1.5. A KISVÁLLALATI KUTATÁS (KVK) MINŐSÉGI MKKV-TIPOLÓGIÁJA: VÁLLALATOK A HAGYOMÁNYOS ÉS A MODERN ÁGAZATOKBAN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai szakirodalomban is számos MKKV-tipológia ismert (pl. Czakó 1997, Török 1997, Lengyel 2002, Román 2006, Bálint 2006, Palócz 2010, Vecsenyi 2011, valamint a KSH csoportosításai), amely forrásokat szintetizálva és továbbfejlesztve a kisvállalatok egyes típusainak alábbi, teljességre törekvő – kvantifikált ismérvekhez nem kötött – minőségi leírása mutatható be:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. A gyorsan növekvő MKKV-k. Erőteljesen menedzseri szemléletű, általában csapat által egy ötlet megvalósítására alapított, nagy növekedési potenciálú, gyorsan növekvő kisvállalatok. Vecsenyi (2011) szerint gazellák, Palócz (2010) alapján rakéták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a típus felöleli a startup vállalatok körét is, kiknek a versenyképesség és a gyors növekedés nemcsak jellemzője, hanem az életciklus korai szakaszában túlélésük záloga is. Jellemző az erőteljes vevőorientáció, kapcsolataikban és együttműködéseikben a másik súlypont a finanszírozókon van. Általában lapos, hatékony és rugalmas struktúrákban működtetik tevékenységeiket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kategória alcsoportjaként (1.1) értelmezhetőek a technológiai startup vállalatok. Ezen gyorsan növekvő MKKV-k alapötlete magas innovációs tartalmú és iparjogvédett, ezért az ilyen vállalatok indulását és növekedését a befektetők szívesen finanszírozzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyors növekedésű, potenciálisan nagy hatású MKKV-k egyaránt állnak a gazdaságpolitika és a kutatások figyelmének középpontjában (pl. Henrekson–Johansson 2010, Acs 2011), mert a versenyszféra új munkahelyei magas arányban létesülnek ezeknél a vállalatoknál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Beszállító MKKV-k. Ilyen csoportot Török (1997) és Lengyel (2002) is megállapít. Az adott iparág vertikumában egymáshoz kapcsolódó értékláncú vállalatok egyike, tehát alapanyagaikkal, félkész vagy kész termékeikkel, szolgáltatásaikkal szolgálják a közös értékteremtést. A profitabilitás általában alacsony, mert a nagyobb szereplők érvényesítik alkuerejüket a kisvállalatokkal szemben. Kivételt képeznek az olyan ritka tevékenységláncolatok, ahol nem jellemző nagyvállalati jelenlét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beszállító MKKV-k egy alkategóriájaként jelölhetőek meg a (2.1) bolygóvállalatok, akik igen kevés számú – gyakran egy – vevőt szolgálnak ki. A bolygóvállalatok kitettsége fokozott, a profitabilitás alacsony szintje mégsem jellemző olyan nagymértékben, mint más beszállító MKKV-knál. Ennek oka az, hogy ha a vevő ismeri a beszállítójának a nagymértékű kitettségét, és mégis érdekében áll a helyzetet fenntartani, akkor az is érdeke lesz, hogy a partnere stabil körülmények között tudjon működni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ilyen partnerkapcsolatok általában mély szakmai tartalmúak, tehát túlmutatnak a gazdasági eseményeken: a vevő egyrészt elvárja, másrészt lehetővé teszi a fejlődést. Kivételt képeznek azok a tevékenységkiszervezés nyomán létrejött bolygóvállalatok, amelyeknél eredetileg az adott termék/szolgáltatás szélesebb körben történő piacosítása volt a cél, de ezt nem sikerült elérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. Réspiacon (fülke vagy niche) szereplő MKKV-k. A vevőpiaci szegmentum azon részét szolgálják ki, amelyet a nagyvállalatok nem. Ezzel a nagyvállalati erőtereket – legalább közvetlen értelemben – el tudják kerülni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rés az adott ágazat kapcsán több aspektusban is értelmezhető, például egyedi igényekre kínálnak terméket/szolgáltatást, vagy olyan fogyasztói csoportot céloznak meg, amelyet a versenytársak nem. Általában a piaci szegmentum egészéhez képest alacsony forgalom, de magasabb hozzáadott érték valósítható meg. Az alaptevékenységhez kapcsolódó fejlesztésekkel növekedés korlátozottan érhető el, hiszen a vállalat nehezen tud túllépni a rés határain.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok egy markáns tömegére igaz az, hogy a rést földrajzi értelemben töltik ki. Ezek a Lengyel (2002) által is külön taglalt (3.1) lokális keresletet kielégítő MKKV-k, akik egy alkategóriaként azonosíthatóak. Ezek a vállalatok korlátos keresletű helyi piacon működnek, ezért működésüket, eredményességüket és kilátásaikat a regionális és/vagy lokális tényezők nagymértékben befolyásolják. Ezeket a kisvállalatokat számos esetben olyan szakmai tapasztalatra alapító vállalkozók működtetik, akiknek elsődleges céljuk a megélhetés és/vagy a fennmaradás. A vállalatok növekedési lehetőségei (és aspirációi), valamint a versenyképesség jellemzően korlátozott vagy alacsony szintű.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. Önfoglalkoztató, alkalmazott nélküli MKKV-k. A kategóriát a lényeges infrastruktúra, eszközállomány és foglalkoztatott nélküli, önfoglalkoztatási, ritkábban adóelkerülési vagy beszámlázási céllal létrehozott, esetenként szunnyadó, eseti számlaforgalommal jellemezhető, továbbá technikai, spekulatív – Bálint (2006) által is megjelölt taktikai – vállalatok (garázscégek) alkotják. Nagy számban fordulnak elő a gazdaságban, hatásuk elsősorban (kiegészítő) jövedelemszerzési szempontból jelentős, az egyén (vállalkozó) számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

+1. A szektorhatár szervezetei. Olyan kis méretű szervezetek, amelyek alapítói-tulajdonosi körében önkormányzatok vagy nagyvállalatok a meghatározóak, tehát a függetlenségi kritérium alapján nem értelmezhetőek MKKV-kként, de vállalkozási tevékenységüket azokhoz hasonlóan folytatják. A működési és menedzselési sajátosságok, valamint a növekedési és versenyképességi célok is a kapcsolódás mentén formálódnak, a szervezetnél minden vonatkozó szektor tulajdonságai jellemzőek lehetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanitt külön említeni kell a vállalkozási tevékenységet folytató nonprofit szervezeteket és szociális vállalatokat is. A szektorhatár szervezeteinél – mindegyik esetben – rendszerint azt tapasztaljuk, hogy más MKKV-khoz képest jóval összetettebb cél- és érdekrendszer mentén működnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kisvállalat adott esetben több típus jellemzőit is magán viselheti, ezért a típus szerinti besorolás alapjául a domináns jellemzők szolgálnak. A bemutatott csoportok jellemzőinek összehasonlítása az 1.4. táblázatban azonos ismérvek mentén látható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1.4. táblázat. AZ MKKV-tipológia csoportjainak jellemzése
Gyors növekedésű, potenciálisan nagy hatású MKKV-k
Beszállító MKKV-k
Réspiacon tevékenykedő MKKV-k
Önfoglalkoztató MKKV-k
Számosság
alacsony
közepes
közepes
magas
Vállalkozás alapja
innovatív ötlet hasznosítása
más vállalatokkal közös értékteremtés
piaci rés kitöltése
önfoglalkoztatás, esetleg elszámolási, spekulatív célok
Jelentőség az iparágban
magas
alacsony-közepes
alacsony
alacsony
Jelentőség a vevők számára
magas
alacsony
közepes
alacsony
Növekedési potenciál
magas
iparági életciklus függvénye
szeglet határáig
alacsony
Kockázat nagysága
magas
közepes
alacsony
alacsony
Vállalat számára kritikus tényezők
ötlet másolásvédelme, növekedéssel járó változások menedzselése, finanszírozás
alkuerők eloszlása, ágazati verseny intenzitása
nagyvállalati erőterek elkerülése
túlélés
Jelentőség a nemzetgazdaságban
magas
közepes
közepes
alacsony
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Osterwalder és Pigneur (2010, 43) Üzletimodell-építés című üzleti bestsellerének terminológiájával élve: a sikeres üzleti modellek markánsan költség- vagy értékorientáltak. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági erőfölény megszerzése érdekében zajló vállalatközi rivalizálásban azok a vállalatok lesznek előnyben, amelyek képesek az ágazatukban korábban nem látott üzleti modellt meghonosítani vagy a meglévő üzleti modelleket a hatékonyság tekintetében jelentősen továbbfejleszteni. Az üzleti élet gyakorlatában persze ez lényegesen árnyaltabban jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos ágazatokban a legértékesebb, legmagasabb jövedelmezőséggel jellemezhető pozíciókat a réspiaci vállalatok építik ki. Ezek olyan, a részpiac teljes forgalmához képest apró szegmensek, amelyek kívül esnek a tömegigény-kielégítésen, a nagyvállalati érdeklődésen. Ezekben a kicsi szegmensekben az MKKV-k relatíve alacsony volumenű, de profitabilis termelő/szolgáltató tevékenységet tudnak folytatni. Szegletet ki lehet tölteni egy-egy földrajzi, termék/szolgáltatás-, feladat- vagy ügyfélrésre koncentrálva is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földrajzi fülkék rendkívül gyakoriak, szemléletes példaként egy kistelepülésen működő éjjel-nappali kisbolt vagy egy falusi varrónő, virágkötő hozható. Ilyen földrajzi fülkék természetesen nagyobb településeken is előfordulnak, csak lényegesen kevésbé látványosak, a tevékenység földrajzi kiterjedtsége néhány utcára, esetleg egy-egy városrészre korlátozódik. Ezek a pozíciók azért rendkívül értékesek, mert a vállalatok bennük gyakran apró monopóliumként működnek, a vevői többlet lefölözését célul kitűző árazással. A másolni kívánó versenytársakkal és potenciális belépőkkel szemben a belépési korlátok vagy a tevékenység folytatásának egyedisége általában kevésbé védenek, de a szegmens alacsony mérete eltántoríthatja őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A termék/szolgáltatás-, feladat- és ügyfélszegletek értelmezése – vevőorientált szemléletben – szorosan összefügg. Ebben a kategóriában gyakoriak a speciális, alacsony volumenek miatt nagyvállalatok által nem importált-exportált termékekkel kereskedő MKKV-k (pl. különleges japán teakeverékek behozatala). Ezek a gyártó és a vásárló közé „beékelődő” piaci közvetítői pozíciók szintén lehetnek igen profitabilisek, különösen kizárólagos szerződések esetén (pl. egyes gyógyászati segédeszközök). Ezen túlmenően megfigyelhető a szubkultúrák gyorsuló ütemű sokasodása is a közösségi médiában, amelynek eredményeként számos apró termék- és ügyfélszeglet keletkezik nap mint nap (pl. péntekenként túrázó, hegedülő rocker-emósok által keresett speciális termékek/szolgáltatások). Ezeket a szociokulturális és társadalmi trendekből származó lehetőségeket észszerűen előre lehet jelezni a fejlett országok vonatkozó trendjeinek megfigyelésével. Előfordulnak továbbá a volumenek vagy a fizetőképesség miatt a nagyvállalatok érdeklődén kívül eső feladat- és ügyfélszegletek is, amelyek az MKKV-knak teremthetnek lehetőségeket (pl. fapados vezetői tanácsadás kisvállalatoknak).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a lehetőség időkapuja nagyobb külső környezeti (pl. szociokulturális, demográfiai, technológiai, gazdasági, politikai-jogi) változások folyományaként is kinyílhat, példaként hozható a technológiai változások területéről a VR szolgáltatás vagy a 3D nyomtatási szolgáltatás, a vásárlási szokások és a fogyasztási magatartás változása kapcsán a kézműves termékek előretörése vagy az egészségtudatos életmódot szolgáló termékek, a politikai-jogi változások területéről a trafiktörvény folyományaként megnyíló dohányboltok. Az újítások korai importálójaként is sokan igyekeznek lépéselőnyhöz jutni. Ebben a magyarok számára új termékek behozatala vagy a magyar viszonyok mellett új technológia behozatala teljesen kézenfekvő példák. Ennél lényegesen kevésbé kézenfekvők a tudás- és know-how behozatal (pl. egy sikeres életmódprogram hazai bevezetése) vagy a tartalom- és kultúraimport (pl. egy külföldi tartalmakat lemásoló és a domesztikált változatot „újraértékesítő” szakmai vagy szociális hálózati csomópontszemély), amelyekkel szintén sok vállalkozó próbál boldogulni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modern ágazatokban, különösen a magas növekedési potenciálú részpiacokban, gyakran alapítanak menedzseri szemléletű vállalkozók magas növekedési célokkal startup vállalatokat. Napjainkban a startupok esetén példaként különösen a telekommunikáció, az informatika, a szoftver- és applikációfejlesztés, valamint a finanszírozási technológiák emelhetők ki, míg a technológiai startupok esetén az alkalmazott fizika, az élettudományok, a nanotechnológia, a robotika és a biotechnológia területei. Startupok létrejöhetnek továbbá a korábban alkalmazott üzleti modelleket látványosan megreformálva olyan hagyományos ágazatokban is, amelyek üzleti alapkoncepciója lényegében megrekedt a fejlődésben (pl. miként forradalmasította a hagyományos személyszállítást az Uber vagy a hagyományos fotózást az Instagram).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A startupok körében az osterwalder-pigneuri (2010) kategóriák szerinti sokszereplős platform típusú komplex üzleti modell konfigurációk igen gyakoriak, ahol két vagy több különböző ügyfélcsoport kölcsönösen előnyös összekapcsolásával teremtenek értéket (pl. Google, YouTube, online piacterek). A Fortune 500 vállalatok listáját (https://fortune.com/fortune500/) szemlélve is megállapítható, hogy a vállalatok kb. fele ilyen platformalapú vállalat. A különböző ügyfélcsoportok újabb és újabb kreatív kombinációin alapuló koncepciókat nagy érdeklődés övezi a fiatal vállalkozók és a befektetők körében, hiszen a lehetséges kombinációk száma szinte végtelen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Persze nem kell minden esetben újra feltalálni a spanyolviaszt. Számos üzleti koncepció nem új, sőt még csak nem is hatékonyabb a meglévőknél – a klasszikus működésiköltség-hatékonyság értelemben –, de ráfókuszálnak meglévő megoldásokat valamelyik termék-, ügyfél-, földrajzi vagy feladatszeglet speciális igényeire. Például a szakemberek Facebookja a LinkedIn, a tudósoké a ResearchGate, a magyaroké az iwiw (bár ez utóbbi már csak történeti érdekesség).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsorolt példák is egyértelműen felszínre hozzák a másolhatóság, illetve a másolásvédelem kérdését. Ennek a startup problémának egy látványos példája lehet a magyarországi online aukciós és apróhirdető portálok (Vatera, Jófogás, Kalapács, TeszVesz, Zsibvásár, Apród, OLX, Facebook Marketplace stb.) versenydinamikája. Természetesen a felsorolt vállalatok üzleti koncepcióiban (is) nagyon sok lényeges különbség húzódik, de ezek a vevő előtti attraktivitás szempontjából gyakran kevésbé vagy egyáltalán nem lényegesek. A másolásvédelem leggyakoribb megoldásai (az iparjogvédelem lehetőségein túlmenően) a koncepció magas növekedési célokkal történő kiegészítése (tehát a legjövedelmezőbb szerződések versenytársak és új belépők – másolók – előtti megkötése), valamint a riválisok lépéshátrányban tartása nagy ütemű fejlesztésekkel (hiszen a versenytárs is látja a vevő számára kínált értékajánlatot, de azt nem, hogy az mivé fog fejlődni néhány hét vagy néhány hónap múlva).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave