13.2.2. KÜLSŐ TÉNYEZŐK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozási folyamat nem egy vákuumban történik, külső tényezők bonyolult rendszere befolyásolja. Ezeket a szakirodalom környezeti, kontextuális vagy intézményi tényezőknek nevezi, de találkozhatunk a vállalkozói klíma és a vállalkozói ökoszisztéma elnevezésekkel is. Mindegyik megközelítés sajátos fókusszal rendelkezik, de valamennyi azt hangsúlyozza, hogy:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a vállalkozás megértéséhez az azt körülvevő tényezők elemzésére is szükség van,
  • a tényezők kölcsönösen függenek egymástól és komplex, megismételhetetlen rendszert alkotnak,
  • a vállalkozás ennek szerves része, mely maga is alakítja környezetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Welter (2011) kulcsfontosságúnak tekinti a térbeli és időbeli dimenziókat a vállalkozói kontextus megértésében. A térbeliség (hol kérdés) tekintetében négy dimenziót azonosít: az üzleti, a társadalmi (hálózatok, háztartások és családok), a térbeli (városi versus vidéki helyek vagy közösségek) és az intézményi dimenziót. Ezekhez további két dimenziót ad hozzá, amelyek az időbeliséget reprezentálják, ezek az idő és a történelem (mikor kérdés). Baker és Welter (2018) a hol és mikor kérdést a ki kontextusával egészíti ki, amely a vállalkozóra és annak a kontextussal való interakciójára koncentrál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkánk szempontjából kiemelendő, hogy a fizikai erőforrások, a pénzügyi források, az üzleti partnerek és a vevők elérhetősége, a földrajzi és telephelyi tényezők, valamint a szabályozási környezet mellett a társadalmi kapcsolatok, a család, a barátok szerepe is meghatározó, valamint olyan informális intézmények, mint a vállalkozói kultúra és a vállalkozás társadalmi elfogadottsága is jelentőséggel bírnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez utóbbi mérésének egyik lehetőségét a szubjektív norma adja, amely arra a „vélt társadalmi nyomásra vonatkozik, hogy a viselkedést végrehajtsák, vagy sem” (Ajzen 1991). Vállalkozói kérdésekben ez a vállalkozói lét társadalmi presztízsében, az egyén környezetének a vélekedésében testesül meg. A vállalkozók társadalmi státusza nem minden társadalomban kedvező (Montero et al. 2018), néhol nagy tiszteletnek örvendenek (angolszász kontextusban), máshol kevésbé (európai kontextusban), amely nyilván befolyásolja az egyéni karrierterveket is. Egyes szerzők szerint a szubjektív norma a vállalkozói szándék meghatározója (Ozaralli–Rivenburgh 2016), mások úgy látják, hogy a normák az attitűdök befolyásolásán keresztül fejtik ki a hatásukat (Nowiński et al. 2020, Gubik 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A normák és értékek a társadalmi kultúra részét képezik, amelyet az egyén a szocializáció során szerez meg. Ezek az egyéni értékek nagy hatással lehetnek az egyének vállalkozói törekvéseire és szándékaira, amint azt Eyel és szerzőtársai (2020) is alátámasztották. Ennek a folyamatnak az első színtere a család. A vállalkozói elképzelések szempontjából a családi (vállalkozói) háttér jelentősége meghatározó (Belas et al. 2017, Gubik 2021, Shamsudin 2017). A szerepmodellek kulcsfontosságúak a személyes döntéshozatali folyamatban (Bosma et al. 2012), és ezek a modellek gyakran a családból származnak. Bizonyos körülmények között a családi vállalkozás vállalkozói tapasztalatként is megjelenhet, és így a családi vállalkozás jelentősen meghatározza a karrierterveket. Nyilván a családi minta mellett a sikeres fiatal vállalkozók is példaként szolgálhatnak más fiatalok számára (Green 2013).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave