Kelet-Közép-Európa az Európai Unióban – Kihívások és perspektívák
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p1)
A keleti bővítés és Magyarország EU-tagsága 2024-ben ünnepli huszadik születésnapját. A bipoláris világrendben a keleti blokkba kényszerített térség az 1989/1990-es rendszerváltásokkal kiszabadult a Szovjetunió öleléséből, és azonnal a Nyugat felé fordult gazdasági, politikai és biztonságpolitikai értelemben egyaránt. Kelet-Közép-Európa országai a jólét és a szabadság reményében közeledtek, majd léptek be a nyugati integrációba, remélve, hogy ők is felzárkózhatnak a „régi” tagállamok gazdasági fejlettségéhez. A tagság első két évtizede azonban nem hozott látványos felzárkózást – a térség félperifériás státusza a kohéziós támogatások ellenére fennmaradt (Faragó, 2016). A 2010-es években a kelet-közép-európai térség geopolitikai helyzete a felzárkózás lassúsága ellenére azonban megváltozott: a brit kilépéssel az Európai Unió középpontja a kontinens felé tolódott, és Németország szerepe – amely a kelet-közép-európai térség gazdasági és politikai kapcsolatrendszere szempontjából kiemelkedő – felértékelődött. A 2022 tavaszán kitört orosz–ukrán háború közvetlenül a kelet-közép-európai „új” tagállamok szomszédságában zajlik. Ez a védelempolitikai és menekültügyi szempontól óriási megterhelést jelentő helyzet egyúttal azzal is jár, hogy a konfliktussal határos országokra kiemelt figyelem irányul mind az Európai Unió többi tagállama részéről, mind pedig a transzatlanti katonai szövetségben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p2)
A kelet-közép-európai térség meghatározó együttműködési kerete a Visegrádi Együttműködés (V4). Az 1991 óta működő, elsősorban politikai és közigazgatási hálózatokon és nem intézményes alapokon nyugvó együttműködés – elsősorban Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia részvételével, bár a V4+ időlegesen és szakpolitikai területtől függően rugalmasan más térségi országokat is magában foglal – több hullámhegyet és hullámvölgyet ért meg az elmúlt három évtizedben. 2018-ban még arról írhattunk, hogy a V4 a részt vevő államok számára egyfajta köztes egyeztetési szintet jelent az Európai Unión belül, és az együttműködés megtöbbszörözheti a V4 tagállamok súlyát az európai döntéshozatalban, amennyiben közös álláspontot sikerül kialakítani (Arató–Koller, 2018), az orosz–ukrán konfliktusban képviselt magyar külpolitika azonban széttörte a tagállamok közötti szolidaritást (Kandrík, 2022). Míg a V4-en belüli törésvonalak a magyar és a lengyel jogállamiság-problémák miatt a 2010-es években közeledésre késztették a két országot – miközben Szlovákiát és Csehországot óvatos távolságtartás jellemezte –, az orosz agresszió súlyosan megterhelte a hagyományos lengyel–magyar barátságot is. A V4 tehát nem tudja együtt „kihasználni” a tragikus, súlyos áldozatokkal járó háború által teremtett térségi „lehetőségeket” – az egyébként szintén jogállamisági problémákkal küzdő és a 7. cikk szerinti eljárás alatt álló Lengyelország egyedül emelkedhet ki térségi középhatalomként a súlyos és veszélyes geopolitikai helyzetből (Gromada–Zeniuk, 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p3)
Magyarország a 2010-es évek európai válságai közepette négy alkalommal bízta meg kétharmados felhatalmazással a FIDESZ–KDNP-koalíciót a kormányzás feladataival. Orbán Viktor miniszterelnök, akinek beszédeiben kibontakozik a magyar kormány Európa-képe és EU-politikája egyaránt, Európát (a Nyugat részeként) leáldozóban lévő civilizációnak tekinti (lásd pl. Orbán, 2020). Magyarország Európai Unióval való kapcsolatait a technikai szinten megvalósuló együttműködés és ezzel párhuzamosan a politikai szinteken éles konfliktus jellemzi (Pesti, 2021). A magyar kormány ugyanakkor a háborús agresszió ellenére fenntartja gazdasági és politikai kapcsolatait Oroszországgal, és a keleti nyitás politikájának jegyében szoros politikai kapcsolatokat épít például a Türk Tanáccsal.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p4)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__53/#m1072tet4_51_p4)
A globális átrendeződés időszakában a magyar kormány nyugati szövetségeivel kapcsolatban tehát a szuverenitás elvét, keleti partnereivel pedig a keleti nyitás és szövetségkeresés politikáját alkalmazza. Kérdéses azonban, hogy a szuverenitás elvének aktív érvényesítése nem jelenti-e az elszigetelődés veszélyét abban a szövetségi rendszerben, amelynek az ország szerződéses tagja. A magyar kormány 2011-ben publikált utoljára külpolitikai stratégiát, amelynek prioritásai a térségpolitika, az euroatlanti orientáció és a globális nyitás voltak (Külügyminisztérium, 2011). Ezt követően – bár a magyar külpolitika láthatóan sokat változott (keleti nyitás, euroatlanti konfliktusok, orosz kapcsolatok stb.; lásd Pesti, 2021) – hivatalos dokumentumból nem, csak vezető politikusok, elsősorban Orbán Viktor beszédeiből és a magyar külpolitikával kapcsolatos hírekből értesülhetünk a változásokról, amelyekről nincsenek koncepciószintű információink. 2023 januárjában nem parlamenti vitán elhangzottak vagy hivatalos kormányzati fórumokon kimunkált koncepció, hanem Orbán Viktor által egy zárt körű fórumon elmondottak alapján, a miniszterelnök politikai igazgatója által készített jegyzetekből értesülhetett a nyilvánosság Magyarország következő évtizedre vonatkozó – a miniszterelnök által elgondolt – stratégiájáról. Ennek a gondolatmenetnek a kiindulópontja éppen a Farkas Beáta által is elemzett blokkosodás volt. A kormányfő szerint Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, és különösen nem érdeke ennek bekövetkezte esetén egy blokk perifériájára kerülni. Ennek elkerülése érdekében egy úgynevezett összekapcsolt gazdasági modellt kell kialakítani, amelynek lényege, hogy az ország minél több ponton kapcsolódjon más országokhoz és piaci szereplőkhöz (Orbán, 2023). Arról azonban nem szól az írás, hogy amennyiben a nemzetközi rend kétpólusúvá válása Magyarország érdekei ellenére mégis bekövetkezik, hogyan változik Magyarország helye az új nemzetközi rendben, különös tekintettel az euroatlanti integrációs elkötelezettségekre.