2.2. A műfordítók (és azon belül az olaszos műfordítók) pályamotivációja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általam készített felmérésből is világosan kirajzolódik, hogy a magyarországi olaszos műfordítók, bár határozottan látják saját szakmán belül betöltött szerepüket, nagyon eltérő véleménnyel vannak a műfordítók társadalmi szerepvállalását, illetve helyzetét illetően, egyesek pedig egyenesen azt állítják, hogy a műfordítóknak nincs is a társadalomban megítélésük, mivel számára „láthatatlanok”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőív kitöltői közül 14-en (93%), arra az állításra, hogy az emberek ismerik a műfordítókat, a nem értek egyet (7 kitöltő) vagy az egyáltalán nem értek egyet (szintén 7 kitöltő) válaszlehetőséget jelölték. Ez pedig máris felvetheti a kérdést, valóban jogos-e egy olyan réteg társadalmi megítélését vizsgálnunk, melynek szereplői a társadalom számára a szakma képviselőinek meglátása szerint „ismeretlenek”. A kérdőív azon állításával, mely szerint a műfordítók társadalmi megítélése jó, a kitöltőknek több mint a fele (53%-a), azaz nyolc kitöltő értett egyet, míg heten a nem értek egyet vagy egyáltalán nem értek egyet választ jelölték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látható tehát, hogy e tekintetben nincs a szakmán belül egyetértés, a konszenzus hiánya pedig akár abból is fakadhat, hogy sokan eltérő módon gondolkodnak a „jó társadalmi megítélésről”, valamint arról is, mi a műfordító feladata a társadalmon belül. Ez szintén annak a következménye lehet, hogy még nem zajlott le „professzionalizálódás” folyamata, amely egyértelmű kereteket adna a műfordítószakmának, lehetővé téve, hogy konkrét társadalmi pozíciót foglaljon el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közös identitás hiányában pedig talán nem meglepő, hogy a megítéléssel összefüggő műfordítói társadalmi szerepfelfogásról is eltérő véleményeket tapasztaltam az interjúalanyok részéről. Ami közös vonásként megfigyelhető, hogy azok, akik szakfordítói munkát is végeznek, nemcsak műfordítók, világosan elkülönítik műfordítói tevékenységüket és szerepfelfogásukat a „szakfordítói identitásuktól”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műfordítók kulturális értékek terjesztői, egy adott nemzet irodalmának alakítói, illetve a nemzeti nyelv fejlesztői is lehetnek, sőt, ahogy arra Riikka Iso-Ahola a karjalai nyelv műfordítók általi újjáélesztéséről írott tanulmánya (Iso-Ahola, 2017) is felhívja a figyelmet, egyes esetekben akár a „kihalófélben lévő” nyelvek revitalizációja is a műfordítók által valósulhat meg. Tehát a műfordító feladata igen fontos, bizonyos esetekben pedig akár döntő jelentőségű is lehet. A szóbeli interjúk során is többen kitértek arra, mennyire jelentős szerepet töltenek be a műfordítók a mai magyar kulturális életben, mivel egyfajta „kulturális importot” végeznek, ezáltal gazdagítva a nemzet irodalmát. Ebből következően pedig logikusnak tűnhetne, hogy a műfordítók többsége a társadalom részéről tapasztalható megbecsülésről, elismerésről számoljon be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik interjúalanyom ma a műfordítói réteg általános presztízsét veszélyeztető tényezőt lát abban, hogy „túltelített” a könyvpiac, és a nagy mennyiség a minőség rovására is megy, mivel sokszor a kiadások csökkentése végett amatőröket vonnak be a munkába, így a szakmai elvárások „nem egyenlő módon oszlanak el” a fordítókkal szemben, sőt a képzetlen és tapasztalat nélküli személyek esetlegesen nem megfelelő minőségű munkája a szakma általános megítélésére is kihathat. Mint korábban kitértem rá, a professzionalizálódás folyamatát hátráltató tényező lehet, ha a csoport egyes tagjainál a felhalmozott kulturális tőke minőségében ennyire jelentős különbség érzékelhető. Ha Bourdieu habitusfogalmán keresztül vizsgáljuk a felvetést, akkor láthatjuk, hogy a csoporttagok számára ellehetetleníti az „elkülönülés” privilégiumát azáltal, hogy „elmossa a határokat” műfordító és műfordító között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik interjúalanyom válaszából az is kitűnhet, hogy a lefordítandó irodalmi mű minősége is közvetetten befolyásoló tényező lehet a műfordítók megítélése szempontjából. Két válaszadóm, a szakmában már elismert fordítók pedig kiemelték, hogy úgy vélik, pozitív szakmai megítélésük összefügg azzal, hogy Magyarországon is európai viszonylatban is népszerű, ún. „sztárszerzőket” fordítanak, mivel ezáltal nagyobb figyelem irányult rájuk, és nagyobb „hírnévre” tettek szert kollégáikhoz képest. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az esetben is valamely külső faktor, a szerző „hírneve”, az ő ismertsége tette „láthatóvá” a műfordítókat a médiamegjelenéseken keresztül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes módon, bár az előbbiekben azt láthattuk, hogy a műfordítók számos külső tényezőtől, például az általuk fordított szerző célkultúrában való népszerűségétől eredeztetik egyéni szintű megítélésüket, kollektív szinten mégis többségében úgy gondolkodnak, hogy egy szakma megítélését alapvetően nem a külső körülmények alakítják és határozzák meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11 kitöltő értett egyet azzal az állítással, mely szerint a műfordítók felelősek saját szakmájuk presztízsének alakulásáért. Ezzel összhangban 12 kitöltőm az egyetértek vagy teljes mértékben egyetértek válaszlehetőséget jelölte meg annál a kijelentésnél, mely arról szólt, hogy személyesen és tudatosan tesznek azért, hogy a szakma megítélése javuljon.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave