3.4.1. Táplálkozás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táplálkozás mind a koszorúér-betegség kialakulásában, mind lefolyásában fontos szerepet játszik. Hagyományosan egyes tápanyagok (zsírsavak, növényi rostok, vitaminok és ásványi anyagok) és bizonyos ételek/ételtípusok fogyasztását, illetve specifikus étrendi szokásokat hoznak összefüggésbe a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel. [23]
 
Tápanyagok (zsírsavak, növényi rostok, ásványi anyagok)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zsírsavak fogyasztása kapcsán a Nurses’ Health Study keretében [142] mintegy 80 ezer vizsgálati személyt követtek nyomon 20 éven át, és azt találták, hogy a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása fordított kapcsolatban, míg a transzzsírok fogyasztása egyenes kapcsolatban állt a koszorúér-betegség megnövekedett kockázatával. A növényi rostok szerepét vizsgálták egy áttekintő tanulmányban, [143] és arra jutottak, hogy az étrendi rostok fogyasztása (7g/nap) a koszorúér-betegség kisebb kockázatával járt együtt. A sófogyasztással kapcsolatban továbbá több kutatás [144, 145] megállapította, hogy a só fogyasztásának már mérsékelt csökkentése (1g/nap) is jelentős vérnyomáscsökkenéshez vezethet. A napi sófogyasztás optimális mennyisége 3g/nap, de mindenképpen ajánlott 5g/nap alatt tartani a sóbevitelt.
 
Ételek és ételtípusok (gyümölcs és zöldség, hal, diófélék, cukrozott italok)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglaló tanulmányok eredményei szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás protektív hatást fejt ki a szívkoszorúér-betegség kialakulásával és lefolyásával kapcsolatban. A naponta fogyasztott zöldség és gyümölcs minden további adagja (~80g) 4%-kal csökkentheti a kardiovaszkuláris halálozás [146] és 4–7%-kal a koronáriaesemények kockázatát. [147]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A halfogyasztás hatása szintén számos tanulmány [148] vizsgálatának tárgyát képezte. Ezek eredménye szerint már heti egyszeri halfogyasztás is a szívkoszorúér-betegségből eredő halálozás kockázatának 16%-os csökkenését eredményezheti, amely összefüggés feltehetően az ómega-3 zsírsavak protektív hatásának köszönhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az olajos magvak fogyasztása kapcsán majdnem húsz kutatás eredményeinek elemzése [149] során megállapították, hogy napi 30 gramm dióféle, illetve olajos mag fogyasztása akár 30%-kal is csökkentheti az iszkémiás szív- és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bizonyított továbbá, hogy a cukorral édesített üdítőitalok fogyasztása szoros összefüggésben áll az elhízással, metabolikus szindrómával és a diabetes mellitusszal mind gyermekek, mind felnőttek körében. Napi 2 adag cukorral édesített üdítőital elfogyasztása (összehasonlítva havi 1 adaggal) a koszorúér-betegség 35%-kal megnövekedett kockázatával járt együtt nőknél (egyéb életmódbeli kockázati tényezők kontrollálása után). [23] A WHO irányelvei szerint a napi energiabevitel maximum 10%-át ajánlott cukorból (mono- és diszacharid) fedezni, amelynek tartalmaznia kell mind a hozzáadott cukorforrásokat, mind a gyümölcsökkel vagy gyümölcslevekkel elfogyasztott cukormennyiséget.
 
Specifikus étkezési szokások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A specifikus étrendi szokások egészségre gyakorolt hatása kapcsán egy, közel 7500, magas kardiovaszkuláris kockázatú személyt bevonó, 5 éves hosszmetszeti kutatásban [150] azt találták, hogy a mediterrán étrendet követő csoport tagjainál jelentősen csökkent a súlyos kardiovaszkuláris események (MI, stroke, kardiovaszkuláris halálozás) előfordulásának kockázata. (A mediterrán étrend része az olívaolaj, gyümölcs, diófélék, zöldségek és gabonafélék gyakori fogyasztása; a hal és baromfihús mérsékelt fogyasztása; a tejtermékek, vörös hús, feldolgozott húsok és édességek visszafogott fogyasztása, illetve az ételek mellé bor mérsékelt fogyasztása).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá az elmúlt 60 év 146 kutatásának áttekintő elemzése [151] feltárta, hogy a zöldségek, olajos magvak és az egyszeresen telítetlen zsírsavak fogyasztása, illetve a mediterrán diéta elveit követő táplálkozás (oki) protektív tényezőként jelentős szerepet játszik a koszorúér-betegségek kialakulásában, míg a transzzsírsavak, magas glikémiás indexű ételek és általában a nyugati táplálkozási szokások kockázatot növelő, káros tényezőkként szerepelnek. A kutatók számos más tápanyag és étel (hal, ómega-3 zsírsav, teljes kiőrlésű gabonafélék, E- és C-vitamin, béta-karotin, alkohol, gyümölcs) esetében közepes erősségű kapcsolatot találtak a koszorúér-betegséggel összefüggésben, ám az eredmények ezek kapcsán nem minden esetben voltak következetesek, illetve meggyőzők. Más ételek, tápanyagok kapcsán (E-vitamin, aszkorbinsav, telített és többszörösen telítetlen zsírsavak, hús, tojás, tej) pedig az eredmények kifejezetten gyengének bizonyultak. [151]
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave