3.4.5.1. Az egészségmagatartást befolyásoló nemi, életkori és szocioökonómiai szempontok
 
Nem
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészség-betegség viszonyában megjelenő nemi különbségekkel foglalkozó tudományterület, az úgynevezett gendermedicina kutatásai nyomán mára ismertté és elfogadottá vált, hogy a tünetek megjelenésében, észlelésében és az arra adott válaszokban (tehát az egészségmagatartásban) nagyfokú eltérések lehetnek férfiak és nők között, [201] melyek a tényleges egészségi állapot jelentős eltéréseiben is megmutatkoznak. 2016-ben a magyar nők születéskor várható átlagos élettartama majdnem 7 (6,78) évvel volt magasabb, mint a férfiaké, [202] Európa más országaiban ez a szám 5,6 év volt 2012-ben, [203] amely jelenség a „nemek közötti szakadék” (gender gap) elnevezést kapta. [201] A férfiak és nők egészségi állapotában megmutatkozó biológiai különbségeken túl (elsősorban a női nemi hormonok szerepét említve, amelyek a menopauzáig protektív hatást fejtenek ki), igen fontos figyelembe venni az egészségmagatartásban megmutatkozó nemi különbségeket is. Ehhez kapcsolódóan fontos azonban különbséget tenni a biológiai és a társadalmi nem között. A fentebb említett – és legnagyobb részben az eltérő egészségmagatartás által közvetített – halálozási különbségek mögött ugyanis a kutatások nem elsősorban a biológiai nem, sokkal inkább a szocializáció során kialakuló nemi szerepbeli különbségek hatását valószínűsítik. E koncepció alapja, hogy a társadalmilag konstruált nemi szerepek, a hagyományos maszkulin és feminim beállítódás olyan elvárásokként működnek, amelyek hatnak az egyén egészséghez-betegséghez való viszonyára is. A sztereotíp maszkulin elvárás szerint a férfi kerüli a gyengeség vagy sérülékenység látszatát, erős és kemény, aki nem igényel támogatást vagy segítséget, és elutasítja az olyan feminim beállítódást, amely törődik a saját egészségével, kifejezi akár a szükségleteit, akár a fájdalmat, és szükség esetén segítséget is kér. A sztereotíp férfi képes mindent irányítani, és uralni, eközben pedig a saját biztonsága vagy egészsége irreleváns tényezőnek minősül.[204] E sztereotíp beállítódás következményeivel nap mint nap találkozhatunk: a maszkulin férfi nem fordul orvoshoz „minden aprósággal”, hisz „neki nincs ideje erre”, és „majd akkor megy orvoshoz, ha viszik”. Az „igazi férfi” vállalja a veszélyt, a kockázatot, így bizonyos egészséget károsító rizikóviselkedések – mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, az ittas állapotban történő autóvezetés vagy az extrém sportok űzése – szintén a férfiasság demonstrálását szolgálhatják. [204, 205] Ezzel szemben a hagyományos női nemi szerepbe jobban illeszkedik a saját és mások (például a család) egészségével való „őrző-védő” törődés, [205] így az egészséget védő és fejlesztő viselkedésformák gyakorlása is, csakúgy, mint az orvos felkeresése kevésbé komoly tünetekkel is, akár csak megnyugtatásért. Ezen alapvető különbséget fejezi ki igen szemléletesen az orvosszociológia egyik alapvetése, amely szerint „a nők megbetegszenek, a férfiak pedig meghalnak”. Gyakran megfigyelhető továbbá, hogy a férfit a nő „küldi” orvoshoz vagy szűrővizsgálatra, [205] a nő felügyeli a férfi gyógyszerelését, és jellemzően az egészséggel kapcsolatos reklámok is a nőket célozzák meg, akár a gyermekek, akár a férjek, férfiak egészségéről van szó. Egy egészségvédő viselkedés van, amely a kutatások eredményei szerint jobban jellemző a férfiakra: a testmozgás. [206, 207] Ennek oka lehet a fizikai erőnlét növelésének igénye (amely szintén jobban illik a hagyományos férfi nemi szerepbe), csakúgy, mint a nők rendelkezésére álló kevesebb szabadidő. [201] Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy míg az egészségvédő viselkedések a női nemmel, addig az egészségkárosító viselkedések a férfi nemmel korrelálnak. [204, 205, 208]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon fontos hangsúlyozni azonban, hogy a nemek közötti különbségek kapcsán leginkább a statisztikai adatokból származó általános mintázatokról beszélhetünk, amelyeket ugyanakkor óvatosan kell kezelni, és mindig teret hagyni az egyéni tényezők esetleges befolyásoló szerepének is. Ennek figyelmen kívül hagyása vezethet ugyanis ahhoz a – mind a laikusok, mind a szakemberek körében megtalálható – előítélethez, amely szerint a nők tünetei általában kevésbé súlyosak, gyakrabban pszichés eredetűek (a klasszikus „pszichoszomatikus” értelemben véve), ekként azokat kevésbé kell komolyan venni vagy kivizsgálni az egészségügyi ellátás során. [205]
 
Életkor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségmagatartás megértésében és esetleges módosításában további fontos szempont lehet az egyén életkora is, miközben maguk az egészségviselkedések, illetve azok hangsúlya is változik az egyes életkorokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kisgyermekkorban az egészségviselkedések kapcsán érthető módon mindenekelőtt a szülők, a család befolyása érvényesül. A családra jellemző egészségviselkedések fektetik le a gyermek táplálkozással [209] és testmozgással [210] kapcsolatos szokásainak alapjait. A szülők lehetőségeitől és döntéseitől függ, hogy milyen minőségű egészségügyi ellátáshoz jut a gyermek, [211] ahogy a szülők egészséggel-betegséggel kapcsolatos nézetei és attitűdjei is befolyásolják mind az egészséges, mind a beteg gyermek viszonyulását e kérdéshez. [212] Az egészségnevelés szempontjából ezen kitüntetett időszak fontosságát jelzi az óvodai és kisiskoláskori egészségnevelő programok elterjedése, [213] valamint az iskolai egészségnevelő és egészségfejlesztő programok Nemzeti alaptantervbe való befoglalása is. [214]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségmagatartás kialakulásának kiemelt időszaka a serdülőkor, amikor a biológiai, fiziológiai, pszichológiai, társas és kulturális tényezők komplex összjátékának eredményeként kialakulnak a későbbi életstílus alapjai, [215] amelyek aztán jelentős stabilitással és folytonossággal megmaradnak felnőttkorban is. [216] Ebben az életkorban az eddig jelentős szülői, családi hatások mellé immár a kortárskapcsolatok befolyása is társul. Kitüntetett időszak ez, amikor a serdülők – gyakran kortársaik hatására – számos rizikó- és potenciálisan kockázatos viselkedést is kipróbálnak: a dohányzás és az alkoholfogyasztás jellemzően ekkor jelenik meg, [217] csakúgy, mint a különböző kábítószerek kipróbálása is ezen életkor – bár természetesen nem törvényszerű – jellemzője. [218] A nemi élet indulásával növekedhet a szexualitáshoz kapcsolódó kockázati viselkedések gyakorisága is (például védekezés nélküli szexuális kapcsolat), [219] valamint a gyors és jelentős testarány- és testalkatváltozások miatt a testkép- és ahhoz kapcsolódó táplálkozási zavarok veszélye is megnő. [220] Emellett az egészséget védő viselkedésekben – mint például a fizikai aktivitás [210] vagy a táplálkozás [209] vonatkozásában – serdülőkorban jelentős negatív változások figyelhetők meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a serdülőkori egészségmagatartást is kulturális, társas és egyéni tényezők sora befolyásolja. A szülők társadalmi-gazdasági státusza a serdülők egészségviselkedésére is hatással van (ahogy erről alább részletesen lesz szó), de életkori sajátosságaikból fakadóan e korosztály hangsúlyosan ki van téve a tömegkommunikáció hatásainak is (lásd például a média által közvetített testideálok), ahogy a különböző termékek (például dohányáruk) elérhetősége és ára is egy további jelentős szempont. [215] Az olyan egyéni tényezők továbbá, mint a szenzoros élménykeresés személyiségvonása szintén igazoltan együtt jár a rizikóviselkedésekkel, mint például a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy a kockázatos szexuális viselkedés. [221]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E jelentős serdülőkori hatások és változások rövid és hosszú távú potenciálisan káros következményei miatt (amelyek nemcsak a fiatal egészségi állapotára, de az iskolai teljesítményére is hatással lehetnek), [215] továbbá szem előtt tartva, hogy a krónikus betegségek kialakulása sokszor több évtizedes folyamat eredménye, a serdülők egészségmagatartását célzó intervenciók különösen fontos szerephez jutnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felnőttkorban és az életkor előrehaladtával egyre hangsúlyosabbá válnak a szándékolt és tudatos egészségviselkedések, aminek egyik oka lehet, hogy az életkor előrehaladtával megjelenő egészségügyi problémák az egészségre való nagyobb és tudatosabb odafigyeléshez vezetnek. [207] Az életkor előrehaladtával a tünetek, az esetleges krónikus betegségek megjelenésével azonban változhat az egyén egészségével kapcsolatos kontrollérzete, ami az egészségmagatartására is kihat. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014-es adatai szerint az életkor előrehaladtával csökken a meggyőződés, hogy az egyén jelentős mértékben tehet az egészségéért. [222] Míg a 18–34 évesek korcsoportjában a nők 90%-a és a férfiak 93%-a gondolta úgy, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért, addig a 65 év felettiek körében ez az arány 65% volt mindkét nem esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségmagatartáshoz való viszonyulásban e szempontból az idős személyek két csoportja különböztethető meg. Az egyik csoportot, akik magukat sérülékenyebbnek látják különféle betegségek kialakulása szempontjából, az esetleges tünetek vagy betegségek elkerülésének lehetőségével lehet motiválni és egészségfejlesztő tevékenységekbe bevonni. Az idősek másik csoportja esetén ezzel szemben az előnyökre épített motiválás lehet hatékonyabb, amely a meglévő jó egészségi állapot megőrzésére vagy fejlesztésére fókuszál. [222] Természetesen egyéb, az egészségviselkedést befolyásoló tényezők (mint például a tényleges egészségi állapot és terhelhetőség) figyelembevétele is alapvető kell legyen ebben az életkorban.
 
Szocioökonómiai státusz
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társadalmi-gazdasági státusz egészségi állapottal való összefüggéséről és a feltételezett közvetítő mechanizmusokról már volt szó korábban (lásd a IV.3.2.1. fejezetet). Ahogy olvasható fentebb, az alacsony szocioökonómiai státusszal jellemezhető személyek esetében az egészség-betegség kérdéséről és a kockázati tényezőkről rendelkezésre álló kevesebb információ, az egészségügyi ellátás rosszabb elérhetősége, illetve az alacsonyabb társas támogatás tehető felelőssé a rosszabb egészségi állapotért. [57] Emellett a társadalmi-gazdasági státusznak az egészségmagatartással összefüggő vonatkozásai is külön figyelmet érdemelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a szocioökonómiai státusz (SES) és az egészségi állapot közötti kapcsolat hátterében gazdasági, viselkedéses, pszichoszociális és biológiai tényezők bonyolult kölcsönhatásai állnak, [223] nemzetközi, reprezentatív mintán végzett, utánkövetéses vizsgálatok eredményei szerint a SES-egészség közötti összefüggés igen számottevő részét (akár több mint kétharmadát) az egészségviselkedések magyarázzák. [224, 225] Az alacsony szocioökonómiai státuszú személyek körében jelentősen nagyobb a dohányzás, a nagymértékű alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód valószínűsége. [223, 224, 226] Ennek számos magyarázata lehetséges. A közösség által elfogadott társas normák befolyásolják az egyén viselkedését is, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal jellemezhető csoportokban pedig az egészség nem feltétlenül hordoz kifejezett értéket, [227] a rizikóviselkedések (például a dohányzás) pedig gyakran jóval elterjedtebbek és elfogadottabbak, [228] mint a magas társadalmi-gazdasági státusszal jellemezhető csoportokban. Továbbá az egészségtudatosság és az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek szintje egyenes arányban áll a szocioökonómiai státusszal: az alacsony SES-sel jellemezhető személyek nincsenek birtokában a kellő információknak, és kevéssé is foglalkoznak az egészségesség kérdésével. [229] További összetevőt képeznek az anyagi lehetőségek, korlátok: amikor az elsődleges szempont az étel ára, akkor az egészségesség kérdése háttérbe szorul. [227, 228] Az alacsony szocioökonómiai státuszú személyek emellett kevésbé érzik, hogy ők maguk vagy az életmódjuk jelentős hatással lehetne az egészségükre: gyakrabban rendelkeznek tehát külső egészségkontroll-attitűddel. [207, 228] Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező egyének körében jellemzően problémát okoz továbbá az előírt gyógyszerelés vagy a szükséges kezelés előírásainak betartása, [230] ami szintén az egészséget károsító – még ha nem is szándékos – viselkedésnek minősül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a szocioökonómiai státusz nemcsak az egyén, hanem akár a család, sőt, a tágabb lakókörnyezet vonatkozásában is értelmezhető mutató. Az alacsonyabb státuszú környezet rosszabb életkörülményeket jelenthet, amely kedvez az egészségtelenebb életmódnak (például az alkoholt árusító egységek nagyobb számban elérhetők, ugyanakkor az egészséges élelmiszereket árusító üzletek hiányoznak). [231]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül fontos kiemelni a szocioökonómiai státusz és az egészség közötti összefüggést közvetítő tényezők jelentős együttjárását és interakcióját is. Az alacsony SES-sel jellemezhető személyek körében jelentős az átélt stressz mértéke (leginkább a rosszabb munka- és életkörülmények miatt), [226] ám alacsonyak a rendelkezésre álló megküzdési erőforrások (mind gazdasági, mind pszichoszociális értelemben), valamint alacsony a társas támogatás mértéke is, amely csökkenthetné a stressz negatív hatását: ez önmagában és közvetlenül is egészségkárosító hatású, ám a fokozott stressz gyakran társul rizikóviselkedésekkel is (például dohányzással). [223] Ha ez kiegészül az egészségtelen életmódot, például a dohányzást támogató, akár serkentő társas nyomással és környezeti tényezőkkel [232] (például könnyű hozzáférés a dohánytermékekhez), különösen nehéz lehet az egyénnek – akár elhatározása ellenére is – megváltoztatni egészségkárosító életmódját (például leszokni a dohányzásról).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave