Teleki Szidalisz Ágnes: Szív-ügyünk • A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei
›
I. A szív- és érrendszer felépítése és működése
›
3. A szív felépítése és működése
›
3.4. A vérnyomás és a szívciklus

3.4. A vérnyomás és a szívciklus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vérkeringés fenntartásához a megfelelő vérnyomás (a nagy vérkörben, vagyis az artériás rendszerben uralkodó nyomás) megléte nélkülözhetetlen. A vérnyomás a keringési rendszer központi és perifériális (környéki) része közötti nyomáskülönbség a vérnek az erek falára kifejtett nyomásával mérve, higanymilliméterben (Hgmm) kifejezve. A vérnyomás az azt meghatározó két elem, a perctérfogat (az a mennyiség, amit a szív egy perc alatt a főverőérbe pumpál) és a teljes perifériás érellenállás szorzata. Miután a szívkamrákból a vér kiáramlik, sem az aortában, sem a nagyobb artériákban nem ütközik jelentős áramlási ellenállásba. Mielőtt azonban a vér elérné a kapillárisokat (hajszálereket), a simaizomszövetből felépülő, igen kis átmérőjű arteriolákba (kisebb verőerekbe) jut, amelyek a keringési rendszer perifériális részének a legnagyobb áramlási ellenállását fejtik ki. Így a véráram – általános, kissé leegyszerűsített megfogalmazásban – a szív és az arteriolák közé szorul, ami így nyomást (vérnyomást) eredményez.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kamrák összehúzódása (szisztoléfázis) során a bal kamrai nyomás néhány (<7) Hgmm-ről 120 Hgmm-re emelkedik; az ebben a fázisban mért legmagasabb nyomás a szisztolés nyomás. Ezen összehúzódás következményeként kerül a vér a keringési rendszer központi részébe, az aortába, és onnan a nagy verőerekbe, amelyek a szerveket és testrészeket látják el vérrel (szisztémás keringés). A bal kamra ezután elernyed (diasztolé), így a pitvarból (ahol néhány Hgmm-rel nagyobb a nyomás) a mitrális billentyűn keresztül ismét passzívan vérrel telítődhet. A diasztolés időszak alatt az aorta véráramlása és így nyomása csökken ugyan, de nem esik le túlzottan, mert elasztikus típusú artériáról lévén szó az aorta rugalmas összeugrása fenntartja a vér diasztolés nyomását, amely így ismét az átlagos 80 Hgmm-re csökken. Noha a kamrákból azonos mennyiségű vér áramlik ki, a fentebb már említett kis vérkör keringése – a pulmonális keringés – a nagy vérkör (szisztémás) keringésénél rövidebb és jóval alacsonyabb nyomású; a pulmonális keringés a feltétele azonban annak, hogy az oxigéndús vér újra a szívbe jutva elindíthassa a következő szisztémás ciklust.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szívciklus ekként a szív egyszeri összehúzódásainak (szisztolé) és elernyedéseinek (diasztolé) együttese. Először a pitvarok húzódnak össze, a kamrákba pumpálva ezzel a vért, majd a kamrák húzódnak össze, hogy a testbe hajtsák ki a vért. A szívciklus (az összehúzódás és elernyedés együttese) során a billentyűk záródása okozza a szívverés hangját; a mitrális és a háromhegyű billentyűk kamrai szisztolé elején történő záródása okozza a szívverés hangjának első szakaszát. (úgynevezett első szívhang, S1), míg az aorta- és tüdőbillentyűknek a kamrai szisztolé végén történő záródása okozza a második szívhangot (S2). A szív percenkénti összehúzódásainak száma a szívritmus, illetve pulzusszám, de számos más néven is hivatkoznak rá a köznyelvben: szívverés, szívdobbanás (átlagos értéke 70, de a 60 és 100 közötti pulzusszámot normálisnak szokták meghatározni). A szívritmust a jobb pitvarban található szinuszcsomó (ingerületkeltő központ) szabályozza. A szinuszcsomó elektromos impulzusokat bocsát ki, mely először a pitvar, majd a kamra izmait húzza össze, szabályozva így a fentebb már bemutatott folyamatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A normál vérnyomás fenntartásának további feltétele, hogy a véredények (erek) és az áramló vér térfogata megfeleljen egymásnak. Ezen egyensúly megbomlását alapvetően két folyamat okozhatja: vagy a vér térfogata csökken jelentős mértékben (például külső vagy belső vérzés nyomán fellépő vérvesztés okán), vagy a véreloszlás változik meg oly mértékben, ami miatt a ténylegesen keringő vér térfogata csökken (hétköznapi, gyakori példa lehet erre, mikor egy bőséges étkezés után, az emésztést elősegítendő több vér áramlik a gyomorba, átmenetileg és enyhén csökkentve ezzel más szervek, szövetek vérellátását – lásd a testi fáradtság enyhe érzését, mely ilyenkor gyakran fellép).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vértérfogat tartós és nagy mértékű csökkenése vérnyomáseséshez, akár vérkeringési shockhoz vezethet, közvetlen életveszélyes állapotot okozva ezzel. A vértérfogat növekedése (például az erek szűkülete miatti véredénytérfogat csökkenés okán) emelkedett vérnyomást okozhat, terhelve ezzel a kardiovaszkuláris rendszert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyugalomban mérhető vérnyomás változik az életkorral, ám a felnőttek számára érvényes normál értékei így is meghatározhatók (lásd 1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A vérnyomásértékek kategóriái (Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Hypertónia Társaság 2018-as irányelvei szerint)
Kategória
Szisztolés (Hgmm)
Diasztolés (Hgmm)
Optimális
< 120
és
< 80
Normál
120–129
és/vagy
80–84
Emelkedett normál
130–139
és/vagy
85–86
I. fokú (enyhe) hipertónia
140–159
és/vagy
90–99
I. fokú (középsúlyos) hipertónia
160–179
és/vagy
100–109
III. fokú (súlyos) hipertónia
≥ 180
és/vagy
≥ 110
Izolált szisztolés hipertónia
≥ 140
és
< 90
1 Hagyományosan a felkar feletti, úgynevezett brachialis vérnyomást mérik, azonban jó tudni, hogy az érpálya eltérő pontjain más-más vérnyomásérték mérhető. Ennek kapcsán azonban leegyszerűsítő lenne azt gondolni, hogy a szívnél, centrálisan a legnagyobb, a periférián pedig a legkisebb, és ezért áramlik a vér abba az irányba. Az aortában egészséges, fiatal személy esetében akár 15–20 Hgmm-rel kisebb nyomás mérhető (ez a centrális vérnyomás), mint a periférián (például a felkar felett). Ennek oka, hogy az aorta fala elasztikus elemekből áll, a szívösszehúzódások után, a szisztoléban az aorta „feltágításához” kisebb nyomás elegendő, mint a már muszkuláris elemeket is tartalmazó perifériás ütőerek (például a felkar erei) esetében. A vér ennek ellenére a periféria felé áramlik, nem folyik vissza, ennek éppen az aorta elasztikus tulajdonsága, nagyfokú tágulékonysága az oka. Így a szív ciklusos működését éppen az aorta tágulékonysága, tartalékoló funkciója alakítja át folyamatos áramlássá.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave