Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.
›
III. Közép- és Kelet-Európa az új geoökonómiai és geopolitikai viszonyok között
›
Opponensi hozzászólás Farkas Beáta „Közép- és Kelet-Európa az új geoökonómiai és geopolitikai viszonyok között” című tanulmányához
›
Az emberi jogok egyetemessége és az állami szuverenitás

Az emberi jogok egyetemessége és az állami szuverenitás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények állami szintű végrehajtása közötti viszonyban jelenik meg az egyetemesség és az egyedi állami szuverenitás közti feszültség. A legfontosabb nemzetközi normák végrehajtása is szuverén államok akaratán múlik. A nemzetközi szervezetek hatásköre jobbára a végrehajtás monitorozására terjed ki, és a nemzetközi közösség és annak szervezetei még a legsúlyosabb emberi jogsértéseket (népirtás, háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények) sem tudják megakadályozni, sőt tömeges előfordulásukról szólnak a hírek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szuverenitás hanyatlása ellenére a nemzetközi közösség beavatkozása az államon belüli jogsértésekbe gyenge hatékonyságú. Ennek az az oka, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek a szuverenitás sérthetetlenségére alapozott államelmélet rendíthetetlen védelmezői, ami a nemzetközi közösségben súlyos áldozatokhoz vezet. Ez leginkább azokban a határesetekben látszik, amikor a szuverenitás és a humanitárius beavatkozás dilemmája áll elő – a volt Jugoszláviától Ruandáig –, amely mintegy az emberi jogok sarokköve. A humanitárius beavatkozások két alapproblémája az akciók kudarca, illetve kétarcúsága – vagyis az, hogy egyfajta legitimációt nyújt a jogsértésekhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi időben kialakulóban van a „védelmi felelősség” doktrínája, amely az emberi jogok súlyos megsértése esetére a nemzetközi közösség hatékony fellépését tenné lehetővé az érintett állam saját polgárainak védelme érdekében. Az EU és a fejlett államok általában érzékelik és elfogadják, hogy új módon kell összeegyeztetni az állami szuverenitást és a nemzetközi közösség emberi jogok iránti felelősségét (responsibility to protect). A fejlődő országok nagy része azonban úgy fogja fel a doktrínát, mint a humanitárius beavatkozás új köntösbe öltöztetését, és ahhoz hasonlóan elutasítják, szembeszegezve vele az államok szuverén egyenlősége és a belügyekbe való be nem avatkozás jó öreg elvét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megoldás, sőt egyáltalán továbblépés addig nem várható, amíg nem engedünk a szuverenitás merev értelmezéséből. Az államelméletben, a politikai gyakorlatban és a nemzetközi jogban egyaránt számot kell vetni azzal, hogy a vesztfáliai államrendszernek vége. Olyan politikai egységek születnek, amelyek nem illeszkednek egyetlen eddig ismert kormányzati kategóriába sem; államok sora már nem rendelkezik korlátlan szuverenitással belügyeit illetően, sem politikai, sem pedig jogi értelemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzeti szuverenitás és a nemzetközi felelősség viszonyának új megoldása elengedhetetlen az emberi jogok egyetemességének továbbfejlesztéséhez. Az emberi jogok egyetemességére ugyanis nem csupán a legsúlyosabb jogsértések esetén lehet megalapozottan hivatkozni, hiszen ezeknek a jogoknak a védelmi köre lényegesen szélesebb annál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a szélesebb körben is igaz, hogy azok, akik az emberi jogi vitákban a történelem és a jelenkor tapasztalatait félresöpörve körmük szakadtáig védelmezik a korlátlan állami szuverenitást, és elutasítják a nemzetközi felelősséget, mindenekelőtt az új rendszer erkölcsi alapjait tagadják: azt, hogy az emberi jogok ügye – mint minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogainak ügye – nem függhet kizárólagosan aktuális kormányzatok kényétől-kedvétől és politikai szándékától. Az emberi jogok konkrét tartalmáról és a nemzetközi felelősségre vonások következetességéről folytatható vita senkit nem jogosít fel arra, hogy ezeket a morális alapokat kétségbe vonja. A nemzetközi fórumok előtti konkrét ügyekben nagyon is helye van a vitának, hiszen a nemzetközi közösség közös ügyéről, nem pedig egyes szereplők diktátumairól van szó, de a nemzetközi felelősség létjogosultságát senki ne kérdőjelezze meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különösen érvényesek ezek a megállapítások európai elkötelezettségünk és nemzeti szuverenitásunk viszonyában. Eltérően a globális jogvédelmi intézmények alacsony hatékonyságától, az európai jogvédelmi mechanizmusok több fórum révén is törekszenek a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok védelmére. Az Európa Tanács és mindenekelőtt az Európai emberi jogi egyezmény, illetve az annak végrehajtását kikényszerítő strasbourgi emberi jogi bíróság határozatai az európai jogvédelem ugyan sokat vitatott, de egyre hatékonyabb formáját jelentik. A strasbourgi bíróság konkrét ügyekben hozott határozatai kötelezőek a tagállamokra nézve, és ha nem is kötelezőek a tagállamok bíróságaira, de iránymutatásul szolgálnak számukra. Az Európai Unió és annak bírósága is egyre inkább alapjogi bíróságként működik. Az európai bíróságok döntései – mint minden bíróság döntései – bírálhatók, de az elutasítás nem történhet a közös morális alapok kétségbe vonása alapján. Párbeszéd formájában kell történnie, ez a civilizált módja a bírálatok kifejtésének, az érdekek érvényesítésének, a saját álláspont melletti meggyőző érvelésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem téveszthetjük szem elől az európai intézmények történeti kialakulásának indokait, ami az Európa Tanács esetében az egyéni szabadság, a politikai szabadság és a jog uralma révén az „igazi demokrácia” megalapozása. Az európai integráció valódi célja – függetlenül kezdeti gazdasági kereteitől – az európai béke megteremtése volt. Ezek a célok, bár az elmúlt évtizedek sikerei és kudarcai elhomályosíthatják, ma is érvényesek. Az egyes jogok konkrét tartalmáról és a felelősségre vonások következetességéről folytatható vita semmilyen érvet nem jelent a jogvédelmi mechanizmusok alapjai és létük legitimitása ellen.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave