Összegzés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p1)
A fentiek alapján megfogalmazhatunk néhány következtetést, amelyek a következő években meghatározzák térségünk helyzetét, mozgásterét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__48/#m1072tet4_46_p2)
- Alapvető érdekünk lenne a világgazdasági blokkosodás elkerülése – és távolról sem csak gazdasági szempontból. A gazdasági összefonódások nem feltétlenül óvnak meg a katonai konfliktusoktól, de az elkülönülés, a szétválás esetén megnő a katonai kalandorság, a háborúk veszélye. Ennek ellenére számolni kell az efféle kedvezőtlen folyamatok erősödésével. KKE helye ebben az esetben egyértelműen a nyugati világban van, és Magyarország kivételével nem várható, hogy ezzel kapcsolatban másutt kétely merüljön fel.
- A blokkosodás bekövetkeztére, mélységére erőteljes hatással lesznek mind Kína, mind az USA belpolitikai és gazdasági folyamatai. Kína esetében – amely saját kivételességéről egy cseppet sincs kevésbé meggyőződve, mint az USA1 – mindig el szokták mondani, hogy nem küldetéstudatú állam, nem akarja terjeszteni a saját modelljét. Ha kínai sajátosságokra épülő berendezkedését nem is akarja exportálni, saját politikai rendszerét viszont azzal próbálja biztosítani, hogy a kritikai viszonyítási pontot jelentő demokráciákat visszaszorítandó az autoriter rendszereket támogatja, ami előmozdíthatja a blokkosodást. Mivel a várakozásoknak megfelelően Hszi Csin-ping 2022-ben megszerezte a pártvezetést a következő öt évre, nem számíthatunk irányváltásra. Az USA pozíciójára hatással lesz, hogy a Biden elnök által elfogadtatott infrastruktúrafejlesztési, valamint a jelentős környezetvédelmi és az ezáltal technológia- és iparfejlesztő programot is tartalmazó inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act of 2022) mennyire lesz sikeres, vagy mennyire lesz áldozata egy esetleges 2024-es republikánus győzelemnek. Ukrajnát viszont egy republikánus elnök sem hagyhatja magára, mert az a dicstelen afganisztáni kivonulás után az amerikai geopolitikai vezető szerep tekintélyét teljesen aláásná.
- A két legerősebb geopolitikai szereplő problémáit áttekintve kevésbé látszik valószínűnek, hogy akár az USA, akár Kína mint hegemón „túlnyeri” magát. Megítélésem szerint reálisabb veszély a dezintegráció, a gazdasági kapcsolatok lazulása, azoknak a rendezett kapcsolatoknak a felbomlása, amelyek a globális problémák (klímaváltozás, nyersanyaghiányok, járványveszélyek stb.) kezeléséhez kellenének. Ha valóban hanyatlásról kell beszélnünk, akkor az az egész ma ismert civilizációnkra fog vonatkozni.
- A dezintegráció kézzelfogható lehetősége, már megindult folyamatai miatt életbe vágóan fontos a szabályalapú nemzetközi rend megmentése. A közös játékszabályokban való megegyezést nem helyettesítheti, hogy a racionális hatalommaximalizáló nagyhatalmak az egyensúly érdekében – legalábbis a realista iskola defenzív ága szerint – korlátozzák magukat. A játékszabályok stabilitását, kiszámíthatóságát akkor sem pótolja, ha jól ismerjük a szankcionálás problematikáját a nemzetközi jogban. Más megsérteni egy normát, és más tagadni egy norma létezését. KKE elemi érdeke az emberi jogokon alapuló nemzetközi rend támogatása.
- Feltételezve, hogy az EU, ezen belül Németország képes azokra az átalakulásokra, alkalmazkodásokra, amelyeket az ukrajnai háború hozott magával, a német gazdasági modell változása alkalmazkodási kényszereket követel majd a ráépülő KKE-i gazdaságoktól.
- Ha Lengyelország képes felnőni a feladathoz, akkor a jelenlegi átalakulást kihasználva a francia–német „gravitációs központ” tartósan kelet felé mozdulhat. Ez kiegyensúlyozottabbá tehetné az EU működését.
- A magyar külpolitika az ukrajnai háború óta sem változtatott az irányvonalán. Abban reménykedik, hogy az energiaszankciók nyomán bekövetkező gazdasági válság kikényszeríti a visszarendeződést, és korábbi világértelmezése, helyzetértékelése visszanyerheti relevanciáját.
1 Kissinger több, mint kétezer évre visszamenőleg mutatja be a kínai felfogást, amely a világ középpontjaként (Középbirodalom) értelmezi magát (Kissinger, 2015).