Bevezetés

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss L. László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA rendes tagja, főigazgató, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

kiss.laszlo@csfk.mta.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2019-ben ünnepeltük a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) megalapításának századik évfordulóját. Ennek alkalmából ezúttal nem visszatekintünk, hanem válogatunk a magyar csillagászat nemzetközi élvonalhoz tartozó friss tudományos eredményeiből, bemutatjuk a hazai szakma beágyazottságát az európai és globális kutatási régiókba, illetve kitérünk a további fejlődéshez szükséges legfontosabb nemzeti tudományfinanszírozási döntések indokaira. Válogatott írásaink kirajzolják a magyar tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területének körvonalait, ami alapján bízhatunk az újabb és újabb izgalmas eredményekben.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In 2019 we have celebrated the 100th anniversary of the founding of the International Astronomical Union (IAU). This time, instead of remembering the past, we present a selection of high-profile research results of Hungarian astronomy, discuss the broad scientific network in the European and global research areas, and give a detailed argumentation for the most important national science policy decisions that are crucial for the further development. Our selected articles draw the outlines of a dynamically progressing field of Hungarian science, which gives a solid foundation for further exciting new results in the coming years.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: csillagászat, asztrofizika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: astronomy, astrophysics
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.7.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2019-ben több fontos évfordulóról is megemlékezett a csillagászközösség. Éppen száz éve, egy teljes napfogyatkozás közben készített fotók alapján igazolta Arthur S. Eddington asztrofizikus az einsteini általános relativitáselmélet jóslatát a fénysugarak eltérülésének mértékéről a Nap gravitációs terében. Szintén 1919-ben alakult meg a csillagászat mindmáig legnagyobb nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Csilla­gászati Unió (International Astronomical Union, IAU), amelyhez Magyarország csak három évtizeddel később csatlakozott. Emellett, például 120 éve került állami tulajdonba a Konkoly Thege Miklós által alapított ógyallai magán-csillagvizsgáló, amelynek alapítási évét, 1899-et folyamatos jogutódként mindmáig továbbviszik az utódintézmények, jelen sorok írásakor a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, illetve tagintézete, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jeles történelmi események felidézésekor szokásos visszatekintés helyett a szerzők és szerkesztők (Kiss László és Szabados László) inkább egy pillanatfelvétel készítését vállalták a magyar csillagászat számára kiemelkedően fontos területek friss eredményeiről. A válogatás természetesen egyáltalán nem törekedett a teljességre, hiszen a magyar csillagászok és asztrofizikusok munkáival több számot is meg lehetne tölteni a Magyar Tudomány hasábjain. Ezúttal a különösen aktuális szakterületek kerültek előtérbe: főként a jelenleg működő és a közeljövőben megépülő új csillagászati infrastruktúrák tudományos hatásait mutatjuk be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem véletlen, hogy cikkeinkben dominálnak az űrcsillagászati témák: az asztrometriától a fotometriáig, az infravörös-csillagászattól a távoli galaxisok fekete lyukainak kutatásáig alapvető jelentőségű, hogy érzékeny műszereink a földi légkör zavaró hatásaitól, a nappalok és éjszakák váltakozásától mentesen gyűjthessék az adatokat. Így kerül bemutatásra a Spitzer és Herschel infravörös-űrteleszkóp, a Gaia asztrometriai űrszonda, illetve a Kepler, TESS, CHEOPS és ARIEL exobolygós űrtávcsövek. A földi bázisú csillagászatban a rádiótávcsövek mellé az utóbbi években bekapcsolódtak a gravitációs hullámokat detektáló lézer­interferométerek, amelyekkel teljesen új ablak nyílt az Univerzum kutatására. Hasonlóan új ablak a nagy adatok elemzésével operáló „big data” csillagászat is, amely egyre inkább az önálló diszciplínává váló adattudomány csillagászati alkalmazásaival foglalkozik – az adatok kezelése mellett lassan már az értelmezésben is megjelennek a gépi tanulás algoritmusai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar csillagászat évtizedes álma a csatlakozás az Európai Déli Obszervatóriumhoz (European Southern Observatory, ESO). Ez kedvező kormánydöntés esetén biztosíthatja a magyar kutatók hozzáférését a világ leghatékonyabb optikai és rádiócsillagászati műszereihez az ESO chilei telephelyein. Külön cikkben mutatjuk be a csatlakozási folyamat eddigi lépéseit, és a tudományos eredményesség várható javulásával, illetve a lehetséges ipari beszállítói érdeklődéssel érvelünk a kedvező kormánydöntés megalapozása mellett. Remélhetőleg a Kedves Olvasó számára is meggyőzőek érveink, miként a kirajzolódó kép is a pezsgő magyar csillagászati és asztrofizikai kutatásokról.
 
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave