Az itt megtelepedett magyarországi autógyártók számára egyértelmű érdek, hogy az elektromos autókra történő átmenethez kellő mennyiségű akkumulátor legyen elérhető számukra. A BMW és a CATL tervezett együttműködése ennek a megfontolásnak egy fontos jelzése (Hajdú, 2022). A politikai hatalom szintén érdekelt a tudásgazdaság fejlődésének korlátozásában. A 2022. áprilisi parlamenti választásokon a körzeti szintű választói preferencia legfontosabb magyarázó tényezője a lakosság képzettségi szintje: minél magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, annál jobban szerepelt a kormánypárt (Pálos–Hajdú, 2022). Végül nem kerülhető meg az a megfontolás sem, hogy az Európai Unió többi tagországa sem bánja, ha ezek a szükséges, ám környezetpusztító beruházások nem a magországokban, hanem a periférián valósulnak meg. Az Európai Bizottság akkumulátorstratégiájának térképén az Unió keleti fele kiemelt szerepet kap a nyersanyagok kitermelésében és a gyártásban is (Európai Bizottság, 2020b: 13).

A magyarországi akkumulátorgyártás nyomasztó esete természetesen nem jelenti azt, hogy önmagában az akkumulátorgyártás feltétlenül káros tevékenység lenne. Svédországban a 2016-ban megalapított Northvolt saját fejlesztésű akkumulátort tervezett, amelynek gyártását az Északi sarkkörhöz közeli tengerparti bányavárosba, Skellefteåba helyezték, ahol 100 százalékban az ott elérhető megújuló víz- és szélenergiát használják a gyártáshoz, illetve helyben kobaltot és nikkelt is bányásznak (Duxbury, 2019). A cég víziója szerint leginkább környezetbarát technológiájuknak köszönhetően 2030-ra az akkumulátorgyártásból származó CO2-kibocsátásuk 90 százalékkal lesz kevesebb az iparági átlagnál (Northvolt, 2021). Egy cég víziója önmagában természetesen még nem perdöntő érv, de sokatmondó összehasonlítás, hogy Magyarországon úgy telepedett meg rengeteg ázsiai akkumulátorgyártó vállalat, hogy az ország energiaimportra szorul, és a megnövekedett szükséglet kielégítése felhozható indokként a háborús agresszor Oroszországgal való viszony fenntartása mellett. A svéd akkumulátorgyártás ezzel szemben saját technológiára épül, jóval kevésbé környezetszennyező, és nem jelent geopolitikai kockázatot.

A magyarországi akkumulátorgyártás esete jól illusztrálja, hogy milyen közpolitikai döntések vezetnek a feldolgozóipar jelentőségének növekedéséhez a közép-kelet-európai régióban. A fejlődési csapda abban áll, hogy adott gazdaságszerkezet kedvezményezett érdekcsoportjai képesek megakadályozni a szerkezetváltozást. Magyarországon ennek a problémának a szélsőséges megnyilvánulását láthatjuk. Ennek elemzéséhez interdiszciplináris megközelítésre van szükség, amelyben a nemzetközi folyamatok, a politikai intézményrendszer és a gazdasági törvényszerűségek egyaránt figyelmet kapnak.