Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
I. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
›
4. A KISVÁLLALATOK ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
›
4.1. A GAZDASÁGI VERSENY ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ALAPFOGALMI RENDSZERE ÉS SZINTJEI
›
4.1.1. GAZDASÁGI VERSENY, VERSENYELŐNYÖK

4.1.1. GAZDASÁGI VERSENY, VERSENYELŐNYÖK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági verseny fogalma alatt tág értelmezésben „másokkal való versengést, rivalizálást értünk a szűkös erőforrásokért, avagy a szűkös fogyasztási javakért” (Lengyel 2003, 143), míg szűkebb – közgazdaságtani1 – értelmezésben „két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenységét” (Chikán 2008, 121–122) jelenti. Ugyanakkor a világban tapasztalható, hogy a versenyben résztvevők sok esetben igen eltérő környezetben, bár egységes szabályrendszerben végzik tevékenységüket. Ez különösen igaz a gazdasági típusú versenyre, ahol gazdasági előnyök megszerzése a verseny célja. A gazdasági előnyök alapján beszélhetünk munkavállalók, vállalatok és területi egységek közötti versenyről, amely a piacon zajlik. A munkavállalók a munkahelyekért, a vállalatok az erőforrásokért, a profitért, míg a területegységek az ott élők életszínvonalának emelkedéséért versenyeznek egymással (Lengyel 2012, 2016, Szerb 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a verseny régóta központi fogalma a piacalapú gazdaságoknak, jelentősége csak a 19. század második és a 20. század első felében nőtt meg, főleg A. Smith, J. Schumpeter és J. B. Clark munkásságának folyományaként. A „verseny” kifejezés a latin „competere” (harcolni vagy versenyezni) szóból eredeztethető. A fogalmat gazdálkodástani értelemben a vállalatok és személyek egymással való versengéseként szokás értelmezni, melynek célja a profitmaximalizálás, az ügyfelek igényeinek kielégítése és a piaci részesedés fokozása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági verseny karakterisztikája, intenzitása és szerkezete egy összetett folyamat eredményeként formálódik, amelyre a piaci szereplők gazdasági tevékenységén túlmenően számos további tényező is befolyással bír (pl. ki- és belépési korlátok, kormányzati intézkedések, gazdaságpolitika és piaci szabályozás). Ennek a folyamatnak kulcsszerepe van az áru-, a munkaerő- és a pénzpiacok, valamint a részpiacok, piaci szegmentumok számos tulajdonságának alakulásában is (pl. ár, minőség, innováció, hatékonyság).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági verseny típusai az alábbiak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Tökéletes verseny: számos, általában kis méretű, az árak alakulására befolyással nem bíró vállalat gazdasági versenye, jellemzően meglehetősen homogén termékekkel/szolgáltatásokkal, alacsony be- és kilépési korlátok mellett.
  • Monopolisztikus verseny: számos vállalat gazdasági versenye relatíve differenciált értékajánlatokkal, alacsony be- és kilépési korlátok mellett. A differenciálás eredményeként a vállalatnak van némi befolyása az árak alakulására. Ezen befolyás mértéke attól függ, hogy a versenytársak értékajánlatai mennyire közeli helyettesítői a vállalat értékajánlatának.
  • Oligopólium: a gazdasági verseny néhány nagyvállalat között zajlik, amelyek jelentős alkuerővel rendelkeznek és befolyásolják az árak alakulását.
  • Monopólium: egy adott termék/szolgáltatás tekintetében egy vállalat egyeduralkodó, nincsenek közeli helyettesítők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A versenyképesség a versenyelőny kialakulásához, megszerzéséhez kapcsolódik. Ugyanakkor a versenyelőny nem egyenlő a teljesítménnyel (bár hozzájárulhat a kiváló teljesítményhez), hanem egy sokkal összetettebb fogalom. Lényegében egy fókuszban lévő vállalat és versenytársa(i) közötti adott szempont(ok) szerint való összemérés, összehasonlítás. A versenyelőny ezenkívül kontextusfüggő is. Nem egy adott vállalat vagy a vállalat bizonyos részeinek egyetemes, általános jellemzése, hanem az adott versenyhelyzetben a vállalat és riválisa(i) között fennálló helyzeti viszony (Ma 2000).
 
1 E gazdálkodástani könyv keretében a gazdasági verseny ennél részletesebb közgazdaságtani tartalmának bemutatásától, valamint a fogalom evolúciójának ismertetésétől eltekintünk, mert az érvelés folytatása szempontjából a témakörben kifejtett nézetek (pl. klasszikusok, neoklasszikusok, morálfilozófusok, racionalisták, institucionalisták, evolúciós közgazdászok) tételes részletezése és szintetizálása szétfeszítené a könyv kereteit. Álláspontunk szerint a Lengyel (2003) és Chikán (2008) által megfogalmazott definíciók modernek, a fogalmak lényegét jó érzékkel ragadják meg, a tématerület nemzetközi művelői által is ismertek és elismertek, ezáltal jól használhatók stabil és operacionalizálható fogalmi bázisként.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave