Chikán Attila, Ilyés Márton: A Rajk Szakkollégium modellje • Értékek, elvek, módszerek
›
Első rész: Elvek és működés
›
II. A Rajk-modell értékalapúsága
›
2.2. Az alapértékek megvalósulása: a működés pillérei

2.2. Az alapértékek megvalósulása: a működés pillérei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakkollégium megalakulásának vázolt közegében a fenti értékek nem mind voltak természetes elemei az egyetemista közegnek. Vannak köztük inkább személyhez kötöttebbek (mint a tisztességesség, nyitottság vagy az igényesség), s az egyéniség, a neveltetés, a családi háttér függvényében jelennek meg erősebb vagy gyengébb módon egy adott ember világképében és magatartásában. Mások (például a szolidaritás, a kritikai attitűd vagy a diverzitáshoz való viszony) erősebben kapcsolódnak a társadalmi közeg által közvetített elvárásokhoz, sőt lehetőségekhez. A társadalmi hatások erőteljes befolyása természetes: rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon szerencsés véletlenek vezettek-e el ahhoz, hogy az alakuló intézményben éppen egy évtizedekre érvényesnek bizonyult értékkonfiguráció tudott megvalósulni, vagy az adott feltételrendszer ezt természetesen hozta-e magával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint bemutattuk, a Szakkollégium szervezése 1969 derekán vette kezdetét. Ha sorra akarjuk venni azokat a társadalmi tényezőket, amelyek az alakulás közegét jellemezték, igencsak sokféle hatást kell regisztrálnunk. Az elmélyült történeti elemzés meghaladja könyvünk kereteit, de kiemelhetők olyan hatások, amelyek egy budapesti egyetemi szerveződés számára bizonyosan lényegesek voltak ebben az időszakban:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A hatvanas évek második felének Magyarországa számára a sokszor méltatlanul alulértékelt jelentőségű új gazdasági mechanizmus nemcsak fontos gazdasági lehetőségeket nyitott meg, hanem a korábbinál nyitottabb társadalmi gondolkodást, s ha korlátozottan is, de egy pár éven keresztül a korábbinál liberálisabb politikai rezsimet is magával hozott.
  • Az új mechanizmus bevezetésének évében megvalósult csehszlovákiai bevonulás, illetve az ebben való magyar részvétel további illúzióvesztést eredményezett a szocialista rendszer természetét, a változtatás lehetőségeit illetően.
  • A modern (második világháború utáni) kapitalizmus történetének talán legnagyobb fordulópontját sokan szintén 1968-ra teszik.1 A kiábrándulás egyik legfontosabb hordozói a diákok voltak, a hatvanas években Párizstól Berkeley-ig lángoltak a diákmozgalmak. Ezeknek híre – nem csekély mértékben művészi közvetítésen keresztül: a Woodstock fesztivál, a legendás filmek (Haymann Eper és vér, Antonioni Zabriskie Point és társaik), vagy Kerouac, Vonnegut, Ginsberg írásai – áthatolt a hírbarikádokon, s megmozgatta a magyar fiatalság szűk, de létező aktív rétegének gondolkodását, utat nyitva a kezdeményezéseknek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelzett nagy hatású történelmi folyamatok természetesen közvetítőkön keresztül vezettek el a szakkollégium megalakulásához. E csatornák közül kettőnek volt kiemelkedő jelentősége abban, hogy a szakkollégium a vázolt értékrendszerben valósult meg. (Ez persze akkor nem volt olyan tudatos, mint ahogy ez évtizedek távlatából elemezhető – de a konkrét folyamatok igazolták jelenlétüket.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az új mechanizmus bevezetése technikailag és elvileg is megkövetelte a közgazdászképzés átalakítását. Egyszerűen ideológiailag is, tartalmilag is látványosan elavulttá tett bizonyos tananyagokat (a központi tervezés társadalmi szerepétől kezdve az árképzésig), ugyanakkor sürgető követelményeket támasztott új ismeretek iránt (a marketingtől az áruforgalomig). Ezeknek a feladatoknak az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem a kor lehetőségei között nem csekély eredményességgel megfelelt. A bevezetett reform ugyanakkor transzparenssé tette, hogy van a diákságnak egy átlag felett teljesíteni akaró és tudó rétege, amelynek színvonalas képzéséhez (és egyúttal politikai-ideológiai megnyeréséhez) nem elegendők a szükségképpen az átlagra méretezett általános reformok.
  • A szabadabbá vált szellemi közeg és az új követelmények lehetővé tették, hogy hangot kapjanak a társadalom szerkezetével foglalkozó kritikai hangvételű kutatások, köztük a társadalmi mobilitás elakadásának súlyosságát felvázoló írások, nyilatkozatok. Ezek ütköztek a szocialista rendszer egyenlőséget hangoztató ideológiájával, így gyakorlati jelentőségük mellett a szellemi szférában is nagy figyelmet kaptak. Ezen a közegen eredményesen tört át a harmincas-negyvenes évek jelentős társadalmi mozgalmának, a népi kollégiumoknak a rehabilitálására irányuló törekvés.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A művészet itt is segített: a fénykorát élő Jancsó Miklós Fényes szelek című filmje, amely ellentmondásosan viszonyult a népi kollégiumokhoz, s jelentős visszhangot, vitákat váltott ki, jelentősen segítette az értékek értelmezését, tisztázását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudtán kívül ebbe a közegbe érkezett az első hallásra jelentéktelen „csináljunk egy rendes kollégiumot” felvetés, amely a fentiek következtében természetes módon talált magának három pillért:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a gazdasági és egyetemi reform által kiváltott szakmai követelményekre (amelyekhez szimpatikus kapcsolódást jelentett az angol college-ok rendszere) és lehetőségekre épülő szakmaiságot;
  • a hatvanas-hetvenes években még erősen érvényesülő szocialista közösségi gondolkodás által könnyen befogadható, érvényesíthető és működőképességet ígérő közösségiséget, amelyet a népi kollégiumoknál megismert diákönkormányzat keretei közé alakított;
  • a forrongásban lévő kapitalista rendszer és a reformokra hajlamossá váló szocialista rendszer jelenségei által a jelent bíráló és jövőjükért aggódó fiatalokban felerősödő társadalmi érzékenységet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erre a három pillérre épült fel a Szakkollégium. Hiányos lenne azonban az elemzés, ha nem emlékeznénk meg arról az integráló erőről, amely ezeket összeszervezte, és egy intézmény keretébe sűrítette a fenti folyamatok esszenciáját. Ezt az erőt Szabó Kálmán, az MKKE akkori rektora (1967–1973), volt prominens népi kollégista, vezető „reformközgazdász” jelentette, aki nemcsak politikai hátteret nyújtott a szervezéshez, hanem személyes részvétellel, tanácsadással is aktívan segített. Ez esetben tényleg érvényes az elkoptatott mondás, hogy nélküle a Szakkollégium nem jöhetett volna létre – mintegy adalékként szolgál ez ahhoz a korábban feltett kérdéshez, hogy mennyiben a tőlünk független külső közeg „objektív” alakulása, s mennyiben a véletlen vagy szubjektív elemeknek köszönhető, hogy létrejött, s éppen a vázolt pillérekre épült a Szakkollégium.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cseh Tamás és Csengey Dénes, bal odalon Spéder Zsolt DB titkár, 1984
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kevés szlogen maradt fönt évtizedekig a Rajk történetében. A három pillérre való támaszkodás mindenképp a legalapvetőbb ezek között, a tartósságánál azonban még izgalmasabb a rugalmasság. A pillérek tényleges tartalma az évek során rengeteget változott anélkül, hogy a kollégium eszmeisége, a pillérek építőkockáit jelentő értékek csorbát szenvedtek volna. Könyvünk a jelenkori Rajkra összpontosít, de fontos tudni, hogy a pillérek mai megvalósulása, a rajtuk keresztül érvényesülő értékek a magyar társadalom és a világ (például a technika) fejlődési folyamatait követve jöttek létre és változtak, mire elnyerték mai – s korántsem végleges – formáikat. Ez a változásképesség a Rajk-modell egyik fontos jellemzője és értéke. Jó látni, hogy az elmúlt évtizedekben létrejött, s a napjainkban létesülő szakkollégiumok döntő része is ezt a mintát követi.
1 Lásd például: 1968: The year that changed history, The Guardian; 1968 májusa a nagyvilágban, Eszmélet; Crisis of Ideologies: The World in 1968, SpringerLink.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave