmel megrendezett konferencia volt, amit méltán nevezhetünk a rendszerváltást előkészítő generáció seregszemléjének. A mintegy húsz előadó a tudomány és a közélet csúcsait képviselte, olyan széles ideológiai platformon, amiről azt gondoljuk, nemigen jöhetett akkor már létre máshol, mint a Rajkban. (Hasonló értéket képvisel a 25 éves évfordulóra készített Látószögek című interjúkötet, amelyről még lesz szó.) A pluralitást reprezentálta a választással csaknem egy időben szervezett évfordulós ünnepség, ahol a választáson indult komoly politikai pártok szinte mindegyike képviselve volt a megjelent szép számú voszkos körében. Az évforduló és a választás eseményei nemigen hagytak időt ünneplésre, de a kollégiumot érezhetően áthatotta a rendszerváltás érzete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az örömbe aztán hamar kételyek vegyültek. Gyorsan kiderült, hogy a hazai politikai élet nem úgy működik, ahogy elképzeltük. Nem voltunk az átlagosnál naivabbak, ezzel együtt felkészületlenül érte a kollégiumot az a politikai közeg, amelyben szinte a választások másnapjától uralkodó volt az ellenségeskedés, a konstruktív eszmecserék hiánya és az általunk alapvetőnek tartott társadalmi értékek jó részének semmibevétele. Volt is elbizonytalanodás, útkeresés. A FIDESZ szinte általános támogatottsága halványulni kezdett, a párt megalakításában és kezdeti lépéseiben fontos szerepet játszó rajkosok háttérbe, például tanácsadói szerepbe, vonultak. Azóta is csekély az aktív politikai szerepet vállaló rajkosok aránya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollégium ugyanakkor nem adta fel az aktív társadalmi szerepvállalásra való törekvést. A szakkollégiumi értékekbe és az intézményi forma hatékonyságába vetett hitet tükrözi, hogy a társkollégiumokkal való kapcsolattartás élénk maradt, sőt egyik csúcspontját érte el a Szakkollégiumi Charta 1991-es létrehozásával. Ezt a dokumentumot a szakkollégium mint intézményi forma iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődést tapasztalva a komolyabb múlttal rendelkező s a leglényegesebb pontokon (önkormányzatiság, tanszabadság, együttélés) egymáshoz nagyon közeli elveket valló szakkollégiumok hozták létre. Részleteiben korszerűsödve máig alapként szolgál a szakkollégiumi közösség számára.
 
A szakmai reformok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollégium által követendő stratégiáról szóló diskurzusok egyik hamar kialakult alaptézise lett, hogy tevékenységeink súlyozásában jelentős átrendezést kell végrehajtani, a politikaitól a szakmai tevékenység javára – a rajkos szleng szerint erősíteni kell a szakmai pillért a társadalmi rovására. Ennek a váltásnak fő eleme a kurzusrendszer már említett átszervezése, de több fontos további eleme is volt. Nagyon komoly viták után bevezettük az egymásra épülő kurzusok rendszerét, azaz – nem kötelező, de irányadó – tantervet készítettünk a kollégisták számára a közgazdaság-tudományi, gazdálkodási és társadalomtudományi szakterületeken. Ennek a rendszernek a változatai ma is működnek egyes szakkollégiumokban. Nálunk nem vált be, mert egyrészt a rajkosok hallatlanul magasra értékelik, hogy minden félévben megújíthatják személyes szakmai programjaikat, másrészt kiderült, hogy a jó néhány kurzus rendszeres ismétlődését megkövetelő rendszer számára nem tudunk évről évre egyenértékű oktatói gárdát fenntartani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakmai munkával kapcsolatos feladatok és követelmények növekedése hozta létre az SZMT-t (Szakmai Munka Tanácsa), amelynek lazább előzményei voltak ugyan, ez időtől kezdve azonban lényegében átvette a DB-től a szakmai munka szervezését és minőségbiztosítását, s ez máig az akkor kialakított alapokon működik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiválóságra való törekvés ösztönzésére létrehoztuk a Heller Farkas-díjat, amelyet legfeljebb egy végzős kaphat meg minden évben. A kritériumok középpontjában kifejezetten a kollégiumon kívül is értékelt szakmai teljesítmény áll. A díjat a kollégiumi gyűlés ítéli oda, nem egyszer komoly vita után. Eddig minden évben voltak méltó jelöltek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak bizonyult a külvilágból besugárzó ösztönzési tényezők változása. A rendszerváltást megelőző években végzett rajkosok közül sokan gyorsan emelkedő szakmai pályára álltak, ami jó hátszelet jelentett a komolyabb szakkollégiumi munka elvárása számára. Ebből a gondolatvilágból származott az a nagy reményekkel indult, de fenntarthatatlannak bizonyult szakkollégiumközi menedzsmentképzés, amelyet a Rajk, a Bibó és a BME Menedzsment Szakkollégiuma közösen szervezett, annak jegyében, hogy a szakkollégiumok együttműködésének súlypontja a politikairól szakmai térre helyeződjék át. A kétévesre tervezett, kollégiumonként 8 főt foglalkoztató képzés másfél ciklust élt meg, s igen fontos tanulságokat hozott főleg az eltérő szakterületek diákjainak együttműködési lehetőségeire s ennek az ismeretkörökben és hozzáállásban egyaránt megjelenő korlátaira vonatkozólag.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollégisták egy másik körében nagy hatása volt a külföldi tanulási lehetőségek megnyílásának. A rendszerváltáshoz kapcsolódó külföldi érdeklődés számos ösztöndíj-lehetőséget hozott, s ezzel a kilencvenes évek elejének rajkosai közül sokan éltek is (főként a közgazdaságtani képzésben résztvevők). A közgázos diploma megszerzése után jelentkeztek, s felvételt nyertek vezető amerikai és nyugat-európai egyetemekre, mester- vagy doktori képzésre. A Soros Alapítvány támogatásával pár évig volt egy diákcserekapcsolatunk az Oxfordi Egyetemmel, s ekkor lépett be a kollégium életébe a két évtizeden át igen fontos szerepet játszó Közép-Európai Egyetem, a CEU, amely egyesek számára pótolta, másoknak elősegítette a külföldre menetelt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kis János a Rajkban tartotta első nyilvános előadását másfél évtizednyi szilencium után. Mellette Andrási Miklós szenior
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A külföld felé fordulás fontos megnyilvánulása volt a Neumann-díj létrehozása (lásd 6.5. fejezet), amit az a törekvés motivált, hogy elérjünk a tudomány csúcsaira, és megnyerjük a világ legkiválóbbait, hogy eljöjjenek hozzánk. A díj bevezetését több éven át tartó viták előzték meg, sok volt az aggodalom az elfogadtatását és fenntarthatóságát illetően – az idő, mint tudjuk, igazolta a kezdeményezést.
 
Hogyan tovább?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A siker igen fontos volt a kollégium önbecsülése, sőt öndefiniálása szempontjából is, ami sok vita tárgyát képezte a kilencvenes évek első felében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a szakmai reformunk egyértelműen bevált (számos igazítással persze az eredeti változathoz képest), s igen színvonalas előadásokat, kerekasztalokat, konferenciákat szerveztünk, azért sokáig nem sikerült pótolni azt a fontosságérzetet, amelyet a korábbi társadalmi-politikai szerepvállalás táplált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sitányi Gábor szakkollégista ekkor alkotott dalszövege, amelyet gyakorta énekeltünk tábortüzeknél és más ünnepi alkalmakkor, jól kifejezte a kollégiumi életérzést: „Álltunk mi régen, mint vén tölgy a szélviharban/Orra ne essünk most a szélcsendben…”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem segítette a kibontakozásunkat az 1994-es választás sem, amely során a Rajkban ekkor még mindig leginkább támogatott párt, a FIDESZ, nagyot bukott, a másik jelentős kollégiumi népszerűségnek örvendő SZDSZ pedig egy nehezen elfogadhatónak ítélt koalícióba lépett be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így értünk el 1995-ben a Rajk negyedszázados születésnapjához.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave