4.2. Diákokkal való partneri együttműködésre épülő SZFT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erőteljes tanulóközpontú személet jellemző arra az alternatív kerettantervvel működő alapítványi fenntartású fővárosi intézményre („F” eset), amely hitvallásában a személyre szabott, önszabályozó, érdeklődésen alapuló tanulás támogatását hangsúlyozza. A szervezeten belül az egyének és a közösségek együttműködése demokratikus alapokon nyugvó partnerségre épül, amelyet a sokszínűség, illetve az egyéniség tisztelete és a tanulás szabadsága határoz meg. Az iskola különböző szereplői – kiemelten a diákok – egyenrangú alakítói a közös mindennapoknak, azonos döntési jogkörrel és megosztott felelősséggel rendelkeznek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A diákok aktív részesei, formálói a pedagógiai folyamatnak, az intézmény életének: a pedagógusok és a vezetés várja a diákok visszajelzését, elvárják a véleménynyilvánítást; tanárértékelési rendszer működik, melyben különböző szempontok mentén egy hatfokú skálán értékelik a pedagógusokat; szavazati joggal rendelkeznek az egyes munkacsoportokban.” (részlet az „F” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A diák, a szülő és pedagógus egyenrangú felek, semmiféle olyan dolognak nincs helye, hogy életkoron, pozíción alapuló tisztelet, tudatosan törekszünk a hatalmi ágak szétválasztására.” („F” eset – vezetői interjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Diákként mindenbe bele tudunk szólni, mi majdnem egyenrangúak vagyunk a tanárokkal. […] Ha valami nem tetszik nekünk, akkor azon muszáj változtatni. […] A szabadon választható tárgyak a kedvenceim, mert ott el tudtam dönteni, ki tudtam választani, ami érdekel.” („F” eset – diák fókuszcsoport)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyéni tanulási utak biztosítása, a szervezet pedagógiai értékeivel és céljaival koherens elvárásként komoly szakmai kihívás elé állítja a pedagógusokat, amely egyúttal szakmai fejlődésük és tanulásuk eredője is. A sokféle tanár-diák kapcsolat nehézségeiből és feszültségeiből fakad az a belső igény is, amely a pedagógusokat saját pedagógiai nézeteik és attitűdjük formálódása felé hajtja. Ezt a folyamatot támogatja az iskola egyedi, kísérletezést és folyamatos megújulást ösztönző szervezeti kultúrája, amely különböző (formális, nemformális, kötelező és önként választható) tanulási és fejlődési színtereket, kollaboratív tanulási helyzeteket teremt, melyben a diákok „hangja”, a velük való partneri együttműködés kiemelten érvényesül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy centralizált vezetési modellel működő, nagyvárosi, magán fenntartású, kéttannyelvű intézményben („E” eset) a klasszikus műveltségi értékek átadása, a korszerű, hasznos és piacképes ismeretek megszerzésének támogatása mellett, a szervezeti célok kijelölését a magániskola jellegéből fakadóan a diák- és szülői közösség érdeke, elvárásai és sajátos szempontjai is komolyan befolyásolják. A pedagógusok szakmai tanulása részben tehát határozott célokhoz kötötten, top-down elvárások mentén, évente rendszeresen megszervezett formális továbbképzés formájában, részben a mindennapi gyakorlatban észlelt nehézségek, problémák által generált bottom-up kezdeményezésekben jelenik meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Talán úgy tudnám a legpontosabban megfogalmazni, hogy ezen a helyen, ezen a közösségen belül mi folyamatosan műhelymunkázunk […], folyamatos a kommunikáció a szaktárgyon belül, legyen szó portfólióról vagy bármi másról… folyamatosan megosztunk egymással jól sikerült beadandókat, portfóliókat, extra produktumokat, fontos, hogy lássunk rá egymás munkájára – ezek informális együttműködések, viszont nagyon sok időt töltünk vele, s bevallom őszintén, élvezzük is”. („E” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilyen gyakorlati problémára épülő, a diákok aktív bevonásával, az ő érdemi visszajelzéseikre épülő, alulról kezdeményezett innovációt jelentett a portfólióalapú oktatás kidolgozásának ötlete. Ezt a vezetés által támogatott módszertani és stratégiai fejlesztést nem csupán az önszabályozó tanulóvá válás elősegítésére és az önálló tanulás támogatására való törekvés hívta életre, hanem a pedagógusok tanári énhatékonyságának és a személyes-szakmai identitás formálódásának megerősítésére irányuló belső igény is. A koncepció kidolgozását egy egymással szorosan együttműködő interdiszciplináris gyakorlatközösség kezdeményezte (kollaboratív kezdeményezőkészség). A közös cél, az együttműködésben aktív közösség kollektív hatékonysága és a diákok visszajelzéseinek beépítése (partnerség) az innovációs folyamatba megerősítette és elmélyítette a fejlesztéssel együtt járó tanulási folyamatot.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave