Üzleti tevékenység és emberi jogok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi jogok új alapon és új területen történő rekonstruálásának gyakran hivatkozott példája éppen a gazdaság területére esik. Konkrétan említhető a transznacionális üzleti tevékenység emberi jogi szabályozásáról jelenleg folyó, nemzetközi szerződéskötést előkészítő eljárás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új évezred globalizációban és digitalizációban tetten érhető emberi jogi kihívásainak orvoslásához valóban nélkülözhetetlennek látszik az államközi együttműködés, hiszen jellemzően éppen az üzleti működés több joghatóságot is átívelő jellege – és az ebből fakadó kellő állami szabályozás hiánya – jelent fenyegetést az emberi jogokra. Fontos ugyanakkor, hogy a nemzetközi szerződés ne vagy ne csak szupranacionális megoldást keressen, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti alkotmányos értékek és az állami szabályozási felhatalmazás megerősítésével kínáljon orvoslást. (Sándor, 2019)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek része az ENSZ által indított Business and Human Rights program (UN Guiding Principles on Business and Human Rights). A nemzetközi emberi jogi jogszabályok értelmében az államok kötelesek megvédeni magukat a területükön és/vagy joghatóságuk alatt harmadik felek – beleértve az üzleti vállalkozásokat is – által elkövetett emberi jogi visszaélésekkel szemben. Még ha az államok nem is tesznek eleget kötelezettségeiknek, minden üzleti vállalkozástól elvárható, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogokat, ami azt jelenti, hogy el kell kerülnie mások emberi jogainak megsértését, és foglalkoznia kell az emberi jogokra gyakorolt káros hatásokkal, amelyekben érintett. Ha visszaélésekre kerül sor, az áldozatoknak hatékony jogorvoslathoz kell jutniuk bírósági és nem bírósági panaszmechanizmusok révén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globalizáció ellentmondásos jellege elsősorban a kikiáltott jogok megvalósításában nyilvánul meg. Az emberi jogok területén is a gazdasági érdekek dominálnak a társadalmi szabályok felett. A gazdaság egyre globálisabbá válik, és ez minden bizonnyal a foglalkoztatás növekedéséhez vezet, azonban a transznacionális vállalatok a profitszerzés érdekében akár megsértik az emberi jogokat is. Ez elsősorban a munkajogi szabályokat, a nemen, életkoron, nemzetiségen stb. alapuló megkülönböztetést érinti. Az egyének vagy embercsoportok jogainak megsértése globális fenyegetéssé vált, és együttesen kell fellépni ellene (Tchinaryan et al., 2020: 6). Ebből fakadt az a felismerés, hogy a globális intézményekké erősödő transznacionális vállalati hálózatok működése közvetlen hatással van az emberi jogok szinte teljes spektrumára – a gyülekezés szabadságától kezdve az emberi méltóság védelmén át a környezeti értékek megőrzéséig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az üzleti élet és az emberi jogok területén jelenleg világszerte elfogadott – vagy inkább elfogadtatni kívánt – alapelvek három pilléren nyugszanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az államoknak az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, védelmére és teljesítésére vonatkozó, meglévő kötelezettsége („az emberi jogok védelmére vonatkozó állami kötelezettség” – protect).
  2. Az üzleti vállalkozások a társadalom speciális feladatokat ellátó szervei, amelyeknek meg kell felelniük az összes alkalmazandó jognak, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat („a vállalatoknak az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó felelőssége” – respect).
  3. Annak szükségessége, hogy a jogok és kötelezettségek megsértése esetén megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre („jogorvoslathoz való hozzáférés” – remedy).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A transznacionális vállalatokat terhelő közvetlen jogi kötelezettségek szabályozásánál felmerült olyan új, jogilag kötelező erejű eszköz létrehozása is, amely nemzetközi szerződéssel az államok elfogadnák, hogy a joghatóságuk alá tartozó valamennyi transznacionális vállalatot a jelenlegi ellenőrzési rendszernél erőteljesebb ellenőrzésnek vetik alá. Az állam kifejezné beleegyezését egy új, közvetlenül a jogállamokra vonatkozó ellenőrzési mechanizmushoz. Amennyiben az emberi jogok megsértésével vádolnak egy transznacionális vállalatot, az állam beleegyezne abba, hogy a vállalatnak, amennyiben a jogsértést a belső fórumok nem orvosolják, nemzetközi fórumok előtt kell felelnie (Ruggie, 2013). Erősebb fantáziájú szerzők ezt még az Emberi Jogok Világbíróságának létrehozásáról szóló tervezetekkel is összekapcsolták (De Schutter, 2015).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave