4.1. Előfeltételek és a szervezeti előzetes tudás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A reziliens szervezeti képességek vizsgálata során kifejezetten lényeges kérdés, hogy melyek lehetnek azok az előfeltételek, amelyek segítenek az adott szervezet proaktív és reaktív képességeinek megerősödésében. Duchek (2020) az alábbi elemeket azonosította: (1) széleskörű és sokféle tudásbázis, (2) a források (idő, pénz, emberi) elérhetősége, (3) szociális erőforrások, valamint (4) a decentralizált, megosztott döntéshozásra épülő hatalmi és felelősségi viszonyok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Mintha mindig erre készültünk volna”
 
Az iskolában a fenntartó által kezdeményezett, külső szakértő bevonásával történő intézményfejlesztés kezdődött el 2019-ben, melyet a járvány félbeszakított. A helyzetfeltárás alapján az intézményfejlesztés a következő fő fókuszokat tartalmazta: módszertani megújulás, digitális eszközök alkalmazása az oktatásban, tanulói munkaterhek csökkentése, tantervi fejlesztés. Az elindult digitális eszközök alkalmazását célzó módszertani tréninget a résztvevők pozitívan ítélték meg: úgy érzékelték, még csak a fejlesztés elején járnak, az első lépéseknél tartanak, de mindössze egy fő jelezte, hogy kudarcnak érzi a fejlesztést, ami kis ellenállást jelentett csak a szervezeten belül. Ebben a helyzetben jelent meg a koronavírus miatti iskolabezárás, mely gyökeresen átalakította az intézmény életét és áttematizálta az addigi fejlesztéseket.
A pedagógusok a vészhelyzet kapcsán retrospektív módon meghatározó előzményként számoltak be ezekről a fejlesztésekről. Fontosnak tartották, hogy (1) a pedagógusok többsége már találkozott olyan eszközökkel, körülbelül 1/3-uk munkája során használt olyan eszközöket, melyek alkalmasak voltak a digitális átállás körülményei között zajló oktatásra, az ehhez szükséges elemi kompetenciákkal rendelkeztek. A fejlesztési folyamat során már elkezdtek kialakulni (2) azok a formális és informális együttműködési formák, melyek a pedagógusok közti tudásmegosztás alapját jelenthetik. (3) Létrehoztak és elkezdtek feltölteni belső tudásmegosztó felületeket, amiket már részben használták is. (4) A munkatársak egy része elköteleződött a változás mellett.
Összességében tehát a távolléti oktatásban végzett munka eredményessége szempontjából kiemelt szerepet kaptak a megelőző időszakban szervezett, a digitális eszközök alkalmazását célzó módszertani tréning során megszerzett képességek. Itt a pedagógusok körében egyfajta konceptuális váltás zajlott le, mely alapvetően átkeretezte az eddigi fejlesztésekről való gondolkodást is. Szakmai fejlődésükről, tanulásukról a pedagógusok a következő módon nyilatkoztak:
 
„Itt még olyat soha nem hallottam, hogy ha valaki valamit meg akart csinálni, ne tehette volna meg.” (pedagógusinterjú)
 
„Mert az kevés, hogy valaki önmagában tudja használni a drive-ot, ehhez át kell alakítania az egész oktatást, ennek az IKT az csak egy pici szelete, ezek párhuzamosan futnak egymás mellett.” (pedagógusinterjú)
 
„Én abban egy nagyon nagy erőforrást láttam, hogy élhettünk a szabadságunkkal.” (pedagógusinterjú)
 
Részlet a „D” esetből.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiválasztott iskolákban erős vagy legalábbis folyamatosan erősödő szakmai tudásbázist találtunk. A szervezet tudásában megjelenő közös irányok a következők: (1) az elmúlt időszakban erősítették a pedagógusok és gyerekek digitális kompetenciáit – ahogy a fenti részben is látjuk, (2) a szűken vett tantárgyakon túlmutató tartalmak, tudás fejlesztésébe kezdenek. Ez utóbbira példa az „E” esetben a járvány előtt megalakult munkacsoport, amelynek fő célja, hogy 7. osztálytól felmenő rendszerben bevezesse a portfólióalapú oktatást. A valódi probléma, szükséglet, ami életre hívja a szakmai munkacsoport megalakulását:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„[A]z önszabályozó tanulóvá válás elősegítése, az önálló munkavégzés támogatása a portfólióalapú tanulás segítségével, mindezt hangsúlyosan összekapcsolva a szövegértési, szövegalkotási kompetenciaterület folyamatos fejlesztésével, az érettségire való tudatosabb felkészítéssel.” („E” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét irány arról tanúskodik, hogy az intézmények igyekeztek időben, proaktívan detektálni a globális és helyi kihívásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E két fő irány mindegyik esetre jellemző, a különbségek inkább a fókuszok kiterjedtségében, mélységében találhatóak. A digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán beszélhetünk az egyéni szintű kompetenciák fejlesztéséről, de szervezeti szinten létrejövő digitális munkacsoportról is, ami koordinálja e tudásterület fejlesztését, valamint egész intézményt átfogó digitális stratégiáról is, ahol közösen tervezik meg azt, hogy milyen digitális fejlesztésekre van szüksége az intézménynek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilyen digitális stratégiára példa a következő négylépcsős forgatókönyv, amit aztán a járványhelyzet átírt: 1. Digitális munkacsoport létrehozása pilotprogram keretében (2019–2020), 2. Digitális oktatás minden oktatási szintre történő folyamatos kiterjesztése 2021-től, 3. Digitális Mintaiskolává válás 2023-ra (Microsoft Innovatív Iskola), 4. Digitális tanuló szervezetként való működés („E” eset).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tantárgyakon túlmutató tudásbázis jelentősége az, hogy akár a gyerekek (pl. tanulói portfólió az önszabályozás érdekében – „E” eset), akár a közösségek fejlesztése (pl. osztályfőnöki munkacsoport – „A” eset), akár további módszertani innovációk (pl. jó gyakorlatok megosztása – „F” eset) kapcsán, a tantárgyi munkaközösségen átnyúló, horizontális munkacsoportok, projektek jöttek létre. Mindez pedig elősegíti a szaktanárok eltérő tudásának integrálását, az eltérő perspektívák konstruktív összehangolását, ami a szervezeti reziliencia egyik fontos előfeltétele. Mindegyik iskolára jellemző valamilyen szintű munkacsoporti, tantárgyakon átívelő közös szakmai munka, ami túlmutat a csupán hagyományos hierarchiára épülő iskolai struktúrán (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, tanárok). Az esetek egy részében mindez csupán egy-egy munkacsoportban realizálódik, amelyet legtöbbször a vezetőség kezdeményezett („C” eset, „B” eset, „D” eset), de az is lehet, hogy alulról indult el („E” eset). A munkacsoportok és az informális vagy cél-, illetve problémaorientált szakmai közösségek alakulása és tudásteremtése más esetekben szinte burjánzott („F” eset, „A” eset), ami a szervezet szintjén képes egy állandó megújuló szakmai tudásbázishoz hozzájárulni, elősegíteni a folyamatos kísérletezést, innovatív, alkotó tanári magatartást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy viszonylag újnak tűnő, éppen erősödni kezdő tudásbázis jelent meg az esetek felében („E” eset, „F” eset, „A” eset), ennek tartalma pedig a pedagógusok jóllétének elősegítése. A szervezet célkitűzéseiben és kezdeményezéseiben vált tetten érhetővé az e területtel kapcsolatos tudásbázis erősítése, a tudatosság növelése és az új viselkedési, cselekvési minták kialakítása. Ez a tudásbázis messze nem tűnt olyan kimunkáltnak a járványhelyzet pillanatában, mint a másik két, minden iskolára jellemző irány, de utólag, a reflexiós szakaszban kifejezetten felértékelődik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elérhető források esetében az idő és a pénz megteremtése általában kevésbé erős a közoktatásban, mint az üzleti szférában, az emberi erőforrás tervezése, elérhetősége viszont annál inkább, hagyományosan kifejezetten erős. E támogató erőforrások fontossága a vizsgált esetekben is külön kiemelendő, hiszen nemcsak a humán erőforrás tervezésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szakmai fejlődés és tanulás számára tervezett idő megteremtésére is, illetve a magán- és alapítványi intézményekben („E” eset és „F” eset) pénzügyi erőforrásokat is rendelnek a szakmai tanuláshoz, a szervezeti tudásbázis erősítéséhez. Figyelemre méltó, hogy a vizsgált iskolák közül többen rendszeres időközönként dedikált időt szánnak a belső képzésekre, tanulási alkalmakra: az „E” iskolában évente három alkalommal tartanak belső továbbképzéseket, az „A” iskolában évente váltva munkaközösségek által szervezett belső továbbképzések, illetve az iskola egészét érintő továbbképzések kerülnek megrendezésre. Jellemző a rendszeres egyeztetés, tudásmegosztás is a munkaközösségek szintjén („E” eset angol munkaközösségében akár napi szinten), iskola szintjén hetente egy dedikált, órarendbe épített idősávban („B” eset). Ezzel párhuzamosan több esetnél is felmerült a pedagógusok túlterheltsége, idő- és energiahiánya („B” eset, „A” eset).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szociális erőforrások megteremtése kiemelt jelentőségű az oktatási intézményekben, amelynek vizsgálatához Hargreaves és O’Connor (2018) fentebb ismertetett kollaboratív szakmaiságra vonatkozó tízelemes szempontrendszerét használtuk, mivel ennek segítségével az érintettek együttműködésének eredményességét árnyaltabban meg lehet mutatni. A kollaboratív szakmaiság tíz eleme közül minden iskolára kifejezetten sok jellemző igaz. Azt lehet mondani, hogy vannak (1) tipikus, szinte minden esetben megtapasztalt jellemzők; (2) olyanok, amelyek kihívást jelentenek; valamint (3) olyanok is, amelyek ritkán jelennek meg. Tipikus jellemző a kollektív hatékonyság és felelősség megélése a gyerekek fejlődése kapcsán és az ehhez is kapcsolódó közös munka, ami leginkább az említett munkacsoportokhoz kötődik. Kihívást jelentő elemként azonosítható a kölcsönös párbeszéd, ami őszinte feltárulkozással jár, a nehézségek nyílt megosztásával. A kollektív autonómia gyakran jelent meg értékként az iskolákban, a pedagógusok pozitív egymásrautaltságát, együttes gondolkodását, munkáját emelték ki ennek kapcsán; ugyanakkor a centralizált közoktatásban egyre inkább érzékelték a felülről jövő bürokratikus függést, külső bizonytalansági faktorokat (pl. finanszírozásban – „F” eset).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nehezen és csupán két iskolában („F” eset, „A” eset) jelenik meg a diákokkal való együttműködés, ami a diákok bevonódására épít, nem csak arra, hogy visszajelzéseket gyűjtenek. Illetve ugyancsak ritkább az, hogy teljes képben gondolkodjon mindenki, tehát, hogy szinte az egész tantestület értse, elköteleződjön a jól kimunkált iskolai vízió iránt, és aktívan tegyen, részt vállaljon a közösen kiérlelt célokért („F” eset, „A” eset). A legtöbbször ez inkább kisebb-nagyobb iskolán belüli közösségekhez kapcsolódik. A kollaboratív szakmaiság jellemzőinél talán a legizgalmasabb kérdés, hogy az érintettek milyen szinten érzékelik a szakmai együttműködés sikerességét. Gyakran inkább egy-egy kisebb szakmai közösséghez és nem az egész szervezethez kötik ennek megtapasztalását („E” eset, „B” eset). Az, hogy a szervezetben szinte minden tag bevonódik valamilyen szakmai együttműködésbe, csupán két esetben érződik („F” eset, „A” eset).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatalom és felelősség kapcsán Duchek (2020) kiemeli a megosztott döntéshozást és a szakértelemre épülő hatalom fontosságát, amelyek elősegítik a reziliens képességek kialakulását. Egyes intézményekben a kollaboratív szakmaiság még inkább „kikényszerített”, a vezetőség által kezdeményezett („D” eset, „C” eset), más intézményekben nagy hagyománya van az alulról jövő kezdeményezések felkarolásának, a proaktivitás támogatásának, a megosztott vezetésnek („F” eset, „A” eset).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Olyan, hogy valaki valamit szeretne előterjeszteni, és ezt nem tudná, olyan nincs.” („F” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy olyan esetet („B” eset) azonosítottunk, ahol a szakértelem és a pozíciók elválnak egymástól: a munkaközösség-vezetőket szakmai alapon kevésbé ismerik el, így felerősödnek az informális pozíciók, tudásmegosztások, amelyek nem erősítik, nem összehangoltak a formális pozíciókkal.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave