1.3.1. A KISVÁLLALATOK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__12/#m1107kgem_10_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__12/#m1107kgem_10_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__12/#m1107kgem_10_p1)
- Gazdasági növekedés: Az egyes országok gazdasági teljesítményének (GDP-vel mérve) nagyobb részét, jellemzően 50–60%-át az MKKV-k adják. A kisvállalati szektor számos szektorban meghatározó (kereskedelem, szolgáltatások), így a kisvállalatok növekedése vagy stagnálása az egész nemzetgazdaság működésre kihathat.
- A verseny élénkítése: A jól működő piacgazdaság alappillére, hogy a gazdaságban nem alakulnak ki erőfölényes, monopolpozíciók. A verseny az, amely a többi vállalatot is arra ösztönözi, hogy változtasson, növelje hatékonyságát, jobban szolgálja ki vevőit. A versenyszabályozás fontos, de nem elégséges eszköz a verseny fenntartásához. A kisvállalatok, az új szervezetek megjelenése erősíti a versenyt. Ezzel együtt jár, hogy más szervezetek, amelyek kevésbé hatékonyak, eltűnnek a piacról. Az ott lekötött erőforrások ugyanakkor felszabadulnak és más, sikeresebb vállalatok tudják azt felhasználni.
- Regionális és helyi fejlődés: A kisvállalatok szerepe eltérő lehet a különböző fejlettségű és gazdasági szerkezetű régiókban. Vannak térségek, ahol a nagyvállalatok teljesen hiányoznak, ott a kisvállalatok lehetnek a helyi fejlődés vagy stagnálás meghatározó tényezői. Az Európai Unió különösen fontosnak tartja az elmaradott térségek felzárkóztatását, a fejlődési különbségek csökkentésére külön pénzalapokat hoznak létre.
- Gazdasági szerkezetváltás, technológiai fejlődés: A gazdasági szerkezetváltás, a gazdaság átalakulása folyamatos. A kisvállalatok az új termékek, szolgáltatások piacra vitelében fontos szerepet töltenek be. Az áttörő technológiai innovációk esetében az új, többnyire kicsi méretű vállalatok szerepe meghatározó, hiszen nem kötik őket meglevő rutinok, vevőkapcsolatok vagy tőkebefektetések. A Google, az Amazon, az Apple vagy a Facebook is kisvállalatként indult.
- Ellátási és értékláncokban betöltött szerep: Ameddig a termék/szolgáltatás az alapanyagtermeléstől a végső fogyasztóig eljut, számos átalakulási fázison megy keresztül. Ebben a folyamatban a kisvállalatok is fontos szerepet töltenek be. Számos kisvállalat beszállít a nagyvállalatoknak, a kettejük együttműködése számos iparágban – autógyártás, elektronika, élelmiszer-termelés, építőipar stb. – meghatározó. A többszintű, komplex beszállítói láncok végén a legtöbbször a kisvállalatok állnak.
- Exportteljesítmény: Az exportálás elsősorban a nagyvállalatok felségterülete, hiszen a külpiacokra lépés külön képességeket és erős hazai versenypozíciót kíván. Ugyanakkor az export nagyjából egyharmada köthető az MKKV-hez, igaz ezen a kategórián belül is inkább a nagyobb középvállalatok jeleskednek az exportban. Számos kormány segíti a kisvállalatok külpiacra jutását, hogy a gazdasági, kulturális gátakat képesek legyenek átlépni.
- Munkahelyteremtés: A versenyszférában jellemzően a kisvállalatok részesedése mintegy 65–75% a foglalkoztatásból. A munkaintenzív, alacsony tőkebefektetéssel járó területeken dominálnak a kisvállalatok. Jelentős a szerepük az új munkahelyek létrehozásában, ugyanakkor a munkahelyek megszüntetésében is a kisvállalatok járnak az élen. Válságok esetében, amikor a nagyvállalatok jórészt elbocsátanak, a kisvállalatok igyekeznek megtartani alkalmazottjaikat. A nagyvállalatoktól elbocsátottak pedig sokszor saját vállalatot indítanak, elősegítve ezzel is az adott térségben a munkaerő megtartását.
- A globalizáció lehetőségeinek kihasználása: A globalizáció, a világ egységesülésének folyamata egyrészt kihívást, másrészt lehetőséget teremt a kisvállalatok számára. A verseny erősödik, hiszen más országok vállalatai, kisvállalatai is megjelenhetnek a hazai piacokon. Ugyanakkor az információs technológiák fokozódó terjedése révén a kommunikáció és a szállítási költségek csökkennek, új lehetőségeket nyitva az együttműködésre. A világpiaci versenyben előnybe kerülnek azok az országok, amelyek kisvállalatai sikeresebben alkalmazkodhatnak az új körülményekhez.