Balogh Gábor, Karoliny Mártonné (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése • Koncepciók, technikák nemzetközi kitekintésben
›
11. fejezet: Munkatársi egészség, biztonság és jóllét • Venczel-Szakó Tímea – Szabó-Szentgróti Gábor – Karoliny Mártonné
›
11.2. Munkavédelem és munkahelyi biztonság
›
11.2.2. A munkavédelem és a munkahelyi biztonság hazai jogi és intézményi garanciái

11.2.2. A munkavédelem és a munkahelyi biztonság hazai jogi és intézményi garanciái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország Alaptörvénye (2011. évi 425. számú törvény) deklarálja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, amely jog érvényesülését az állam – többek között – a munkavédelem biztosításával segíti elő. Hazánkban az új Munka törvénykönyve (Mt. 2012. évi I. törvény) is megerősíti, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása – a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban – a munkáltató kötelessége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban a témakörhöz kapcsolódó egyik legfontosabb törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, amely meghatározza, hogy állami feladat a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve (tripartit együttműködés) kialakítani a munkavédelem országos programját (MOP). A MOP szerint a modern munkavédelem nem csupán a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzéséről szól, hanem szerepe van a munkaeszközök és a munkahelyek megtervezésénél, és a munkatárs jó közérzetére is kiterjed (Morvay, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban a munkavédelem állami irányítás és szabályozás alá tartozik, amelynek felelős intézményei megnevezésükben és szervezeti hovatartozásuk tekintetében is gyakran változnak. Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) névvel 2018. október 1-jén kezdte meg munkáját az a központi hivatalként működő magyar költségvetési szerv, amely ekkor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jogutódjaként jött létre. Az NNK az Országos Közegészségügyi Intézet bázisán, de bővült hatáskörrel jelentős részben az intézetnek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárának korábbi feladatait vette át. Az NNK vezetésére az országos tiszti főorvos kapott kinevezést (Medicalonline, 2018; NNK, 2018). A központ alá sorolták országos hatáskörrel a közegészségügyi, járványügyi, biztonság és a betegbiztonság, egészségfejlesztés, kórházi higiéné, az egészségügyi intézmények működési engedélyeztetése és a munkaegészségügy (munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy) területét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent említett jogszabályok mellett és intézményeken túl megszületett a Munkavédelem Nemzeti Politikája elnevezésű dokumentum – az Európai Unió munkavédelemi stratégiáját figyelembe véve –, amely 22 pontban fogalmazza meg a munkavédelem hosszú távú fejlesztési irányait annak érdekében, hogy azok eredményei hozzájáruljanak a munkakörülmények fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához és az egészségben eltöltött életévek növeléséhez, ezáltal Magyarország versenyképességének erősítéséhez (Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016–2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos megállapítani, hogy az országos szintű törvényi szabályozás és a stratégiai keretek valójában iránymutatásként járulnak hozzá a munkahelyeken megvalósuló gyakorlatokhoz. Alapvetően a minimálisan betartandó biztonsági elvárásokat tartalmazzák, így a tényleges munkahelyi körülmények formálása során nagyon sok múlik a szervezetek döntéshozóin. Hogy a szervezeti gyakorlatokat illetően Magyarországon mi minden tartozik a munkavédelem hatókörébe, azt az alábbi lista mutatja (Morvay, 2010):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkahelyek kialakítása és állapota;
  • a munkaeszközök (gépek, szerszámok, alkatrészek, berendezések) megválasztása;
  • a veszélyes anyagok és készítmények megfelelő kezelése – hiszen a munkatársak bizonyos munkahelyeken (kémiai laborok, röntgen, építkezések stb.) a munkavégzés során számos vegyi anyagot, egészségre káros szert használnak;
  • a munkaszervezés és a munkaidő átgondolt szabályozása;
  • a kiemelt munkavállalói csoportok (terhes és szoptató anyák, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességű munkatársak) védelme; valamint
  • a munkavédelmi szervezet kiépítése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU 2014–2020-as stratégiájában hivatkozott statisztikák és felmérések alapján az EU-ban ugyan csökken a munkabalesetek száma, és egyre hatékonyabb a megelőzés a munkahelyi egészséggel, biztonsággal kapcsolatban, de még így is évente több, mint 4000 munkatárs hal meg munkahelyi baleset következtében, és több, mint hárommillió munkatárs szenved súlyos munkahelyi balesetet. E felmérés alapján a munkatársak közel negyede (24,2 százalék) gondolja úgy, hogy egészsége és testi épsége veszélyben van a munkahelyén, továbbá szintén a válaszadók negyede érezte úgy, hogy munkája negatív hatással van az egészségére (Európai Bizottság Közleménye, 2014).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megbetegít a munkahelyem
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi minősül munkahelyi balesetnek?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leggyakoribb munkahelyi balesetek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkabalesetek tíz leggyakoribb oka
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megdöbbentő tények és számadatok ismeretében hasznos lehet, ha a hazai szabályozás néhány fontos kérdésében tájékozódunk a munka-, illetve az üzemi balesetekről. A munkahelyen, a munkával kapcsolatban, munkába menet vagy munkából hazafelé bárkivel előfordulhatnak balesetek. Ezek minden esetben munkabalesetnek minősülnek? Mit jelent a munkabaleset, és mit az üzemi baleset? A kettő ugyanazt takarja? A felsorolt kérdések korrekt megválaszolását segíti a „HR-ügyek” cím alatt olvasható következő szakasz. Ezzel a fontos, de mégis részletkérdéssel azt is igyekszünk szemléltetni, hogy a munkavédelem kérdéskörei milyen sokrétű szakértelmet igénylő, szövevényes terület foglalnak magukban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: Munkabaleset vagy üzemi baleset? Melyik mit jelent? Kinek és miért fontos a különbségtétel?
 
Ahhoz, hogy eldönthető legyen, történt-e munkabaleset, fontos, hogy jogszabály rendelkezzen arról, mi tekinthető munkabalesetnek. Sőt nemcsak a munkabalesetet, hanem magát a balesetet is meg kell határozni. Hiszen baleset nélkül nyilván munkabalesetről sem beszélhetünk.
A baleset köznapi jelentése a magyar értelmező kéziszótár alapján: sérülést vagy halált, illetve anyagi kárt okozó, véletlen szerencsétlenség. Baleset, ha a gyerek elesik, és felhorzsolja a térdét. Az is baleset, ha az utcán az egyik autó belerohan a másikba, vagy ha a forró leves kiömlik, és leforrázza a kezünket.
A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. törvény) azt mondja, hogy „a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz”. A fenti meghatározásból látható, hogy a jog mennyivel pontosabban írja körül, hogy mit tekint balesetnek. Mindez nem véletlen, hiszen egy-egy ügyben a jogi előírások alapján kell eldönteni, hogy történt-e baleset. Ha pedig baleset történt, az munkabaleset-e, vagy sem.
A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) ezért nemcsak a baleset, de a munkabaleset meghatározását is megadja: „Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.” A munkabaleset tehát a következő jellemzők fennállása, a következő feltételek, körülmények teljesülése esetén állapítható meg.
  • A sérült akaratától függetlenül következik be; tehát nincs jelentősége annak, hogy a sérült hozzájárult-e a balesethez.
  • Valamilyen egészségkárosodást vagy halált okoz.
  • Hirtelen vagy rövid időn belül történik.
  • A szervezetet érő egyszeri külső hatás eredménye, vagyis nem lehet valamilyen folyamatosan megvalósuló dolog, amelynek következményei hosszú idő után egészségkárosodás formájában jelentkeznek.
  • Szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik, vagyis nem a hétvégi kertben, a háztartásban vagy a családi építkezésen.
  • A bekövetkezés helye, ideje önmagában nem mérvadó.
 
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó alábbi tevékenységek során éri: közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.
Vajon a fentiek alapján munkabaleset lesz-e, ha a titkárnő a céges levelek feladása miatt a postára menet eltöri a lábát, a szakács ujjára rácsapódik a konyhai hűtőkamra ajtaja, a munkás a gyári mosdóban elcsúszik, vagy a dolgozó a céges étkezdében leforrázza magát? Ezekben az esetekben a válasz egyértelműen igen.
Hogy a közlekedés során bekövetkező baleset munkabaleset-e, az minden esetben a körülményektől függ. Ha a dolgozó a munkája miatt utazott, akkor lehet szó munkabalesetről. Például az anyagbeszerzőt ért baleset munkabaleset lesz, ha az akkor érte, amikor éppen a szállítót felkeresve, azaz a munkáját végezve utazott.
Bár sokan gondolják, hogy az is munkabaleset, ha munkába menet vagy munkából jövet ér bennünket valamilyen sérülés, ez nem így van. Ugyanis nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező, vagyis munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről hazafelé menet éri. E tekintetben azonban mégis van egy kivétel: mégpedig az, amikor munkába menet vagy onnan jövet a baleset a munkáltató járművével történik, legyen az a munkáltató tulajdona, a munkáltató által bérelt vagy általa biztosított közlekedési eszköz. Idesorolható például, ha a munkáltató buszjáratot biztosít a gyári dolgozóknak a bejáráshoz, és a munkavállaló az utazás közben szenved sérülést.
A munkabalesettől eltérő fogalom az üzemi baleset. Részben ugyan fedik egymást, ám más törvény hatálya alá tartozva más-más célt szolgálnak. Míg a munkabaleset a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, sérüléseket, addig az üzemi baleset a társadalombiztosítási jog által használt fogalom. Az utóbbi célja annak meghatározása, hogy milyen, munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Üzemi baleset esetén ugyanis a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
Üzemi baleset az a baleset, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben következik be. Üzeminek minősül az a baleset is, amely munkába menet vagy onnan hazautazáskor történik. Ezt a törvény úti balesetnek nevezi. Az ekkor bekövetkező baleset tehát nem lesz munkabaleset, de üzemi baleset lehet – persze ez sem minden esetben. A baleset nem lesz üzemi baleset az alábbi esetekben.
  • Ha részben vagy egészében a balesetet szenvedett személy alkoholos vagy kábítószeres állapota miatt következett be. Példa erre, ha a céges vacsorán kissé felöntve a garatra, hazafelé alkoholos állapotban vezettük a céges autót, és így szenvedünk balesetet.
  • Ha munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Például a műszak utáni maszekolás közben esett a lábunkra a többkilós szerszám, és eltörte a lábujjunkat.
  • Ha a baleset munkába menet vagy munkából jövet, de indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Például munkából hazafelé beugrottunk az anyóshoz, és ekkor történt a baleset.
  • Végezetül az sem jogosult az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.
Forrás: Kocsis, 2022 alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek szerint fontos annak meghatározása, mi számít munkabalesetnek és mi üzemi balesetnek. A munkabaleset fogalma a munkavédelmi törvényben, míg az üzemi baleset fogalma a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben található. Ez is mutatja, hogy bár a fogalmak részben fedik egymást, más a vonatkozásuk. Kártérítés mindegyik után kapható, de a jog másként definiálja a fogalmat (Ergonom, n. é.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelendő továbbá, hogy a munkahelyi egészség és biztonság tradicionálisan érvényesülő szervezeti feladatai közé tartozik az ezen a szakterületen speciális képzettséggel bíró személyek (munkavédelmi, munka-egészségügyi) megbízásos vagy állandó foglalkoztatása. Esetleg a problémás ügyeket feltáró érdekképviselő(k) választása. Ennek konkrét szervezeti megvalósítása nyilvánvalóan szervezetmérettől, működési profiltól, a szervezet tevékenységétől is függ. Más intézményi hátteret kíván egy olyan mikrovállalkozás, ahol főként irodai munkát végeznek, és megint mást igényel egy kórházban, vegyi laborban vagy például egy öntödében dolgozók védelme, ahol akár több száz munkavállaló dolgozik egyidejűleg akár többféle ok (zaj, hő, por, rezgés, vibráció stb.) miatt veszélyes környezetben (Dankó et al., 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miért egészségkárosító a zaj, és mit tehetünk ellene? (videó)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezetek alapfeladata a működési feltételek biztosítása, a jogszabályok, ajánlások maradéktalan betartása, betartatása, monitorozása. Ettől függetlenül azonban, ahogy a fentiekben is láthattuk, az államra és a munkavállalóra is komoly felelősség hárul. Az állam felelős a jogszabályok létrehozásáért, betartásuk ellenőrzéséért, megszegésük szankcionálásáért, míg az egyének saját – nem mindig tudatosuló – érdekeik miatt a szabályok betartásáért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészséggel kapcsolatos szervezeti magatartás ma érvényesülő, változatos megoldásai például jellemző tartalmuk és a munkatársak egészségére gyakorolt hatásformáik mentén minősíthetők, tipizálhatók. Erre mutat egy példát a 11.1. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.1. táblázat. Az egészségtudatos munkahelyi magatartás típusainak főbb jellemzői és lépcsőfokai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben az első alfejezetben megismert egészségdefinícióból és a munka és a munkahely egészségre gyakorolt hatásirányaiból indulunk ki, a fentiekben áttekintett munkavédelem máig kritikusan fontos közelítés ugyan, de elsősorban a munkavégzés negatív hatásainak korlátozására vagy következményeinek kiegyensúlyozására irányul. És mint ilyen – a 11.1. táblázat felső harmadában látható két alaptípusba sorolhatóan – szabálykövető, de passzív, reaktív és nem is egészség-, hanem betegségmagatartásnak minősíthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan az a 11.1. táblázat további részeiből látható, mára az egészségtudatos szervezeti magatartás további típusai és fokozatai alakultak ki. Ezek közül a következő alfejezetben – „innovatív közelítések” címszó alatt – először az egészség munkahelyi támogatása (EMT) és a munkahelyi egészség támogatása (MET) közötti különbség lényegére és tipikus megoldásaira mutatunk rá, majd a munka pozitív hatásait erősítő, kiaknázó egészség- és jóllétfejlesztő programokról szólunk.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave