1.1.2. A szakmai tanulás szervezeti kontextusa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási keretrendszerünkben a pedagógus tanulásának szűkebb kontextusát adó mezoszintű tanulási térhez/szervezethez kötődő értelmezésben sarokpontként fogadtuk el azt a neoinstitucionalista megközelítést (DiMaggio–Powell, 1983, 1991; Biggart, 2015), amely szerint „egy szervezet legitimitását, s annak a tanulásban játszott szerepét nem elsősorban a jogi-formális struktúrák adják, hanem a szervezet tagjai által érzékelt valóság” (Lénárd et al., 2020, 51.). Munkánkban továbbá meghatározó az interpretatív szervezetelméleti megközelítés (Burell–Morgan, 1979) melyben a szervezeti valóság társas (közösségi) konstrukcióként értelmezett. Az interpretatív megközelítés lényege, hogy „a szervezeti valóság nem látható és nem vizsgálható közvetlen módon, hiszen a szervezetek lényegét azok a mögöttes jelentéstartalmak és értelmezések jelentik, melyek a szervezeti szereplők tudatában és interszubjektív folyamataiban, azaz interakcióik és kommunikációjuk révén »léteznek«. A szervezeti valóságot az interakciókban kialakuló jelentések hozzák létre, tartják fenn vagy változtatják meg; a szervezetkutatás is csak a helyi értelmezések, jelentések és interakciók megértésén keresztül lehetséges.” (Gelei, 2006, 82.) Ez a közös jelentésteremtés, jelentés azonban nem a homogenitást jelenti, hanem sokféle eltérő valóságértelmezést, amelyek kapcsolódása, ütközése teremti a szervezeti szokásokat, elvárásokat stb. Ebben a megközelítésben a szervezet megismerése a helyi szintre fókuszál. Arra, hogy a jelen levő jelentéseket, a helyi összetett valóságot hogyan határozzák meg a történetileg is eltérő narratívák. A megértés célja, hogy az egyének értelmezésein keresztül tárja fel a közös jelentést, azt, hogy épp milyen jelentések élnek, és miképpen jöttek létre a szervezetben. Kiemelt a szervezeti nyelvezet megismerése is, ami a jelentésadás fontos hordozója. A dialógus, melynek során e szervezeti nyelvezet megértése lehetséges, nemcsak a vizsgálat tárgya, hanem eszköze is, amelyen keresztül a vizsgált valóság és a kutató közelebb kerülhet a megértés folyamán (Gelei, 2006; Drótos–Lázár, 2017). Ha ilyen értelemben tekintünk a szervezeti valóságra, iskolára, mint amely egyedi, élő tere a helyi jelentéseknek, akkor ennek értelmében egy sajátos közösségi-kapcsolati térben alakul ki a „tanulás”, „fejlődés” jelentése is. Ez a jelentésközösség, az a kapcsolati tér a valóság, amit fel lehet tárni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkahelyi tanulásnak így környezete, feltételei, dinamizmus- és hatásrendszere van. A szervezetek és a bennük működő közösségek tanulásához olyan „térre” van szükség, mely alkalmas kapcsolatok építésére. Ez a tér lehet fizikai, virtuális, mentális is, vagy ezek keveréke, a lényeg, hogy fórumot biztosítson az egyéni és kollektív tudás fejlődéséhez (pl. az egyén számára ilyen megosztott tér lehet a csoport, a szervezetek számára a hálózatok).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulás megosztott terének különböző típusait Nonaka és Konno a tudásteremtés, a tanulás folyamatának egyes szakaszaihoz köti (Nonaka–Konno, 1998). E négy szakasz:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. szocializáció: melyben a közösség tagjai megosztják egymással tudásukat (pl. megfigyelés, hospitálás, utánzás stb.);
  2. externalizáció: amiben a rejtett tudásukat explicitté teszik (pl. megbeszélések, írások, narratívák) révén;
  3. kombináció: aminél a közösség tagjai az előző fázisban felszínre került tudásokat rendszerezettebbé teszik (pl. dokumentumokban rögzítik, hálózatot építenek ki);
  4. internalizáció, ahol az explicit tudást elkezdik a gyakorlatukban, tevékenységeikben alkalmazni (új módszer, közös tudás alkalmazása a mindennapokban).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interpretatív szervezetelméleti megközelítés, a neoinstitucionalista elméletek és Nonaka és Konno tudásteremtésről szóló elméletének elfogadása azt jelentette tehát számunkra, hogy vizsgálatunkban fontossá vált a formális képzésen túli, a szervezeten belüli informális és nemformális, valamint a szervezeten túlnyúló tanulási helyzetek értelmezése is, ennek feltárására szolgáltak az esettanulmányok. A kvalitatív vizsgálati részben (a vizsgálat részletes bemutatását lásd 1.2.1. alfejezet) készült esettanulmányok készítésekor a fenti elméleti alapvetésekre tekintettel különösen figyelmet fordítottunk arra, hogy:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az egyéni, csoportos, közösségi szintű tanulás mindig egymásba ágyazódva megy végbe, tehát egyszerre több tanulási térről beszélhetünk,
  • az egyes tanulási terek folytonosan kapcsolatban állnak egymással, az egyik tanulási koncepciója, gyakorlata befolyásolja a másikat,
  • értelmezni kell, hogy a közösség szintjén milyen tudások mikor rejtettek, vagy mikor válnak explicitté,
  • az új tudás alkotása nem csupán az objektív információk feldolgozása, hanem az egyes emberek hallgatólagos (szubjektív) meglátásainak, megérzéseinek kiaknázása is (Tynjälä, 2008).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieken túl építettünk Bell és Gilbert (1996) szakmai tanulás elméletére, amelyben a személyes, a társas vagy társadalmi és a szakmai tényezők együttes érvényesülését emelik ki. Elemzésükben rámutatnak a társas, társadalmi vagy szociális tényezők szerepére a szakmai tanulásban, s kiemelik az elszigetelődés problematikusságát is. Ehhez a gondolatmenethez kapcsoltuk Engeström (2001) harmadik generációs aktivitáselmélet-modelljét, amelyben megérthető, hogy a szubjektum és az objektum viszonyát hogyan formálhatják a szabályok, a közösség és a munkamegosztás is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MoTeL-kutatásban a szakmai tanulás vizsgálatakor a fenti interpretatív alapállásból következően számba vettük a rendszer által meghatározott szabályok mellett a szervezet saját szabályait, kultúráját, az egyéneket magukba foglaló különböző közösségek jellemzőit, valamint a közöttük megvalósuló munkamegosztást. Azt a kontextuális hatásrendszert, melyet a fenti elméletek alapján szintetizáltunk a kutatás számára, az 1. ábra mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek miatt a MoTeL-kutatás esettanulmányokhoz kötődő részében célunk volt:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. megérteni ezt a komplex, néha szövevényes kapcsolat- és hatásrendszert, ahogy a pedagógus tanulása az adott kontextusban, iskolában zajlik;
  2. megkeresni, azonosítani és jellemezni a szervezethez kapcsolódó és azon túlnyúló tanuló szakmai közösségeket, amelyek e tanulás kereteit adják;
  3. megérteni a „tanulás” helyi, adott közösségre jellemző jelentését;
  4. feltárni a szakmai fejlődésnek és tanulásnak a pedagógus saját tanulásához kapcsolódó személyes (Evans, 2014) és (tanuló)közösségi folyamatát és eredményeit is, azokat, amelyek nem feltétlenül a tanulói eredményességben mutathatók ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: Pedagógusok szakmai tanulásának kontextuális tere
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave