6.2. Menni vagy maradni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az alapkérdés, amelyről a rendszerváltás óta folyamatosan vita van, informális folyosói beszélgetések és nyári táborok során, DB-üléseken. A kilencvenes évek fordulóján az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is szívesen és kedvező ösztöndíjfeltételekkel fogadták a közép-európai diákokat, tőlünk is számos – főként közgazdász, sokkal kevésbé üzleti szakos – diák ment ki, szinte kizárólag posztgraduális, illetve PhD-tanulmányokra. Akkor is, ma is büszkék vagyunk arra, hogy az esetek túlnyomó többségében a felvételi nem jelentett akadályt: aki jelentkezett, felvették. A képzés során is sikerrel jártak, s a hazaiak felé sugárzott üzenetek is jó hangulatot teremtettek, így – bár a pénzügyi feltételek ma már nem olyan nagyvonalúak – a mai napig számos követőjük van. Fontos hangsúlyozni, hogy voszkosaink valóban a vezető egyetemeken szereztek fokozatokat: Harvard, Stanford, Berkeley, MIT, Columbia, Yale, Princeton, Northwestern vezetik az amerikai listát, Oxford, Rotterdam, Groningen, Toulouse, Firenze az európait. Hangsúlyosan jelen van a kollégiumban az a szemlélet, mely szerint csak az, hogy külföldi, még nem garantálja egy egyetem hazainál magasabb színvonalát. Érdemes megemlíteni, hogy a külföldön doktoráltaknak mintegy fele hazajött, hogy aztán az utóbbi években többen mégis külföldön folytassák pályájukat, de ez már egy másik történet. Külön említést érdemel a CEU, a Közép-európai Egyetem, amely mintegy átmenetet képezett a hazai és külföldi diplomázás között, nagyobb súllyal a mesterképzésben, de vannak ott PhD-zett voszkosaink is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bolognai rendszer bevezetése lényeges változást hozott a gondolkodásban: addig szinte csak posztgraduális tanulmányokban gondolkodtak a diákok, azóta bejött a képbe a mesterképzés. Ez hozta aztán előtérbe a kollégiumon belüli vitákat. Hiszen az nem volt kérdés, hogy a hazai egyetem elvégzése, a rajkos plakett és diploma birtokában külföldre menni továbbtanulni, sok ember számára jó lehetőség. Tekintettel azonban arra, hogy a Rajk szervezeti szabályzata szerint a nálunk végzés feltétele egy Budapesten szerzett mesterdiploma, a diákoknak választaniuk kell a Rajkban vagy a külföldön folytatott mesterképzés között. Ez az utóbbi másfél évtizedben sorozatos vitákat indukált, „Menni vagy maradni”, „Népben, nemzetben, Európában gondolkodunk”, „Nemzetköziesedés a Rajkban”, „Mit tanulhatnánk a nyugati egyetemektől?” – hogy csak néhányat idézzek az archívumunkban őrzött vitaindítócímekből. Annak útjait vizsgáljuk-kutatjuk, hogyan lehet összeegyeztetni a kollégium nevelési céljait (értsd a közösségi együttlét, együtt dolgozás hatásait) a magasabb színvonalú külföldi egyetemeken való tanulással. Heves viták, szoros szavazási eredmények után eddig erre csak eseti megoldásokat találtunk, átfogót nem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A viták és azok eredményei igazolni látszanak azt a „főáramú” ideológiát, amely a maradás mellett két alapvető érvet használ. Az egyik, hogy a Corvinus és a Rajk együtt végezve eljuttathatja az embert olyan szakmai tudásszintre, amellyel versenyképes lehet a vezető nyugati egyetemeken végzettekkel. A másik, hogy ha valaki nem arra készül, hogy pályáját alapvetően külföldön akarja megfutni, akkor emberileg és szakmailag is fontos, hogy ezekben az években itthon szocializálódjon (stabil magyar szaknyelvi ismerete és szakmai-közösségi hálója legyen). Természetesen komolyak az ellenérvek is – nem véletlenül kerül elő a kérdés néhány évente, s buknak el a radikális és kompromisszumos javaslatok (így a külföldön végezhető mesterképzés különböző változatai vagy a „levelező” rajkosság is). Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a maradás melletti érvek hatékonyaknak bizonyulnak: szó szerint értendően egy-két kivételtől eltekintve eddig nem cserélték fel a szakkollégisták a rajkosságot külföldi egyetemre. Hogy ebben mennyi a racionalitás, mennyi az érzelmi kötődés, mennyi az opportunizmus, nem tudható, de a tény az tény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Külön szakaszt érdemel a témában a CEU, amely úgy nyújtotta a nyugati egyetemek szakmai és szervezési színvonalát, hogy a diák Budapesten maradhatott, és rajkos léte semmiben nem csorbult. Különösen a közgazdaságtan, a gazdaságpolitika, a nemzetközi tanulmányok és a politikatudomány szakokon volt aktív rajkos részvétel. Érdekesség, de nem véletlen, hogy ezeken a tanszékeken számos voszkos tanár tanított, s rendszeresen voltak nem voszkos kurzustartóink is a CEU-ról. A CEU-s mesterképzés jó előkészítőnek számított a legjobb külföldi egyetemek PhD-képzése felé, ezzel a lehetőséggel is többen éltek. A CEU-val intézményi értelemben is igen jó kapcsolatunk volt, közös rendezvények mellett azzal is támogattak, hogy fedezték a náluk tanuló rajkos diákok kollégiumi fejkvótáját (azt az összeget, amelyet a hazai egyetemek hallgatóinak az állami költségvetésből biztosítanak). A CEU kiszorítása a magyar felsőoktatásból így – amellett, hogy elvileg is súlyosan kifogásolta a kollégium közössége – rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a Rajkban folyó munka lehetőségeit, egy igen fontos szín veszett el a palettánkról. Formális és informális csatornákon is próbáltuk menteni a CEU magyarországi működését, szerveztünk akciókat, diákjaink részt vettek tüntetéseken, de mint ismeretes, hiábavalóan. Azt reméljük, hogy a CEU által Budapesten megtartandó tevékenységekbe a jövőben is be tudunk kapcsolódni – ez azonban nyilvánvalóan nem pótolja a formális képzési programokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idekívánkozik, hogy elmondjuk: a „csak” Budapesten szerzett diploma nem jelent akadályt a külföldi munkavégzés előtt. Legutóbbi felmérésünk idején, 2020-ban 126 voszkos élt külföldön – nem érdektelen feljegyezni korszakonkénti megoszlásukat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felvételi évfolyamok
Külföldön élők száma
1970–79
8
1980–89
11
1990–99
52
2000–09
41
2010–14
14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok önmagukért beszélnek: a rendszerváltást megelőző két évtized rajkosainak mintegy 5%-a döntött úgy, hogy külföldön folytatja életét, ez a következő 20 évben közel 25%-ra emelkedett. (Az utóbbi évek adata még nem elemzésre érett.) Az adatok persze további vizsgálatokat igényelnének, hiszen a külföldön élők között vannak, akiknek hazai munkaadójuk van, mások saját vállalkozást csinálnak, van, aki külföldre házasodott stb.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave