Balogh László Levente, Fazakas Sándor, Valastyán Tamás (szerkesztők): A félelem reprezentációi

A félelem megannyi aspektusa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Laki Beáta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magatartástudományi Intézet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.6.16
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félelem reprezentációi című könyv, ahogy az előszóban is olvasható, a sokféleképpen tabusított emberi érzés, a félelem vizsgálatát állítja középpontba. A 2021‑es kiadású kötet a Debreceni Egyetem Kulturális Archeológiai Kutatócsoport által 2019 áprilisában megrendezett interdiszciplináris workshop terméke. A munka témájával, valamint a benne szereplő tanulmányokkal jól illeszkedik a kutatócsoport korábbi három konferenciakötetéhez, amelyek Az erőszak reprezentációi (2015), Az áldozat reprezentációi (2016), valamint A szégyen reprezentációi (2017) címmel jelentek meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv tizennégy tanulmányból áll, melyek bőséges hivatkozással ellátottak, jól követhető szerkezetűek, tudományosan is magas minőséget képviselnek, de egy laikus olvasó is könnyen követheti az adott megközelítés gondolatmenetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tartalomjegyzékre egy kósza pillantást vetve szembetűnően rajzolódik ki a könyv felépítésének logikus struktúrája: a szerkesztők három nagy egységre bontották a félelemértelmezésekről megfogalmazott gondolatokat. Az elsőben a vallási oldalról közelítő írások kaptak helyet, a második, az interdiszciplinaritást legjobban tükröző fejezetben a filozófia, a politika- és jogtudomány, illetve a pszichiátria képviselőinek írásait találjuk, a harmadik rész szerzői pedig leginkább az irodalomtudományt képviselik. A tanulmányok megszokottnak aligha mondható perspektívákat tárnak elénk, és a felvetett kérdések továbbgondolásra késztetik az olvasót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak többször előkerülő, ám eltérő perspektívájú félelemértelmezések. Többnyire a félelem biológiai, kulturális, antropológiai vonatkozásai tűnnek fel újra és újra. Akár nyomatékosító szándékot is felfedezni vélhetnénk ebben, de itt mégsem ez a helyzet, hiszen nem egy konkrét interpretáció kibontását találjuk a kötetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh Áron a vallástudomány oldaláról világítja meg a félelmet, filológia és azon belül kognitív nyelvészeti eszközök segítségével értelmezi az Ószövetségben is megtalálható (emberi) érzelmet. Fazakas Sándor írása szintén vallástudományi szempontú, de nála az isteni jelenlét megtapasztalásának segítő „funkciója” kerül a középpontba. A múlt mellett megjelenik a jelen és a jövő miatti félelem, valamint az ember viszonya ezekhez; többek között az ökológiai krízis mai problematikáját is tárgyalja. Hankovszky Tamás a vallástudományi szekció utolsó tanulmányában az istenfélelem kívánatos és kvázi szükséges volta mellett érvel. Mindezen túl pedig feltárja annak okait, hogy az miért is tűnt el napjainkban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barcsi Tamás elsősorban a filozófia eszközeivel és gondolkodóival (Søren Kier­kegaard, Arthur Schopenhauer, Norbert Elias, Pierre Hadot, Platón, Seneca, Ciceró stb.) mutatja be azt, hogy miként viszonyulhat az ember a halálhoz. Írása végén kitér arra is, hogy a Covid19-pandémia miként hathatott a halál tabusítására. Kiss Lajos András politikai, filozófiai, antropológiai, kulturális elemzése a félelem kontextusában értelmezi a 2001. szeptember 11-i, Empire State Building ellen elkövetett merényletet és annak meglepő, mégis belátható hatásait. A mesterséges intelligencia és a robotok egyesítése kapcsán a „működő” érzelemvilág kérdése is előkerül. Tárgyalja továbbá két filozófusnő (Martha Nussbaum, Judith Shklar) munkássága mentén a félelem és a demokrácia, a félelem és a politika összefüggéseit. Balogh László Levente az építményeket mint a biztonság és a rabság jelképeit elemzi. A fal, a körbekerítés, a fizikai objektummal való elválasztás értelmezéseinek történelmi változásait és társadalmilag fontos üzenetét tárja az olvasók elé. A fal mint hatalom és felsőbbrendűség, félelem és biztonság, határ és bástya interpretációira is kitér (egyebek mellett) a Trónok harca című sorozat képi világának segítségül hívásával. Agora Zsuzsanna a társadalmi normarendszer által a katonákra rótt eszményképpel foglalkozik, ennek alakulás-, fejlődéstörténetét vizsgálja az I. világháború időszakában. Szunyog Tibor a büntetőjogban és büntetőeljárások során megjelenő félelmek mikéntjét és elszenvedő alanyait azonosítja példákon keresztül. Takács Erzsébet írásában a nemzethalál mondhatni apokaliptikus víziója a szervező elv, a hazai demográfiai változásokat elemzi a Kádár-kortól napjainkig. De ennél sokkal többről szól a tanulmánya, melyben a teljesség igénye nélkül helyet kap a családpolitika és annak hatása, a nők munkába állásának következményei a családmodellekre, elköteleződésre, az eugenika kérdése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv utolsó, tematikusan összefüggő részében öt irodalmi, művészeti problémákkal foglalkozó tanulmányt találhatunk. Horváth Andrea Ingeborg Bachmann Todesarten-ciklusáról szóló tanulmányában az irodalom és a heideggeri filozófia összefüggései is körvonalazódnak. Főfai Rita A legyek ura kapcsán vizsgálja a felnőtt lét és a gyermeki lét, a hatalom és a kiszolgáltatottság viszonyát. Takács Miklós Stephen King Christine című regényének elemzése során rávilágít arra, hogy a kegyetlenség forrása maga az ember, amely a félelem kontextusában nem hagyható figyelmen kívül. Takács a regény, valamint a tudomány és technológia fejlődése kapcsán úgy véli, hogy az önvezető járművekről való diskurzus során szükség lesz a Christine újbóli interpretációjára. Pabis Eszter a félelem-szégyen-erőszak hármas fogalmi hálójában mozog Terézia Mora A szörnyeteg című regényének értelmezésekor. Végül, de nem utolsósorban Valastyán Tamás a félelem állandó jelenlétére világít rá Borbély Szilárd költészetében, amelyben a félelem a létdiszpozíció részeként értelmeződik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félelem mint ambivalens jelenség végigkíséri a tanulmányokat: a félelmet nem lehet tökéletesen feloldani, de talán ez nem is feladatunk. A könyv – ahogy fentebb, a bevezető sorokban is olvasható – az interdiszciplinaritás jegyében tárja fel a félelem egyes reprezentációit, és egy újabb értékes művel gazdagítja a félelem-szakirodalmat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Véleményem szerint ez a kötet jó példája annak, hogy az interdiszciplináris megközelítés miként segíti jelen esetben a félelem értelmezési kereteinek kiterjesztését. Noha a teljesség igényét aligha lehet célként kitűzni és kielégíteni egy-egy tanulmányban, mégis, a különböző tudományterületek reprezentációiból való szemezgetés lehetőséget ad arra, hogy korábbi és különböző ismereteinket szorosabbá lehessen fűzni általuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Balogh László Levente – Fazakas Sándor – Valastyán Tamás szerkesztők: A félelem reprezentációi. Cultura Animi Kultúrtudományi Sorozat 4. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021, 300 o.)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave