4.3.2. Hogyan segíti könyvünk nemzetközi kitekintéseit és a válaszok megtalálását a CRANET?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CRANET-hálózat erőfeszítései révén nem kevés olyan eredmény született, amelyek a fentiekben vázolt elméleti lehetőségek gyakorlati megvalósulására alapoztak. Az empirikus felmérésekre építő statisztikai elemzések alapján (Brewster–Mayrhofer, 2012) elmondható, hogy Európában az EEM sok aspektusa mutat irány-konvergenciát. Vagyis hosszabb időintervallumot vizsgálva Európa legtöbb országban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • erősödik a HR-funkció professzionalizálódása,
  • egyre szofisztikáltabb toborzási és kiválasztási eszközöket alkalmaznak, és
  • fokozódik a munkatársakkal való kétirányú kommunikáció jelentősége.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt viszont a vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy bizonyos, az univerzalista közelítés sugallta területek trendjei nem tapasztalhatóak Európában. Nincsenek jelek például a HR-részlegek méretének feltételezett csökkenésére, ahogyan a képzés–fejlesztés jelentőségének folyamatos erősödésére sem. Sőt az utóbbi esetében a pénzügyi nehézségek időszakában alkalmazott radikális csökkentések is előfordultak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hosszú távú vizsgálatokra építő empirikus tapasztalatok alapján megállapítható, hogy míg az irány-konvergencia több területen is jól megragadható az európai EEM-ben, vég-konvergenciára utaló jelek szinte egyáltalán nem tapasztalhatók. Azaz a HR tekintetében nem vagy csak alig érvényesül a globalizáció és más piaci hatások érvényesülésétől várt hasonulás. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy a HR-modellek és -gyakorlatok közötti regionális vagy országok közötti különbségek csökkennének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összehasonlító EEM-nek pedig továbbra is fontos kérdése marad az egyes országok hasonló és különböző HR-gyakorlatainak vizsgálata és a magyarázatok keresése. Közben pedig egyre erősödik annak a szemléletnek a feladása, hogy az emberi erőforrásaikat „másként” menedzselőkre úgy tekintsenek, mint az élenjáró országoktól leszakadókra, azok mögött kullogókra. Ahogyan az eddigiekből is kitűnik, az okokat kereső, feltáró megállapításokhoz a megfelelő közelítésmód mellett a területi és időbeli összehasonlíthatóságot megteremtő empirikus adatokra van szükség. És ez az, amit a világ egyik legnagyobb, független kutatóhálózataként a CRANET több évtizedes működése révén biztosítani tud – most könyvünk olvasói számára is. Nézzük hát, mi is az a CRANET.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4.4. ábra. CRANET-logó
Forrás: cranet.org
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CRANET Kutatási Hálózat vagy röviden CRANET megalapítását 1988-ban az ILO (International Labour Organization, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) kezdeményezésére határozták el az egyesült királyságbeli Cranfield School of Management koordinálásával és a kezdetekkor öt nagy (nyugat-)európai ország (Francia-, Német-, Spanyol- és Svédország, valamint az Egyesült Királyság) empirikus felmérések szervezésére irányuló részvételével (Lazarova et al., 2008). Felmérései eleinte évente, majd kétévente zajlottak, saját fejlesztésű kérdőívre támaszkodva, a növekvő számú CRANET-tagországot képviselő egyetemek, business schoolok kutatóinak részvételével, az európai országok EEM-gyakorlatait és azok szervezeti szintű eredményeit vizsgálva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az immár több, mint három évtizede működő hálózat azon kevés nemzetközi kutatószervezet közé tartozik, amelyek ismétlődő felmérései nemcsak a térbeni (országok, országcsoportok közötti), de az időbeni összehasonlítás, azaz a longitudinális elemzések lehetőségét is kínálják. A hálózat mára tagjai között tudhatja Európa szinte minden országát – köztük Magyarországot is: a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 2004, míg a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 2011-től tagja a hálózatnak. A CRANET számára így egyre tágultak a kezdeti évtizedekben Nyugat-Európa HR-gyakorlatát feltáró, illetve az amerikai modelltől eltérő jegyeit azonosító lehetőségek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hálózat – mára több, mint ötven ország egyetemein és üzleti iskoláiban dolgozó oktatók-kutatók együttműködésén alapulva – 2021 óta az USA-beli Pennsylvania State University intézménye, a Center for International Human Resource Studies koordinálásával működik. Ez az évtizedek alatt – és máig is – fejlődő együttműködés biztosítja, hogy a CRANET

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • rendszeresen végez a világra kiterjedő, nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat, amelyek az egyes országokban működő szervezetek EEM-politikáját és gyakorlatát monitorozzák;
  • ily módon benchmarkot szolgáltat az egyes országok számára a világ más részeiben zajló változásokat bemutató összehasonlításokhoz, ezzel lehetőséget teremtve a HR-trendek alakulásának szisztematikus összehasonlító elemzésére;
  • szerepet játszik az új eredmények, megállapítások széles körű elterjesztésében: a szakembereknek szóló és tudományos folyóiratokon, szak- és tankönyveken keresztül konferenciákon, szemináriumokon és az oktatásban megjelenítve a legújabb eredményeket – ahogyan ezt könyvünkben is teszi. (cranet.org)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CRANET eredeti célja azonban alapítása óta változatlan. Ez pedig szilárd bizonyítékok helyi nyelven történő összegyűjtése az egyes országokban alkalmazott EEM-gyakorlatokról és azok változásairól. Ezt a célt támogatja az az elsősorban tényszerű adatok – és nem vélemények – közlését váró kérdőív, amely egy-egy szervezet HR-gyakorlatait tárja fel, a válaszadást a szervezet legmagasabb rangú HR-felelősétől várva. A kérdőív, amely ez idáig csak kisebb változtatásokat élt meg, eleinte inkább postai, mára elsősorban elektronikus úton jut el a válaszadó, száz főnél több munkatársat foglalkoztató szervezetekhez. Így biztosítja nemcsak a térbeli – országokra, régiókra kiterjedő –, hanem az időbeli összehasonlítás, a longitudinális elemzések lehetőségét is (Parry et al., 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sztenderdizált kérdőíven alapuló kutatás 2021-es felmérési fordulójában is alkalmazott változata több, mint hatvan kérdést tartalmaz. A világszerte alkalmazott kérdőív hét fő részből áll.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az első rész a felmérésben közreműködő szervezet emberierőforrás-menedzsment (HR) tevékenységében résztvevők szerepeit és HR-részlegének fő jellemzőit vizsgálja.
  • A kérdőív második része a személyzetbiztosítás gyakorlatára kérdez rá.
  • A harmadik rész a teljesítményértékelés, személyzetfejlesztés, karrierfejlesztés területeire vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.
  • A negyedik rész az ösztönzés, juttatás érdekében használt módszereket kutatja.
  • Az ötödik részben a szervezeten belüli munkavállalói kapcsolatok, a dolgozói kommunikáció meglétére, illetve formáira keres választ a kérdőív.
  • A hatodik részben általános szervezeti adatokra vonatkozó kérdések találhatók.
  • A hetedik rész pedig a kérdőív kitöltőjének személyi adatait gyűjti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyvünk szinte minden fejezetében megjelenő külföldi kitekintésekhez az e kérdőív alapján kapott válaszokat mutatjuk be, a legutóbbi, 2021-ben lebonyolított felmérés alapján. Ebben a felmérési fordulóban – amelyben a hazai kérdőíves megkérdezés a PTE KTK és a MATE hallgatóinak aktív részvételével zajlott – a világ harmincnyolc CRANET-tagországának összesen 6460 szervezete szerepel válaszadóként. Ez a legutóbbi CRANET-adatbázis egyrészt kiválóan alkalmas az európai HR sajátosságainak vizsgálatára, hiszen a részt vevő 38 közül 27 a földrajzi Európa országa, és a globális minta válaszadó szervezeteinek döntő többsége (70 százalék) is e kontinens valamelyik országában tevékenykedik. Másrészt a világ más kontinenseinek országaiból származó válaszok révén az összehasonlítási lehetőségek is adottak, hiszen a válaszadók 30 százaléka más kontinensek tizenegy országából küldte el a HR-gyakorlatokról szóló válaszait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felmérés válaszaira építve könyvünk egyes fejezeteinek jelzett ábráin, táblázataiban – külön hivatkozás nélkül – egységesen a következő országcsoportosítást és rövidítéseket alkalmazzuk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Magyarország (HU) – A válaszadó szervezetek száma 161.
  • KKE HU nélkül – azaz Közép-Kelet-Európa Magyarország nélküli tíz, valamikori szocialista országa (1. Bosznia-Hercegovina (47), 2. Horvátország (115), 3. Észtország (79), 4. Lettország (61), 5. Litvánia (120), 6. Lengyelország (66), 7. Románia (194), 8. Szerbia (106), 9. Szlovákia (153), 10. Szlovénia (168)).
  • Európa KKE nélkül – azaz a földrajzi Európa KKE és HU nélküli, tizenhat tagországa (1. Ausztria (218), 2. Belgium (72), 3. Ciprus (65), 4. Dánia (313), 5. Finnország (127), 6. Németország (384), 7. Görögország (198), 8. Izland (131), 9. Izrael (124), 10. Hollandia (126), 11. Norvégia (202), 12. Spanyolország (195), 13. Svédország (550), 14. Svájc (174), 15. Törökország (88), 16. UK (224)).
  • Nem európai egyéb országok, az Európán kívüli kontinensek tizenegy országa (1. Ausztrália (75), Brazília (150), Kanada (161), Chile (68), Kína (409), Japán (103), Mexikó (475), Nepál (107), USA (320), Üzbegisztán (100), Venezuela (31)).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave