Szív-ügyünk - 3.1.5. Elhízás, túlsúly

Teleki Szidalisz Ágnes: Szív-ügyünk • A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei

›

IV. A szívkoszorúér-betegség kialakulását és lefolyását befolyásoló tényezők

›

3. A koszorúér-betegség kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó tényezők

›

3.1. Biológiai rizikófaktorok

›

3.1.5. Elhízás, túlsúly

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p1/#m943szu_f4315_p1 (2024. 04. 29.)

Chicago

Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 04. 29. https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p1/#m943szu_f4315_p1)

APA

Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 04. 29. https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p1/#m943szu_f4315_p1)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az elhízás (obesitas) gyakorisága világszerte majdnem megduplázódott 1980 és 2008 között, 2008-ban a férfiak 10%-a, a nők 14%-a volt elhízott (BMI ≥ 30kg/m2). [47] A túlsúly és az elhízás káros hatása az általános egészségi állapotra és különösen a szív- és érrendszer állapotára jól dokumentált. Az elhízás negatívan hat a legtöbb kardiovaszkuláris kockázati tényezőre, beleértve a vérben található lipoproteinek (például koleszterin) mennyiségét, a vérnyomást és a vércukorszintet, valamint károsítja a szívkamrák működését, strukturális és funkcionális elváltozásokat okozva bennük. [48]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p2/#m943szu_f4315_p2 (2024. 04. 29.)

Chicago

Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 04. 29. https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p2/#m943szu_f4315_p2)

APA

Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 04. 29. https://mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4315_p2/#m943szu_f4315_p2)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Így – noha az elmúlt évtizedekben több, az „elhízásparadoxont”1 alátámasztó adat is megjelent [49] – nem kétséges, hogy az obesitas számos szív- és érrendszeri betegség (magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció) előfordulásának kockázatát növelő tényező. [48, 50] Mindazonáltal azon vizsgálati eredmények, amelyek a testsúlycsökkentésnek a szív- és érrendszer állapotára gyakorolt hatását vizsgálják, ellentmondásosak. Ennek egyik fő oka, hogy számos kutatás nem tett különbséget a testtömegindex (BMI), illetve a testsúly csökkenése, valamint kifejezetten a test zsírtömegének csökkenése között. Utóbbi igazoltan és jelentős mértékben csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, [51] aminek legfőbb eszközei a rendszeres fizikai aktivitás és a szénhidrátban szegény, csökkentett kalóriatartalmú étrend lehet. [23]

1 Több hosszmetszeti vizsgálat eredménye szerint az elhízott hipertóniás betegek jobb rövid és hosszú távú prognózissal rendelkeznek, mint „ideális” testsúlyú társaik. Ennek magyarázataként a túlsúlyos betegekre jellemző alacsonyabb szisztémás vaszkuláris rezisztencia szerepét valószínűsítik. [48]

Kivonat

fullscreenclose

printsave