2021/09
›
Kitekintés

Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes Júlia gondozásában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.9.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
Kiknél sikertelen a tumorellenes immunterápia?
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vajon sok daganatos betegnél miért nem hatékony a másoknál csodás eredményeket hozó immunterápia? Erre a kérdésre világszerte számos kutató próbál választ találni, de a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája munkatársainak – legalábbis részben – sikerült is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az immunterápia az elmúlt tíz-tizenöt évben igazi áttörést hozott az onkológiában. Például az áttétes festékes bőrdaganat, a melanoma eredményes kezelése korábban szinte reménytelen volt. Nem véletlen, hogy az immunrendszer azon szabályozási mechanizmusainak felfedezéséért, amelyek lehetővé tették az immunterápia kidolgozását, az amerikai James Allison és a japán Hondzso Taszuku (Tasuku Honjo) 2018-ban orvosi Nobel-díjat kaptak. Allison és Hondzso tulajdonképpen azt fedezték fel, hogy az immunrendszer azért nem tudja a rákos sejteket legyőzni, mert egy idő után kikapcsolja a rák elleni küzdelmét. Ennek egyik oka például, hogy a daganatsejtek bizonyos anyagok termelésével elhitetik vele, hogy ők valójában nem ellenségek, és elérik ezt a kikapcsolást. Az immunterápia lényege a kikapcsolás kikapcsolása. Azaz, bizonyos szerekkel annak megakadályozása, hogy az immunrendszer kikapcsolja saját rákellenes küzdelmét. Ez a terápiás stratégia azonban a betegek tumortípusától függően legalább ötven százalékánál nem hatékony.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manczinger Máté és munkatársai az immunrendszer egyik kulcsszereplője, a nagy genetikai változatosságot mutató HLA-fehérje (humán leukocita antigén) sajátságai és az immunterápia eredményessége között kerestek összefüggéseket. A HLA a kórokozók idegen fehérjéinek, illetve a tumorsejtek mutálódott fehérjéinek darabkáit kötik meg, és mutatják be az immunrendszernek, mintegy felszólítva azt a bemutatott objektum elleni küzdelemre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak egyének, akiknek a HLA-molekulái igen körültekintőek, és sokféle fehérjedarabkát képesek megkötni és bemutatni az immunrendszernek. Az ilyen HLA-t hordozó egyének igen hatékonyan védekeznek a fertőzések ellen, ezért esetükben a kutatók az immunterápia hatékonyságára számítottak. Az eredmények azonban éppen az ellenkezőjét mutatják: épp az ilyen „generalista” HLA-molekulákat hordozó személyek betegsége nem reagált jól az immunterápiára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manczingerék szerint ennek a magyarázata az, hogy a sokféle bemutatott fehérje miatt az immunrendszer nem képes a lényegre összpontosítani, és az „aki sokat markol, keveset fog” közmondás igazsága érvényesül. A generalista HLA nemcsak a tumorra jellemző mutálódott fehérjedarabkákat mutat be az immunrendszernek, hanem azok eredetijét is, vagyis azokat a nem hibás saját fehérjéket, amelyeknek rossz variánsa van jelen a daganatban. Ezek a fehérjék túlságosan hasonlítanak egymásra, így azután az immunrendszer nem tudja, mi ellen kell küzdeni, a tumort a saját egészséges sejtjeiként azonosítja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tüdőrákban, illetve melanomában szenvedő betegek mintáinak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az immunterápiára nem reagáló daganatos betegek kb. 20-30 százalékánál a hatástalanság a generalista HLA-molekulákban keresendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felfedezésnek a jövőben terápiás konzekvenciái is lehetnek. Amikor egy betegnél felmerül majd az immunterápia lehetősége, előzőleg érdemes lesz HLA-analízist végezni, hogy akiknél sikertelenség várható, azoknál ne kerüljön sor az alkalmazására. Egyrészt telik az idő, miközben a betegség halad előre, másrészt igen drága terápiáról van szó. Az ilyen betegeknél az immunterápiával való próbálkozás helyett más kezelési lehetőségeket érdemes alkalmazni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manczinger M. – Koncz B. – Balogh M. G. et al.: Negative Trade-off between Neoantigen Repertoire Breadth and the Specificity of HLA-I Molecules Shapes Antitumor Immunity. Nature Cancer, Published 08 July 2021. DOI: 10.1038/s43018-021-00226-4
 
 
Gondolatbeszéd
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beszéd neuroprotézist hoztak létre a University of California San Fransisco kutatói. Az eszközzel elérték, hogy egy artikulálni képtelen, súlyos beszédzavarral küzdő ember az általa kimondani szándékolt szavakat és az azokból képzett mondatokat egy monitoron jelentesse meg. A rendszer szókészlete jelenleg ötven szó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az epilepsziások évtizedek óta segítik az agykutatást. Amikor tűket juttatnak az agy felszínére, hogy az agyi elektromos jelekből meghatározzák az epilepsziás működés pontos helyét, mert esetleg a góc eltávolításával a betegség meggyógyítható, az epilepsziás pácienseket kutatásokban való részvételre is meg szokták kérni. Edward Chang idegsebész és munkatársai beszéddel kapcsolatos kutatásaiban az elmúlt években jó néhány ilyen „tűs”, ám beszédkészség szempontjából egészséges epilepsziás beteg vett részt. A tűk segítségével elvezetett agyi elektromos aktivitások aztán részét képezték annak a tudásnak, amelynek segítségével később egy mesterséges intelligenciát tanítottak meg a „gondolatbeszédre”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chang egy klinikai vizsgálat keretében elektródákat ültetett egy harminchat éves fiatalember agykérgébe, aki tizenhat éves korában agytörzsi sztrókon esett át, és emiatt súlyos bénulásban és beszédzavarban szenved. Például fej-, nyak- és szájmozgása is erősen korlátozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérletek során a páciensnek egy ötven szóból álló szótár szavainak kimondására kellett törekednie. A kutatók negyvennyolc ülésben összesen huszonkét órányi agyi aktivitást regisztráltak. Ezekből mélytanulásos algoritmussal próbálták dekódolni az egyes szavakhoz tartozó mintázatokat, és az így létrehozott számítógépes modellek segítségével mondatokat is próbáltak a mintázatoknak megfeleltetni. A későbbi kísérletek során a páciens a „betanított” rendszert használta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindennapi beszédben percenként 150–200 szót mondunk ki. A beszédprotézis percenként tizenöt szót tudott feldolgozni, a szó, amire a páciens gondolt, egy képernyőn jelent meg. A találati valószínűség átlagosan 75 százalékos volt. A rendszer a tréningek eredményeként a szavakból képzett egyszerű mondatok megfejtésére és kiírására is képes volt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Moses, D. A. – Metzger, S. L. – Liu, R. J. et al.: Neuroprosthesis for Decoding Speech in a Paralyzed Person with Anarthria. The New England Journal of Medicine, 2021. 385, 3, 217–227. DOI: 10.1056/NEJMoa2027540
 
 
Tudomány és áltudomány járvány idején
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aki bízik a tudományban, az védtelenebb az áltudományokkal szemben, állapítják meg amerikai pszichológusok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók négy független online vizsgálatot végeztek, melyek mindegyikében 400–600 kísérleti személy vett részt. Valótlan híreket osztottak meg velük, amelyek – utánozva a Covid19 járvánnyal kapcsolatban is felbukkant összeesküvéselméleteket – egy biológiaifegyver-kísérletekből elszabadult fiktív vírusról szóltak, illetve a GMO-k (genetikailag módosított élőlények) rákkeltő hatásáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények értékelése során az derült ki, hogy akik hisznek a tudományban, azok jobban befogadják a valótlan információkat, ha azok tudományos hivatkozásokkal vannak dekorálva. Ha viszont felhívják a figyelmüket a kritikai értékelés fontosságára, kevésbé dőlnek be a kamu híreknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek alapján a szerzők hangsúlyozzák, hogy kritikus helyzetekben, például járványok idején, mikor életek múlhatnak azon, hogy az emberek milyen híreket, álhíreket, információkat hisznek és fogadnak el, fontos, hogy a valódi tudomány megfelelően kommunikáljon, és az áltudománnyal szemben például alkalmazza a pszichológia eredményeit.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

O’Brien, C. T. – Palmer, R. – Albarracin, D.: Misplaced Trust: When Trust in Science Fosters Belief in Pseudoscience and the Benefits of Critical Evaluation. Journal of Experimental Social Psychology, 96, September 2021. 104184. DOI: 10.1016/j.jesp.2021.104184
 
 
Kell-e nekem napelem?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A háztartásokban felhasznált elektromos energia egy részének helyben, lakóházakra telepített napelemekkel történő egyedi megtermelése egyre népszerűbb. Ennek egyik oka, hogy sok országban segítik és anyagilag is támogatják ezt a megoldást, ily módon is növelve a megújuló forrásból származó energia részarányát. Az Applied Energy című szakfolyóiratban európai szakértők összefoglalják ennek a decentralizált villamosenergia-termelésnek az előnyeit és hátrányait, valamint azokat a még megoldandó problémákat, melyek egyelőre a gazdaságosság útjában állnak. A beruházás megtérülése ugyanis támogatás nélkül bizonytalan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők szerint a napelemek és az akkumulátorok kombinált alkalmazása sokat javít a helyzeten. Ilyen rendszer gazdaságosan üzemeltethető, ha a különböző eszközöket, módszereket, anyagokat összehangoltan alkalmazzák. Végül, de nem utolsósorban a nemzeti energiapolitikát és a háztartásokra alkalmazott energiapolitikát is szinkronizálni kell.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zakeri, B. – Cross, S. – Dodds, P. et al.: Policy Options for Enhancing Economic Profitability of Residential Solar Photovoltaic with Battery Energy Storage. Applied Energy, DOI: 10.1016/j.apenergy.2021.116697, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0306261921002221
 
 
Gyengéd taszigálás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apró tárgyak fizikai kontaktus nélküli, hanghullámok segítségével történő mozgatására fejlesztettek új módszert japán kutatók. 2018-ban Arthur Ashkin fizikai Nobel-díjat kapott hasonló módszer kidolgozásáért és biológiai rendszerekben történő alkalmazásáért. Ő lézersugarakat használt atomok, molekulák, sőt élő sejtek mozgatására. 1987-ben úgy sikerült baktériumsejtet elkapni és mozgatni ezekkel az optikai csipeszekkel, hogy az túlélte a kényszerítő eszköz alkalmazását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A most ismertetett eljárás során félgömb alakban elhelyezett ultrahangforrásokkal olyan háromdimenziós akusztikus teret hoznak létre, amely bizonyos tárgyakat képes megragadni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők szerint a fényhullámok helyett hanghullámokat alkalmazva sokkal szélesebb mérettartományban lehetnek a mozgatandó tárgyak. A cikkhez mellékelt videófelvételen demonstrációként apró polisztirol golyót emeltek fel egy asztalról.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kondo, S. – Okubo, K.: Mid-air Acoustic Tweezers for Non-contact Pick up Using Multi-channel Controlled Ultrasonic Transducer Arrays. Japanese Journal of Applied Physics, 60, Number SDDD16, Published 2 June 2021. DOI: 10.35848/1347-4065/abfebd, https://iopscience.iop.org/article/10.35848/1347-4065/abfebd/pdf
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave