4.1.4. KISVÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A versenyképesség értelmezésén túl további problémát jelent, hogy a vállalati szintű versenyképességi elméletek és az empirikus tanulmányok elsősorban nagyvállalatok vizsgálatán alapultak (Chikán 2006, Cerrato–Depperu 2011). A mikro-, kis- és középvállalatok (MKKV) elemzéséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a kisvállalatok nem kis méretű nagyvállalatok. Az MKKV-k különböznek a nagyvállalatoktól többek között a menedzsmentben, a szervezeti rendszerben, a stratégiában, az infokommunikációs eszközök használatában és az innovációban is. A kisvállalatok főleg a helyi piacokon versenyeznek, és a megfelelő erőforrások hiánya jellemzően a humán területen, a finanszírozásban és az innováció eseteiben számottevő (Szerb 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kisvállalati versenyképesség meghatározására pedig a PTE-KTK Kisvállalati Versenyképességi Kutatócsoportja által megfogalmazott definíció szolgál: „A kisvállalati versenyképesség a kisvállalat alábbi jellemzőinek és egymással szoros kapcsolatban álló, rendszert alkotó belső vállalati kompetenciáinak együttese: hazai piac és verseny, együttműködés, nemzetköziesedés, humán tőke, kínált termék/szolgáltatás, termelés, értékesítési mód (marketing), online jelenlét, döntéshozatal és adminisztratív rutinok, stratégia. Ezek teszik lehetővé a vállalat számára azt, hogy hatékonyan versenyezzen más vállalatokkal és olyan termékeket/szolgáltatásokat nyújtson, amelyet a fogyasztók magasra értékelnek” (Szerb és társai 2019, 32). A továbbiakban, ha kisvállalati versenyképességről beszélünk, akkor ezt a fogalomrendszert értjük alatta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Man és szerzőtársai (2002) az MKKV-szektor versenyképességének három kulcsfontosságú tényezőjét különböztetik meg: a belső vállalati tényezőket, a külső környezeti tényezőket és a vállalkozói kompetenciákat. A belső tényezők magukban foglalják a pénzügyi, humán és technológiai erőforrásokat, a termelékenységet, az innovációt, a minőséget, a szervezeti felépítést és rendszert, az imázst, a hírnevet, a kultúrát, a termékválasztékot és az ügyfélszolgálatot. A vállalkozói kompetenciák közé sorolják például a tapasztalatot, a tudást, a készségeket és a célorientációt. A környezet szerepe is kiemelt fontosságú, hiszen az MKKV-kra jellemző a piaci befolyásoló erő hiánya és az újonnan feltörekvő piacok turbulens jellege. Ennek következtében az MKKV-szektor gyakran kiszolgáltatottabb a külső behatásokkal szemben, mint a nagyobb vállalatok (Man–Lau–Chan 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jellemző az MKKV-szektorra, hogy sokszor a pénzügyi, információ-, tudás-, tapasztalathiány miatt képtelenek azokat az elvárásokat teljesíteni, amelyek egy nagyvállalat szempontjából triviálisnak tűnhetnek. Ezenfelül az MKKV-szektor rendkívül heterogén, így nehéz a benchmarkingok kijelölése. A kisvállalatok döntően a helyi piacokon versenyeznek, így a versenystratégiai lehetőségeik eléggé korlátozottak, jelentős erőforráshiánnyal küszködnek a finanszírozás, a humán tőke és az innováció területén. A hiányzó versenyképességi kompetenciákat leginkább a hálózatosodás, a tudásmegosztás, esetenként a klaszterbe tömörülés tudja orvosolni (Szerb és társai 2014).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave