2.2.2. Hazai gyakorlatok nemzetközi összevetésben, a CRANET-felmérés alapján

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különböző CRANET-kutatások során – a kutatás kezdetétől, 1989-től – a sokszínűség témakörében olyan konkrét programokkal kapcsolatos gyakorlatokat vizsgáltunk, amelyekkel a válaszadó szervezetek az általuk foglalkozatott különböző – sok helyütt hátrányos helyzetű – kisebbségi csoportok részarányának szervezeten belüli növelését célozzák. 2021-es kérdőívünk azt várta, hogy a válaszadó szervezetek jelezzék, amennyiben alkalmaznak speciális toborzási, illetve képzési–karrierfejlesztési programokat nyolc megnevezett munkavállalói csoportba tartozók részarányának növelése érdekében. E csoportok között olyanok szerepeltek, mint az etnikai kisebbségek, idősebb (50 év feletti) és a fiatalabb (25 év alatti) dolgozók, megváltozott munkaképességűek, nők, bevándorlók, menekültek és az LMBTQ+ csoport tagjai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2.6. ábra a CRANET felmérésben részt vevő harmincnyolc tagországának, majd 6500 szervezetének gyakorlatát együttesen reprezentáló Globális minta alapján készült. (A CRANET és a felmérés néhány jellemzőjét részletesebben lásd a 4.3. alfejezetben.) Ez alapján megállapítható, hogy a sokszínűséggel kapcsolatban alkalmazott speciális programok mind a nyolc alkalmazotti csoport esetében inkább a toborzást, mint a képzést–karrierfejlesztést tartalmazták. Az idősebbek csoportja az egyedüli, akiknél szinte egyforma jelentőségű az említett két HR-beavatkozás. Az idősebbek egyúttal egy olyan választóvonalat is jelentenek – egyébként minden vizsgált országcsoportban –, ahol a közel egyforma, 20 százalékot közelítő válaszadói gyakoriság kettéválasztja a nagyobb és kisebb figyelmet kapó rétegeket. Az előbbiek kategóriájában az első helyen állnak a nők, tőlük csak némileg maradnak el – inkább csak a toborzás terén – a fiatalabb, 25 év alatti munkavállalókra fókuszáló válaszadók. Őket – még mindig a válaszadók több, mint ötödénél – a megváltozott munkaképességűek és az etnikai kisebbségek követik. A másik kategóriában, a kisebb speciális figyelmet kapók között a bevándorlók, a sajátos nemi identitásúak (LMBTQ+) és a menekültek szerepelnek, mint olyan csoportok, amelyek munkatársaik körében szándékolt részarány-növelését sajátos toborzási, illetve képzési–karrierfejlesztési programokkal a válaszadók csupán 10–15 százaléka támogatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.6. ábra. A speciális toborzási vagy képzési programokat alkalmazó válaszadók aránya a CRANET 2021 felmérés Globális mintájában
Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sokszínűséggel kapcsolatos válaszadói magatartásban vizsgált országcsoportok között meglehetősen sok eltérést azonosíthattunk. Közülük kiemelendő, hogy a közép-kelet-európai (KKE) volt szocialista országok nélküli Európában – a szintén „vízválasztó” idősebbeknek a globális mintáéhoz hasonló helyzete mellett – az jellemző, hogy a nagyobb figyelmet kapó rétegek kategóriáját szintén a nők vezetik, de a kategóriát a további három mellett itt egy újabb taggal bővíti egy erőteljesebben jelen lévő csoport: ők a bevándorlók, akik a globális minta utolsó helyével szemben Európában az ötödik helyre kerülnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közép-kelet-európai országok válaszadóinak gyakorlatából egyrészt az emelhető ki, hogy a fiatalabb (25 év alatti) dolgozók kerülnek a cégek figyelmének fókuszába, míg a legkisebb figyelmet kapó kategória három tagja – LMBTQ+, bevándorlók, menekültek – a válaszadók alig tizedénél kap speciális figyelmet. Az ebbe az országcsoportba tartozó, de külön figyelemmel kísért Magyarország válaszadóinak több, mint harmadánál a fiatalabb és a megváltozott munkaképességűek állnak a figyelem középpontjában, a nők pedig a harmadik helyre kerülnek. A rangsor végén ugyanaz a három csoport áll, mint a KKE többi válaszadójánál, de csupán a válaszadók 5 százalékánál.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekesség: Roma foglalkoztatás az ezredfordulón
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekességként még megemlítjük a nem európai, egyéb CRANET-tagországokból érkezett válaszadók sokszínűségi gyakorlatának néhány fontos sajátosságát. Egyrészt mind a nyolc munkatársi csoport kapcsán körükben a legmagasabb a sajátos programokkal rendelkező válaszadók aránya. Másrészt a képzési–karrierfejlesztési programok a nyolcból négy csoportnál majdnem azonosak a toborzási programokat alkalmazók körével. Harmadrészt pedig az etnikai kisebbségek részarányának növelését célzó programok esetében a nőket és a fiatalabbakat követően a megosztott harmadik–negyedik helyen az etnikai kisebbségek beérik a megváltozott munkaképességűekre figyelmet fordító válaszadók százalékos arányát (toborzás: 33 százalék, képzés–karrierfejlesztés: 25 százalék).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave