2. A szívkoszorúér-megbetegedés kivizsgálása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esetek nagy részében az új keletű vagy a már meglévő, de súlyosbodó tünetek hívják fel a figyelmet a betegségre, és indítják el a diagnosztikus folyamatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iszkémiás szívbetegség diagnózisát sok esetben a nem invazív (behatásmentes: nincs szükség a testbe behatolni szúrás, vágás, vagy seb ejtésével), fájdalommentes elektrokardiográfiai (EKG) vizsgálattal lehet megerősíteni. Az EKG-vizsgálat során a mellkasra helyezett elektródák regisztrálják a szinuszcsomó által kibocsátott elektromos jeleket, amivel többek közt a szívritmusról, a szív esetleges ingerületvezetési zavarairól, a szívizomzat károsodásairól és más fontos indikátorokról nyerhető átfogó kép. Amennyiben a nyugalmi állapotban elvégzett EKG nem mutat eltérést, a beteg fokozódó fizikai terhelésével (például futópadon vagy szobakerékpáron) növelve meg a szívizom oxigénigényét (úgynevezett terheléses EKG) jelenhetnek meg az EKG-elváltozások. Ebben az esetben a beteg terhelhetősége jelezheti az iszkémia súlyosságát is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Holter-vizsgálat egy olyan 24, 48, akár 72 órás EKG-vizsgálat, amely lehetővé teszi, hogy egy (vagy több) teljes napon keresztül, tehát otthoni, természetesen körülmények között a mellkasra rögzített elektródák monitorozzák a szív elektromos működését. Az elektródák által továbbított jeleket egy kis (szinte mobiltelefon-nagyságú) készülék (Holter-monitor) regisztrálja, amelyet a beteg a derekára/övére csatolhat, esetleg a nyakába akaszthat. Ezzel a vizsgált időtartam alatt számos tevékenység (séta, munkavégzés, alvás stb.) során vizsgálható a szívműködés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt években a terheléses vizsgálatok kisebb hangsúlya mellett a technikai lehetőségek fejlődésével igen nagy teret nyertek a képalkotó vizsgálatok, amelyek akár önmagukban, akár szintén a beteg terhelésével összekötve adhatnak képet a koszorúerek állapotáról. [3]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem invazív és teljességgel fájdalommentes diagnosztikus eszköz a röntgen. Ennek alkalmazása során a mellkasról készített röntgenfelvétel a szív nagyságáról, illetve bizonyos típusú megnagyobbodásairól, az aorta és a nagy vénák elhelyezkedéséről nyújthat információt. A szívkoszorúerek állapotáról ugyan a röntgen nem nyújt információt, de egyéb szívbetegségre utaló jelek felismerhetők lehetnek általa, ezáltal segítve a pontos diagnózist.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az echokardiográfia (szívultrahang) a szív nem invazív, fájdalommentes ultrahangos vizsgálata, amivel regisztrálhatóvá válik a szív mérete és alaki jellemzői, az aorta esetleges elváltozásai, a szívkamrák és a szívbillentyűk működése, az esetleges vérrögök jelenléte a véráramban, és maga a véráramlás is. A vizsgálat nyomán kiszámolható az ejekciósfrakció-érték is (lásd a 4. kitekintő ablakot). A szív ultrahangos vizsgálatát gyakran kiegészíti az úgynevezett Doppler-ultrahang, amelynek segítségével kiszámolható a véráramlás sebessége, akár a billentyűbetegségek mértéke is (a vizsgálat alapja a Doppler-hatás, amellyel a mozgó célpontról [például a vörösvérsejtről] visszaverődő ultrahanghullám frekvenciájának – a megfigyelőhöz viszonyított – változása alapján deríthető fel az adott célpont, itt a vörösvérsejtek mozgása és ezáltal a vér áramlása).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4.
Ejekciós frakció
 
Az ejekciós frakció érték igen fontos mutatója a szív teljesítőképességének. Az ejekciós frakció (EF) egy arányszám, mely a verőtérfogat (az a térfogat, amelyet a szívkamrák összehúzódásukkor az aortába vagy a tüdőverőérbe ürítenek ki) és a végdiasztolés térfogat (a diasztolé végén mért kamrai térfogat) hányadosával fejezhető ki. Fontos, hogy a legerőteljesebb szisztolé sem üríti ki teljesen a kamrát, tehát az ejekciós frakció sosem 100/100. Az EF-et hagyományosan százalékban fejezik ki.
A szívelégtelenség szempontjából hagyományosan a bal kamra ejekciós frakció mutatójára (bal kamrai szisztolés funkció) hivatkoznak: egészséges szívműködés esetén ez az érték 60% vagy magasabb (bizonyos kritériumok szerint már az 50%-ot elérő EF is normálisnak vagy megtartottnak nevezhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kardio-CT- (komputertomográfia) vizsgálat egy speciális röntgenvizsgálat, amelynek segítségével részletes kép nyerhető a szív struktúrájáról. Ez egy nem invazív diagnosztikus eljárás, azonban a pontosabb kép érdekében a vizsgálat előtt kontrasztanyagot adnak be a beteg szervezetébe. Ezzel a vizsgálattal látható válik mind a szív szerkezete, felépítése, mind annak esetleges eltérései, valamint a szívüregek és az erek helyzete és mérete is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén CT-vizsgálatra épül a képalkotó eljárások egyik legmodernebb formája, a koronária komputertomográfiás angiográfia (CCTA), amely közvetlen információt nyújthat a koszorúerekben kialakult ateroszklerotikus plakkokról, illetve az ér belső átmérőjéről, az úgynevezett lumenszűkületről is. Ez a nem invazív eljárás igen pontosan és érzékenyen képes azonosítani az esetleges koszorúér-szűkületet. A vizsgálat során elsőként intravénás infúzióban kontrasztanyagot jutattnak be a beteg személy szervezetébe, amellyel jobban kirajzolódnak a koszorúerek, azok helyzete, esetleges szűkülete.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koszorúerekben kialakult szűkület elhelyezkedéséről, hosszáról és súlyosságáról a továbbiakban a mérsékelten invazív, diagnosztikus célokat szolgáló katéteres beavatkozás, a koronarográfia (koszorúérfestés) szolgálhat információval. A beavatkozás során a combverőéren vagy az alkar verőerén keresztül egy katétert (lényegében egy vékony csövet) vezetnek fel az érrendszerbe, majd a koszorúerekbe, akár a szívüregekbe. A katéteren keresztül egy speciális sugárfogó kontrasztanyagot juttatnak a koszorúerekbe (vagy a szívüregbe), amely „megfesti” a koszorúereket, ezáltal lehetővé téve a vér és az erek röntgennel történő megjelenítését, a tüneteket okozó szűkület pontos kirajzolását. A vizsgálat szükség esetén összeköthető érsebészeti beavatkozással is, amely során a szűkült érszakaszt – a korábban felvezetett katéter segítségével – kitágíthatják, kitisztíthatják – ezt nevezik percutan transluminalis coronaria angioplasticának (PTCA; a koszorúerek tágításának folyamatáról részletesen a III.2.1. fejezetben lesz szó).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén mérsékelten invazív, katéteres diagnosztikus eljárás a frakcionális flow rezerv (FFR), amely a koronarográfiás vizsgálatot egészítheti ki. Míg ugyanis az utóbbi pontosan és érzékenyen mutathatja meg az ateroszklerotikus plakko(ka)t és a koszorúerek szűkületét, arról nem, vagy nem pontos információt ad, hogy a szűkület funkcionálisan milyen hatást gyakorol a vér áramlására, tehát hogy milyen mértékben korlátozza azt az érben. A frakcionális flow rezerv (FFR) vizsgálat során szintén egy katétert vezetnek a koszorúérbe, a szűkület közelébe, amelynek végén egy nyomásmérő szenzor található. Ennek segítségével megmérik a szűkült ér maximálisan elérhető véráramlását, s az eredményt aztán az ugyanazon az érben elméletileg elérhető maximális véráramláshoz hasonlítanak. Ezáltal megbecsülhetővé válik, hogy az adott szűkület milyen mértékben korlátozza, akadályozza a vér átáramlását, ami a további kezelés és terápia meghatározásában fontos információ. [5, 6]
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave