4.2.3. KOMPETITÍV VERSENYKÉPESSÉG
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p1)
Krugman mellett a tudományos főáram másik versenyképességről elmélkedő, emblematikus alakja Michael Porter. Mindketten egyetértenek abban, hogy versenyképességük vállalatoknak, és nem régióknak vagy országoknak van, megközelítéseik azonban más tekintetben igen eltérőek. Porter a kompetitív versenyelőnyt olyan, versenytársakkal szembeni előnyként értelmezi, amelyet azok a tényezők eredményeznek, amiket a versenytársak tartósan nem tudnak ellensúlyozni. Porter szerint a kompetitív versenyelőnynek két alapvető típusa létezik: a költségvezetés és a differenciálás. A vállalat vagy a versenytársaknál alacsonyabb árat kínál azonos előnyökért, vagy olyan egyedülálló előnyöket biztosít, amelyek ellensúlyozzák a magasabb árat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__57/#m1107kgem_55_p2)
A kompetitív előnyök elméletének alapvető kulcskérdése az, hogy mely mikroszintű és makroszintű tényezők teszik azt lehetővé, hogy a globális versenyben is helytállni képes vállalatok telepedjenek meg, működjenek és fejlődjenek egy adott országban. A mikroszintű tényezők között Porter vizsgálja a vállalat stratégiájának és működésének kifinomultságát, valamint – a Porter-féle rombuszmodellel – a mikroökonómiai üzleti környezet minőségének determinánsait. A makroszintű tényezők csoportján belül Porter a makrogazdasági, politikai és jogi környezetből származó, vállalati működést befolyásoló hatásokat elemzi (Lengyel 2001). A porteri rendszerben a kormányzat átfogó célja – akárcsak Krugmannál – a lakosság életszínvonalának növelése. Ez tehát azt jelenti, hogy egy „országnak” versenyképessége nincs, de versenyképességet befolyásoló hatása van. Kiemeli, hogy a vállalatok területi elhelyezkedése jelentős szerepet tölthet be a versenyképesség növelése szempontjából, amelyet klaszteresedés révén segíthetnek elérni (Porter 1980, 1985, 1990, 1991, 1993).