2.1. Az alapértékek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk-modell alapértékei az alakulás időszakára, a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek fordulójára vezethetők vissza. A kiinduló gondolat csak egy „rendes” kollégium létrehozása volt, de az alakulást megelőző vitákban hamar kiderült, hogy a tartalmas kollégiumi élet általánosságain túl is érdemes végiggondolni egy kollégium lehetőségeit. Mint a kollégium történetéről szóló fejezetben már bevezettük, az alapítók három fő forrásra támaszkodtak a modell megformálásakor:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az angol és francia egyetemi kollégiumokról, illetve a történelmi Eötvös Kollégium gyakorlatáról főleg a szépirodalomból rendelkezésre álló információkra;1
  • a történelmi múlt magyar kollégiumainak hagyományaira;2
  • a múlt század harmincas éveinek végétől mintegy tíz éven át létezett népi kollégiumi mozgalomról az egykori kollégisták által közvetített elvekre és tapasztalatokra.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Viszonylag jól elkülöníthető volt az induláskor, hogy a nagy hírű külföldi kollégiumok, illetve az Eötvös által szolgáltatott minták jelentették az alapot a szakmai munka rendszerének kialakítására: az egyetemi képzéstől elkülönült kollégiumi kurzusok, ezek önálló kialakítása és értékelése, a kiscsoportos foglalkozások jelentették s jelentik ma is a szakmai program gerincét. A hazai kollégiumtörténet, ezen belül mindenekelőtt a népi kollégiumok története pedig a szakkollégium társadalmi beágyazottságának értelmezéséhez és kialakításához, illetve a szervezeti és működési struktúra megválasztásához jelentett alapot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kialakult, s az alábbiakban ismertetendő működési elvek nem egyenként, párhuzamosan, hanem integráltan jelentek és jelennek meg a kollégium működésében. Az integráló erőt a kollégium alapvető célja és ebből származtatott küldetése jelenti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kis szervezetelméleti háttér: Széles szakirodalom támasztja alá azt a felfogásunkat, hogy egy szervezet létének értelmét alapvető célja fejezi ki. A szakkollégium mint intézménytípus alapvető célja, hogy alkalmas keretet teremtsen egyetemisták képzésére, nevelésére, személyiségének fejlesztésére. Az egyes konkrét intézmények küldetése pedig az alapvető cél irányultságát, elérésének módját fejezik ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk Szakkollégium küldetése, hogy lehetőséget teremtsen tagjai számára a közösségi keretek közötti önfejlesztésre a szakmaiság, közösségiség és társadalmi érzékenység pilléreire építve, s ezáltal értékorientációt és eszköztárat adjon nekik az önmegvalósításhoz és a társadalmi beilleszkedéshez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyes fejlődés egyúttal a felnőtté válás kulcsfontosságú folyamatát is jelenti, hiszen a kollégisták életük legfogékonyabb, az új ismeretek, értékek befogadására már érett, de még nagyon nyitott szakaszában, 19–25 éves korukban élnek és dolgoznak a szakkollégiumban. Az így értelmezett fejlődési-fejlesztési folyamat legfontosabb tulajdonsága az értékalapúság, hiszen a kollégiumban megtapasztalt, elsajátított, gyakorolt értékek meghatározók lehetnek (s a tapasztalatok szerint azok is) a végzett szakkollégisták egész életpályájára nézve. Ennek megfelelően az értékalapúság valamennyi tevékenységben és döntésben meghatározó tényező: a belső folyamatok kialakítása és a külső kapcsolatok formálása, illetve az azokban való részvétel a Rajk deklarált alapértékeinek a talaján történik. A kollégium értékfelfogása nem dogmatikus, s az értékek értelmezésével, konkretizálásával kapcsolatban állandó viták vannak – hiszen az alapértékek közé tartozik az is, hogy tevékenységünket állandó kritika tárgyává tegyük, s változtassunk bátran, ha jónak látjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyakran rákérdeznek (olykor pozitív, máskor gunyoros felhanggal), meg tudjuk-e tételesen fogalmazni, mit is jelent az értékalapúság, hisz konkretizálás nélkül aligha lehet érdemben értékelni (akár előzetesen, akár utólag), hogy egy-egy személy, folyamat vagy döntés megfelel-e ezeknek az értékeknek. Igen, meg tudjuk fogalmazni az értékeket elvi alapon, s be tudjuk mutatni a kollégium gyakorlatában való megjelenésüket. Vannak köztük olyanok, amelyek inkább a személyhez, az egyéni gondolkodáshoz és magatartáshoz kötődnek, míg egy másik csoport inkább a kapcsolatokat, a társadalomban elfoglalt helyet jellemzi. Az egyes értékeket nem próbáljuk meg e helyütt definiálni, kollégiumi használatuk lényegében megfelel az általános köznyelvi alkalmazásnak, aktualizálásuk szükség szerint, vitákban történik. Ez is biztosítja, hogy nem dogmákban, hanem a tényleges működésnek, illetve a közösség igényeinek megfelelően irányítsák a kollégium folyamatait. Néhány példa a közfelfogás szerint a kollégium, illetve a kollégisták által vallott értékekre:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • tisztességesség,
  • nyitottság,
  • őszinteség,
  • igényesség,
  • teljesítményre törekvés,
  • kritikai értékelés,
  • az egyéni és társadalmi célok ötvözése,
  • közösségeink aktív alakítása,
  • felelősségvállalás,
  • diverzitás,
  • szolidaritás,
  • egymás tisztelete,
  • tolerancia,
  • folyamatos megújulás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Joggal mondhatja valaki, hogy ezek az értékek igen általánosak, s hogy egyrészt bármilyen csoporttal szemben követelményként fogalmazhatók meg, másrészt nehéz azt hinni, hogy ezek a követelmények bárhol, akár a Rajk közegében is, maradéktalanul érvényesülhetnek, különös tekintettel arra, hogy kölcsönhatások, sőt adott esetben konfliktusok is lehetnek a tagok között. Igaz, összességében csak annyi mondható el, hogy ezeket az alapvető értékeket személyes keretben értelmezve, de magukénak vallják a kollégium tagjai. Általános érvényűvé a rajkos demokrácia, az éppen ezekre az értékekre épülő, erős kötődéshez vezető plurális interakciók közegében válnak. Nem állíthatjuk, hogy a tényleges magatartásban nincsenek foltok. De a kollégium egész története s a volt szakkollégisták életpályája tanúsítja, hogy a felsorolt értékek meghatározók a szervezeti és a személyes életben is. Reméljük, hogy a jelen könyv és a Rajk történetének további dokumentumai is ezt igazolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk modelljének lényegéhez tartozik a tagjai között megvalósuló értékátadás, értékcsere folyamata. Ennek két fontos összetevőjét emeljük ki. Az első, hogy a személyiségfejlesztés közösségben és közösség által megy végbe. A népi kollégiumoknál megjelent „neveletlenek nevelnek neveletleneket” jellemzés nálunk is érvényesül. Természetesen a rajkosokat is rengeteg impulzus éri az itt töltött idő alatt. Ezek között meghatározó szerepe van a közösségből érkező hatásoknak. Ennek megvalósulását a kollégium intézményi és működési rendszere aktívan segíti (lásd a szervezeti struktúráról, a teljesítményértékelésről vagy akár a szabadidős tevékenységekről írottakat). Ennek a közösségi nevelési folyamatnak az eredményességéhez alapfeltétel, hogy a kollégium összetétele kellően sokszínű legyen, hogy tagjai személyiségjegyeik, felkészültségük, társadalmi beágyazottságuk szempontjából széles skáláról kerüljenek be a közösségbe.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Spiró György előadása (Vaskapu a Visztulán), 1973
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értékalapú (ön)nevelési folyamat másik fő összetevője az, hogy erős társadalmi beágyazottságra épül. Ez meghatározó mind az egyéni fejlődési irányok, mind pedig a Rajk mint intézmény önképét és működését illetően. Nem egyszerűen karrierpályákat igyekszünk segíteni (ez is megkülönbözteti kollégiumunkat sok más, egyébként értékes munkát végző képzési intézménytől, amelyek a gyakorlatiasságot, az érvényesülést helyezik középpontba), hanem a közjó előmozdítását a személyes siker részének tekintő állampolgárokat szeretnénk képezni. Ez a törekvés megjelenik mind a Rajk kinyilvánított elveiben, mind pedig konkrét gyakorlatában.
1 A külföldi példákhoz bevezetésként lásd: https://www.topuniversities.com/where-to-study/europe/united-kingdom/oxbridge-explained. Mai kibontakozásként: The Collegiate Way: Residential Colleges & the Renewal of University Life collegiateway.org. Míg az Eötvös József Collegiumról dióhéjban: https://eotvos.elte.hu/collegiumrol/tortenet/egykor-es-ma
3 A téma gazdag irodalmának autentikus alapműve: Kardos László, Rottler Ferenc (szerk.): Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják… Népi kollégiumok 1939–49. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. Elemző-értékelő forrás: Pataki Ferenc: A Nékosz-legenda. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave