A szívet a szívsövény által elválasztva egy bal és egy jobb szívfélre, valamint pitvarokra (felül) és kamrákra (alul) lehet osztani. A pitvarokat a kamráktól a vitorlás szívbillentyűk választják el, reciprok nyitásukkal és záródásukkal (az egyik bezáródik, mielőtt a másik kinyílna) biztosítva az egyirányú véráramlást. A bal kamra és pitvar között a mitrális vagy kéthegyű, a jobb kamra és pitvar között a trikuszpidális vagy háromhegyű szívbillentyű mint egy „lengőajtó” segíti a megfelelő véráramlást. Mind a pitvarok (jobb és bal), mind a kamrák (jobb és bal) falát szívizomsejtek alkotják, lehetővé téve ezzel az összehúzódásukat. A pitvarok fogadják a szívbe érkező vért, és továbbítják azt a kamrák felé. A pitvarok és a kamrák közötti pitvar-kamrai (vitorlás) billentyűk biztosítják, hogy a vér ne juthasson vissza a kamrákból a pitvarokba. A pitvarok által továbbított és a billentyűkön áteresztett vér a kamrákba érkezik. A vérrel telt kamrák erőteljesen összehúzódnak, olyan nyomást hozva ezzel létre, mely aztán kihajtja a vért a test felé. A bal kamra (mely a szívcsúcsot alkotja) a bal pitvarból továbbított (oxigénben gazdag) vért az aortába, a test legnagyobb verőerébe továbbítja, mely onnan a test szöveteibe jut el. A jobb kamra a jobb pitvarból kapott (oxigénben szegény) vért a tüdőverőéren keresztül a tüdőbe juttatja, ahol a vörösvérsejtek hemoglobinjai újra oxigént kötnek magukhoz, és így, az oxigénben gazdag vér immár a bal pitvarba jutva, a bal kamrán keresztül újra az aortába juthat. A kamrákat a verőerektől (bal kamra – aorta; jobb kamra – tüdőverőér) szintén billentyűk, az úgynevezett tasakos típusú billentyűk (a bal oldalon aortabillentyű, a jobb oldalon a pulmonális billentyű) választják el, illetve biztosítják a véráramlást.